Rezsi szabályozási terv: településrendezési keretrendszer és helyi építési előírások részletes ismertetése

A településszerkezeti tervet, a szabályozási kerettervet és a szabályozási tervet magában foglaló fejlesztési terv. Kormányrendelet az országos településrendezési és építési követelményekről meghatározása alapján a településrendezési terv három részből tevődik össze. Ezek: településszekezeti plan, szabályozási keretterv és szabályozási terv. Az országos előírások betartásával a települési önkormányzat által létrehozott rendelet rögzíti a település környezetátalakítási (építés rendjét) és környezetvédelmi feladatait.

Helyi építési szabályzat és keret

A helyi építési szabályzat (HÉSZ) a település közigazgatási területén a helyi sajátosságoknak megfelelően meghatározza az építés rendjét, annak feltételeit és módjait. A főváros kerete és általános követelményeinek ábrázolása térképen és rajzos formában történik a településrendezési terv részeként. A HÉSZ az országos törvényi előírások alapján rögzíti a település környezetalakítási, környezetvédelmi feladatait.

Infografika: Településrendezési terv három fő eleme

Szabályozási keretterv

Szabályozási keretterv a település közigazgatási területének felhasználását és beépítését, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmét meghatározó általános előírásokat rögzíti. Ez a kerettábla áll összhangban az Étv.-ben foglaltakkal, és a település fejlesztésének alátámasztó keretét adja. A térképi ábrázolás kifejezetten jelöli a hidrogeológiai védőterületeket és a beépítésre szánt területek elrendezését.

Szabályozási terv

Szabályozási terv az a rész, amely a település közigazgatási területének felhasználását és beépítését, valamint a környezet értékeinek védelmét tekintetbe véve határozza meg a konkrét helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket térképen és tervlapon. A terv elfogadásakor figyelembe kell venni a záró szakmai véleményt, amely ha hiányzik vagy figyelmen kívül hagyásra kerül, jogsértést és rendelet semmiylítését eredményezheti. A példában bemutatott módosításoknál ez a jogi környezet kulcsfontosságú: a záró vélemény és a településfejlesztési dokumentumok összhangban legyenek a 1997. évi LXXVIII. törvénnyel (Étv.).

Infografika: Hidrogeológiai védőterületek és tilalmak kartája

Részletes jogi és eljárási összefoglaló

A példaszerű dokumentációban bemutatott módosításokra vonatkozóan a Győr-Moson-Sopron megyei állami főépítészi szervezet záró véleménye elutasította az új beépítésre szánt területek kijelölését, és hangsúlyozta, hogy a megvalósítás csak a rendelkezésre álló beépítésre kijelölt területek figyelembevételével történhet. A vízbázis hidrogeológiai „A” és „B” védőterületeit érintő módosításokat külön vizsgálatokkal és egyeztetésekkel kell alátámasztani. Az út- és közúti kapcsolatok, valamint a közlekedési örökségek integrálása is részletesen tárgyalásra került, és további hatástanulmányok készítését igényelte az érintett hatóságokkal. A Földhivatali és Környezetvédelmi Főosztályok is szükségesnek tartották a területfelhasználási kategóriák és a természetközeli területek pontos megjelölését a törvényi előírásoknak megfelelően.

Infografika: Településrendezési terv eljárási lépései

Gyakorlati tervezési és beépítési követelmények

A település beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területeinek meghatározása kötelező elemek. A beépítésre szánt területeken kötelező közművesítés, vízellátás és szennyvízkezelés biztosítása. A lakóterületek, gazdasági területek és közlekedési kapcsolatok részletes előírásai alapján a telkek minimális és maximális méretei, a telekalakítási eljárások és az építési helyek meghatározása történik. A terepszint alatti építményekre, a fák és növényzet védelmére, a tűzvédelmi és látványtervezési előírásokra külön szabályok vonatkoznak. A szabályozási terven jelölt területeken a telekhatárok kialakítása irányadó jellegű, és a kedvező közlekedési és környezeti hatások érdekében a hatóságok egyeztetései szükségesek.

Infografika: Beépítésre szánt területek és közművek hálózata

Előírások példái a Rezi községre vonatkozóan

A dokumentumban részletezett záró vélemény és módosítások alapján a R-2 és R-3 szabályozási tervlapokon jelölt területek jogszabálysértőek lehetnek, ha nem történik meg a vízbázis- és talajvédelmi előírások megfelelő betartása. A telekalakítási rendelkezések, az építési telkek elhelyezkedésének és a beépítési módok meghatározása a település szerkezetének és a környezeti értékek védelmének szem előtt tartásával történik. A beépítésre szánt területek és a zöldterületek arányának megőrzése érdekében, a településközpont vegyes területén és a gazdasági területeken is szigorú övezeti előírásokat alkalmaznak, például a maximum építménymagasság és a telekhatárok mércéje szerint.

Infografika: Településközpont vegyes terület elhelyezkedése és funkciói

Táblázat: Főbb szabályozási elemek áttekintése

ElemLeírás
Szabályozási terv-lapokBelterületi, külterületi és út menti területek részletes tervlapjai
VédőterületekVízbázis hidrogeológiai A és B védőterületek, tilos parcellázás
Beépítésre szánt területekLakó-, gazdasági, kereskedelmi és ipari övezetek
KözművekIvóvíz, szennyvíz, elektromos energia biztosítása
Terepszint alatti építményekElhelyezés és zöldfelület számításának szabályai

Meta opis и kulcsszavak

Infografika: Főbb kapcsolatok a településszerkezeti tervben

Várostervezési elemek: Kevin A. Lynch

tags: #rezi #szabalyozasi #terv

Népszerű bejegyzések: