Rendezési tervek gyűjteménye: jogi háttér, adatok és gyakorlati kivitelezés

Az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis ingyenes hozzáférésének 2018. január 1-jétől történő bevezetése jelentős változásokat hozott a területrendezési tervek és településrendezési eszközök készítésének folyamatába. A cikk áttekinti a jogi háttért, az érintett kormányrendeleteket, valamint a Lechner Tudásközpont és a Budapest Főváros Kormányhivatala (BFKH) szerepét a megosztott adatok intézményközi kereteiben.

A térképi adatok ingyenességének és felhasználásának szabályai

Az ingyenes hozzáférés alkalmazhatósága érdekében a 2017. évi LVII. törvény rendelkezéseinek végrehajtására kiadott 334/2017. (XI. 9.) Korm. rendelet szabályozza a területrendezési, megyei területrendezési és településrendezési tervek és eszközök kidolgozásának tartalmát, formátumát és eljárási rendjét. Ezek meghatározzák, hogy a térítésmentesen hozzáférhető adatok milyen feltételekkel szolgáltathatók, és hogy a megkapott adatok kizárólag a terv készítésére vagy módosítására irányuló döntés alapján használhatók fel, harmadik fél számára nem adhatók át.

A térség- és településrendezési tervekre vonatkozóan a jövőbeni adatszolgáltatási és egyeztetési folyamatok az Országos Térségi Hálózat és az Elektronikus Térségi Tervezést Támogató Rendszer (E-TÉR) bevezetésével kerülnek digitalizált formában kiépítésre. Az E-TÉR felület biztosítja az adatszolgáltatást, az egyeztetést és a végleges tervek feltöltését egy közös digitális nyilvántartásba, amely a papíralapú és postai folyamatokat fokozatosan felváltja.

Megyei és települési adatszolgáltatások

A megyei területrendezési tervek és a hozzájuk kapcsolódó téradatok lefektetése után a Lechner Tudásközpont által kezelt adatokból a települések közigazgatási területére vonatkozó shape formátumú adatsomagok készülnek, majd azokat ZIP fájlokba tömörítve osztják meg az önkormányzatok hivatalosan kijelölt szervezeti adminisztrátorai számára. Az adatok letöltése az adminisztrátorok regisztrációja után indulhat.

A térítésmentes adatszolgáltatás feltétele, hogy a területrendezési terv kidolgozásáért felelős szerv írásbeli megkeresést és annak mellékleteit nyújtsa be, jelölve a feladatkört és a felhasználás célját. Az adatok felhasználására vonatkozó szerződésben rögzített feldolgozási és felhasználási feltételek kötelező érvényűek.

Az új és módosított jogszabályok hatása a területfejlesztésre

Az 2017. évi módosításokkal összefüggésben a 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet, a 313/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet, a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet és a 334/2017. (XI. 9.) Korm. rendelet is módosult. Ezek a módosítások kibővítették a területrendezési tervek és eszközök kidolgozásának szabályait, és előkészítették a térképi adatok ingyenes hozzáférésének rendszerét a jövőbeni tervek elkészítéséhez.

A 2021. évi XXXIX. törvény alapján a településrendezés területén is átfogó változások léptek életbe, és megkezdődött a településtervek két új típusa - fejlesztési és rendezési - bevezetése, amelyek a településrendezési terv néven összefoglaló komplex dokumentum részeként készülnek. A törvénymódosítások célja az építésügyi szabályozás ésszerűsítése és a digitális ügyintézés integrálása, ezen belül az E-TÉR és a TeIR rendszerek beépítése a tervezési és egyeztetési folyamatokba.

Az új tervtípusok és tartalmi követelmények

Az új Étv. alapján a településfejlesztési terv a rövid, közép és hosszú fejlesztési szándékokat foglalja rendszerbe, meghatározza a jövőképet, az integrált fejlesztési célokat és feladatait, valamint a fejlesztési akcióterületeket. A tervet a települési önkormányzat képviselő-testülete normatív határozattal állapítja meg, a településrendezési terveket pedig rendelettel hagyják jóvá, amely magában foglalja a térképi munkarészt is.

Az OTÉK-ot felülíró, vagy az azt kiegészítő új rendelkezések szerint a helyi építési szabályzatban meghatározott tartalmi és térbeli követelményeknek összhangban kell lenniük az Étv. előírásaival. Emellett a helyi építési szabályzatban megjeleníthető tények és adatok jogi hatást csak akkor váltanak ki, ha egyértelműen definiálják őket a szabályzatban.

A digitális folyamatok és az országos keretrendszer templései

Az elektronikus ügyintézés szélesebb körű bevezetésének célja, hogy a településrendezés minden lépése - az adatszolgáltatástól az egyeztetésekig - egy egységes digitális felületen történjen. Az E-TÉR felület (Elektronikus Térségi Tervezést Támogató Rendszer) a TeIR-hez hasonlóan a Lechner Tudásközpont üzemeltetésében működik majd, és a településterveket is ezen a felületen keresztül kell elfogadni és feltölteni a digitális nyilvántartásba. 2022. január 1-től kötelező lesz az E-TÉR használata a településrendezési eszközök, koncepciók és stratégiák módosításánál, a folyamatban pedig az önkormányzat fő polgármestere mentesülhet az adatok feltöltésének kötelezettsége alól, ha a megindított eljárást 2021 végéig kezdeményezte.

A megyei és helyi adatok feldolgozása, ellenőrzése és megosztása során a Lechner Tudásközpont részt vesz a Kormányzati és megyei szervek közötti adatcsere koordinálásában. A megyei területrendezési tervek téradataiból készülő adatsomagok, valamint a közlekedési hálózatot és ökológiai hálózatot érintő rétegek szükségessé teszik a megyei adatbázisok folyamatos aktualizálását a településrendezési eszközök összhangja érdekében.

Rendezési eszközök és történeti áttekintés

A 2012-es év körüli átfogó reform óta folyamatosan zajlanak a településrendezési eszközök és tervek átdolgozásai, és a határidők többször módosultak annak érdekében, hogy a megyei tervek aktualizálása is érvényesülhessen a települések eljárásaiban. Sok település ma már alkalmazkodik az új Étv. előírásaihoz, míg mások a korábbi OTÉK szerint készített létesítési terveket használják a 2021-2027 közötti átmeneti időszakban.

A fővárosban a kétszintű rendszer megmarad: a fővárosi rendezési szabályzat (FRSZ) kerete adja a kerületi településrendezési tervek keretét, és a kerületek kerületi építési szabályzatokat (KÉSZ) készítenek, amelyek nem lehetnek ellentétesek az FRSZ-szel. A településrendezési és fejlesztési dokumentumok az új szabályok szerint 2025-2027 közötti határidők szerint készülnek el és kerülnek elfogadásra, hogy a 2027. július 1-i határidőre minden település teljes mértékben az új Étv. rendelkezéseivel összhangban legyen.

Jövőre vonatkozó összefüggések és gyakorlati követelmények

  1. Az adatszolgáltatás és az egyeztetés kötelező formai elemei az E-TÉR felületen történnek 2022-től.
  2. A tervezési és egyeztetési folyamatok digitális egységesítésének célja a hatékonyság és az adminisztratív terhek csökkentése.
  3. A helyi építési szabályzatban megjelenített tények és adatok egyértelmű körét a törvény pontosítja, hogy elkerüljék a jogi bizonytalanságokat.
Infografika: A térképi adatok ingyenes hozzáférésének folyamata

tags: #rendezesi #tervek #gyujtemenye

Népszerű bejegyzések: