Rendezési terv modosítását alátámasztó szakmai vélemények és jogszabályi kötöttségek a gyakorlatban

A településrendezési terv elfogadásakor a jogszabályi követelmények érvényesülését biztosító záró szakmai véleményt figyelembe kell venni. A záró szakmai vélemény figyelmen kívül hagyása az így elfogadott építési szabályzat törvényellenességét eredményezi, ami az Önkormányzati Tanács előtti eljárásban a rendelet megsemmisítésével jár.

A Vámosszabadi esete és a főbb jogi keretek

A 7/2022. (II. 18.) önkormányzati rendelet módosította a Helyi Építési Szabályzatot (HÉSZ), és ehhez a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal állami főépítésze záró szakmai véleményt adott, amelyben a tervezett módosítások elfogadását nem támogatta. A vélemény kimondotta, hogy új beépítésre szánt terület kijelölése összhangban az Étv. céljaival csak akkor lehetséges, ha a használati célnak megfelelő terület már nem áll rendelkezésre a település közigazgatási területén.

Az érintett település közigazgatási területén nagy térmértékben megtalálható a tervezett beépítésre szánt terület, de a hidrogeológiai védelem és egyéb környezeti követelmények ezt befolyásolták. A hidrogeológiai „A” és „B” védőterületek érintettsége miatt tilos vagy egyedi vizsgálatot igényel az új parcellázás, illetve a beépítés. A vélemény kiemelte, hogy a 14-es főútra tervezett csomópont esetében további vizsgálatok és hatástanulmány készítése szükséges, és több hatóság (Vízügyi Hatóság, Földhivatal, KTFH, Útügyi Hatóság, Magyar Közút) is véleményt adott a módosításokkal kapcsolatban.

A Településrendezési terv elfogadásakor tehát a záró szakmai vélemény figyelembevétele kötelező. Amennyiben ennek megsértése történik, az érintett rendelet jogszabálysértő lehet, és akár megsemmisítését vonhatja maga után a Kúria Önkormányzati Tanácsánál (Kúria Önkormányzati Tanácsa).

A módosítások és a védőterületek összefüggései

A módosítási pontok közül több érinti a hidrogeológiai védőterületeket és a beépítésre szánt területek kijelölését. A hidrogeológiai „A” védőterületre vonatkozó előírások szerint tilos új parcellázás megvalósítása, míg a „B” védőterületen egyedi vizsgálat szükséges lehet. A vízbázis védelmének és a Tftv., OTÉK előírásainak összhangját vizsgáló hatóságok egyetértésére van szükség a módosítások végrehajtásakor. Emellett a 2., 3., 4., 5., 6. és 7. módosítási pontok közül több olyan térképi és övezeti változást érint, amelyek vízbázisok, termőföldek és természetközeli területek védelmét érintik, ezért jogszabályszerűségük alapos megfontolást igényel.

A vízbázisokkal kapcsolatos vélemények hangsúlyozták, hogy a hidrogeológiai „A” védőterületre vonatkozó előírások a parcellázását és a terület felhasználását erősen korlátozzák. A „B” védőterületen pedig egyedi vizsgálatot ír elő a megvalósítás, mivel ott a tervezett módosítások a vízbázis védelmét érintik. Emellett a KTFH megállapította, hogy a 11. számú módosítási pont érintett ingatlanai biológiai aktivitás értékének biztosítása érdekében természetközeli területre való átsorolást igényel, amely azonban jogszabálysértő lehet, ha az érintett területek nem felelnek meg az OTÉK 30/A. § szerint meghatározott feltételeknek.

Eljárási és jogkövetkezmények

Az eljárások során a településrendezési terv módosítását a záró szakmai vélemény figyelembevételével kell lefolytatni. Ha ezt elmulasztják, a rendelet jogszabályellenesnek minősülhet, és a közigazgatási perrendtartás keretében a semmissé nyilvánítható. Az érintett önkormányzat a vélemény ellenére úgy nyújtotta be a Mód. R.-t és a mellékletét, hogy a záró szakmai vélemény fontos pontjait nem vette figyelembe, ami jogszerűtlen lehet. A Kúria Önkormányzati Tanácsának döntése szerint az indítvány megalapozott: a HÉSZ Mód. R.-rel érintett rendelkezései és a mellékletek több ponton jogsértőek lehetnek a záró vélemény figyelmen kívül hagyása miatt.

Az indítványozó érvelt továbbá, hogy az új beépítésre szánt területek kijelölése nem történt meg és ezt a 14-es út menti beruházás sem igazolja. Ugyanakkor a közúti és vízügyi hatóságok véleménye szerint a területek fejlesztése csak a hatályos jogszabályoknak megfelelően és a szükséges egyeztetések után támogatható. A záró vélemény és a településrendezési terv összhangja tehát kulcsfontosságú a jogszerű végrehajtás érdekében.

Összegzés a jogi és közigazgatási összefüggésekről

  • A záró szakmai vélemény figyelembevétele kötelező a településrendezési terv elfogadása során.
  • A hidrogeológiai védelem és a vízbázisokra vonatkozó előírások szigorúan befolyásolják az új beépítésre szánt területek kijelölését.
  • A különböző hatóságok (vízügy, útügy, földügy) egyeztetése nélkül nem lehet jogszerűen módosítani a szabályozási tervet.
  • A jogkövetkezmények között szerepelhet a rendelet megsemmisítése és a törvényességi felügyeleti jogkör gyakorlása.
  • A tervezési és területhasználati döntések során a természetközeli területek és a zöldinfrastruktúra kiemelt figyelmet igényelnek az OTÉK és a Magyarország OTÉK szerint.
Infografika: Hidrogeológiai védőterületek és hatások a beépítésre

További lépések között szerepel a részletes egyeztetések lefolytatása, hatástanulmányok elkészítése a 14. főút menti csomópont esetében, valamint a területek övezeti besorolásának felülvizsgálata a jogszabályi kereteknek megfelelően.

A téma részletezése és a vonatkozó jogszabályok közötti összhang megértése érdekében érdemes a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet és az OTÉK vonatkozó előírásait is figyelembe venni, hogy a településfejlesztési koncepció és a településrendezési eszközök megfelelően legyenek kezelve.

RendeletLényegHatás
7/2022. (II. 18.) önkormányzati rendeletMódosítja a HÉSZ-etBeépítésre szánt területek felülvizsgálata
Étv. 7. § (1)-(2) és 8. § (2d)Célok és záró véleményVélemény figyelembe vétele kötelező
Vízbázis rendelet és 27/2004. KvVMVédőterületekParcellázási tilalmak és korlátozások

tags: #rendezesi #terv #modositas #alatamaszto

Népszerű bejegyzések: