Román gázvezeték és a magyar tulajdon kérdése: ellátásbiztonság, politikai kockázatok és gazdasági következmények
Putyin orosz elnök júliustól megakadályozhatja, hogy a magyar állam gázt vegyen, ha nem hosszabbít meg egy lejáró rendeletet. Utoljára idén márciusban hosszabbította meg a rendeletét Putyin, április 1-jei hatállyal, és szokás szerint megint csak negyedévre. Érdekes lesz figyelni, hogy Putyin hosszabbít-e, és ezért elvár-e gesztusokat az új magyar kormánytól. Amennyiben így történne, az sem hozna összeomlást a magyar ellátásban, mert földgázt lehet máshonnan is vásárolni, azonban az tény, hogy minél rövidebb a határidő új forrást találni, annál rosszabb feltételekkel lehet tárgyalni róla.
Miközben az EU-s tagállamok többsége 2022 óta lemondott az orosz gáz vásárlásáról, két ország jelenleg is a Gazpromtól veszi a földgáza nagy részét: Magyarország és Szlovákia vonakodott az érdemi diverzifikációtól. A 2022-es Ukrajna elleni orosz invázió után nem sokkal Vlagyimir Putyin orosz elnök rendeletben írta elő, hogy csak a Gazprombank speciális számlájára fizethetik be a külföldi vevők az orosz földgáz árát. 2024 novemberében a helyzet tovább bonyolódott, mert a Biden-kormány szankció alá vonta a Gazprombankot, vagyis ha egy cég fizet neki, akkor azt másodlagos szankciók sújtják. Emiatt az orosz elnök lényegében visszavonta az előírását, egészen pontosan 2024 decemberében ideiglenes engedélyt adott arra, hogy külföldi vevők más bankokon keresztül is fizethessenek. A felmentés negyedévre szólt, és Putyin azóta is negyedévente hosszabbítgatja.
Időközben a Gazprom legfontosabb európai vevőjévé Magyarország lépett elő, így a kivételek állandó hosszabbítása a magyar kormány fontos igénye volt az utóbbi másfél évben. Alekszej Miller, a Gazprom orosz állami gázipari monopólium igazgatótanácsának elnöke Szijjártó Péterrel tárgyal 2025. Mint Szijjártó posztjából is kiderült, a magyar fél az OTP oroszországi leánybankján keresztül fizet tavaly óta a gázért.
Az EU időközben kitiltotta az orosz gázt a területéről, az azonnali piaci (spot) szerződések tilalma idén március óta már él, és a hosszú távú szerződések szerinti kereskedést is le kell állítani jövő év novemberéig. Mivel az MVM-nek hosszú távú szerződése van, a Magyarországot érintő tiltás jórészt csak jövő ősztől lesz érvényes. Előbb-utóbb tehát mindenképpen búcsút kell mondani az orosz gáznak, kérdés, hogy a leválást az oroszok felgyorsítják-e a fizetési rendelet alóli kivétel bezárásával, tekintettel az új magyar kormány külpolitikai irányváltására.
Románia már most is majdnem teljesen el tudja látni magát gázzal. A fekete-tengeri mező jelentőségét nehéz lenne túlbecsülni, különösen annak tükrében, hogy miként lapunkban megírtuk, 2024-re Románia megelőzte a hosszú időn át vezető helyen álló Hollandiát , és az Európai Unió legnagyobb gáztermelőjévé vált. A Neptun Deep koncessziója az OMV Petrom és a román állami gázipari vállalat, a Romgaz tulajdonában van, mindkét cég ötvenszázalékos tulajdonrésszel rendelkezik. A Neptun Deep az ország legnagyobb földgázkitermelő és fő gázszolgáltatójának számító állami Romgaz egyik koronaékszere, a vállalat legnagyobb fejlesztési projektje, egyben a legnagyobb földgázprojekt a romániai Fekete-tengeren.
Az OMV Petrom június végén jelentette be a végső beruházási döntés megszületését, amely Christina Verchere vezérigazgató Euractiv által idézett szavai... A kitermelés a terv szerint 2027-ben kezdődhet meg a Románia számára stratégiai fontosságú projektnek számító Neptun Deep keretében, és várhatóan egy évtizeden keresztül évi 8 milliárd köbméter földgázt hoznak majd a felszínre. A munkálatok az OMV Petrom és a Romgaz közös vezetésével zajlanak. A kitermeléshez szükséges beruházás értéke 4 milliárd eurót tett ki.
Az OMV Petrom-Romgaz konzorcium május 8-án jelezte a román kormánynak, hogy talált vevőt, aki évekre előre megvenné a mező gázát. Hogy pontosan mennyit, az nem nyilvános adat, a Válasz Online 2027-re vonatkozóan 1 milliárd köbméterről hallott, de hosszabb távon lehet ez több is. Az OMV Petrom korábban bejelentette, hogy szállítási szerződést írt alá német Uniperrel (2025 szeptemberében) és a moldovai Energocommal (2025 májusában), amelyek mindegyike a becsült termelés körülbelül 1%-át teszi ki. Emellett a magyar MVM vállalat is jelezte érdeklődését a Neptun Deep területről származó gáz beszerzése iránt.
A földgázmező kb. 100 milliárd köbméteres készlettel rendelkezik, s az eddig bejelentett, lezárult fejlesztési lépések alapján 2027-ben meg is indulhat a termelés azon évi 8 milliárd köbméteres mennyiséggel. Ez duplázná a jelenlegi román termelést, és egyébként szinte teljes egészében fedezné az éves magyarországi szükségletet. Az MVM ennél egyébként kevesebb, 5 milliárd köbméterben vagy annak egy részében érdekelt, az eladó az 50 százalékos koncesszor OMV Petrom lenne. Ez a mennyiség a holland gáztőzsde 2027-es árai alapján kb. 2,1 milliárd eurót ér.
Az OMV Petrom-Romgaz bejelentése és az elővásárlási helyzet mögött komoly politikai és jogi vetületek állnak. A termelők azért jelentették be az előzetes megállapodásukat az MVM-mel, mert a román államnak elővásárlási joga van az ország területén kitermelt gázra. Az elővásárlási joggal hét napig élhet az illetékes hivatal a bejelentéstől számítva. A román állam - számol be arról a Krónika romániai gazdasági portálok információi alapján - az Állami Tartalékok és Különleges Ügyek Országos Igazgatóságán (ANRSPS) keresztül fejezte ki szándékát, hogy gyakorolja a Neptun Deep-en található gázra vonatkozó törvényes elővásárlási jogát.
Csakhogy május 5-én megbukott a román kormány, miután a szocialisták kiléptek a koalícióból, és a parlament megvonta a bizalmat a miniszterelnöktől. Azóta ügyvezető kormány irányítja az országot. És a román törvények szerint az ügyvezető kormány nem vállalhat évekre előre komoly anyagi teherrel járó elkötelezettséget. A román politikát közelről ismerő forrásaink szerint a román pártokat, különösen a miniszterelnököt eddig adó jobbközép PNL-t felbőszítette, hogy a cég éppen a bukás utánra időzítette a felajánlását. de a részleteket csak később tudják megbeszélni, ha lesz új kormány. Ezért június közepéig rendkívüli időt kértek.
A romániai pártok legfőbb érve az előrehozott választás ellen, hogy a felmérések szerint a szélsőséges és EU-kritikus AUR nyerne, amit senki sem akar. A hivatalos magyarázatok viszont úgy hangzanak, főként a PNL részéről, hogy 4 milliárd euró EU-s támogatás veszhet el az RRF programból, ha nem lesz a nyáron kormánya Romániának, mert augusztus végéig meg kell állapodni az Európai Bizottsággal a feltételekben. Ugyanez a határidő nyomasztja egyébként az új magyar kormányt is, erről itt írtunk részletesen.
A jelenlegi román kabinet csak ügyvivő kormányként működik, mozgástere pedig energetikai kérdésekben jóval korlátozottabb. Így bár bejelentheti az elővásárlási joggal való élést a gázra, kérdéses, hogy később érvényben maradhat-e ez a döntés, mert ha nem, az MVM még többet vihet (hozhat) el a tengeri gázkincsből kereskedelmi célokra. Ha igen, akkor viszont hoppon maradhat. A román állam és az OMV jelenleg is a tárgyalóasztalnál gyűri egymást, de már a technikai részletekről is egyeztetnek a kérdésben.
A román fél elővásárlóként az ANRSPS-en keresztül vásárolná a gázt annyiért, amennyiért az MVM, és csak annyit hagyna meg a magyar félnek, ami belföldi igényei feletti, azaz e tekintetben szükségtelen rész. Ez utóbbi kitétel azért lényeges, mert a földgáz Bukarestnek egyre inkább kereskedelmi, és egyre kevésbé ellátásbiztonsági okokból lehet érdekes. A román állam - számol be arról a Krónika romániai gazdasági portálok információi alapján - az Állami Tartalékok és Különleges Ügyek Országos Igazgatóságán (ANRSPS) keresztül fejezte ki szándékát, hogy gyakorolja a Neptun Deep-en található gázra vonatkozó törvényes elővásárlási jogát.
A nézetek eltérnek arról is, mi lesz a román állam által megvásárolt földgázzal: a bukaresti hatóságok nem zárják ki annak lehetőségét, hogy kormányközi kétoldalú megállapodások keretében bizonyos mennyiségű gázt továbbítsanak a régió hiányt szenvedő országai felé, azonban ez csak azt követően történhetne, hogy megerősítést nyer, hogy nincs fedezendő belföldi kereslet. Egyesek úgy vélik, hogy az állam drágábban el tudná adni külföldre, mint amennyit az MVM és az OMV előzetes megállapodásában rögzítettek, de erre azért nincs biztosíték.
Ami az infrastruktúrát illeti: a román állam már bővítette a vezetékeket, erre 150 millió eurót különített el tavaly szeptemberben, és a két ország együttműködésével bővítették a határkapacitást is, hogy 2,63 milliárdról évi 5,32 milliárd köbméterre növeljék a Magyarország felé szállítható mennyiséget. A BRUA földgázfolyosó romániai részét képező vezetéken szállítanák Európa felé fekete-tengeri gázmezőkön kitermelt földgázt. A kormányhatározat indoklása szerint a projekt célja, hogy növeljék a csanádpalotai interkonnektoron keresztül Magyarországra irányuló földgázszállítás kapacitását és biztonságát, és biztonságosabbá tegyék a nyugat-romániai fogyasztók folyamatos gázellátását.
Az FGSZ tájékoztatása szerint az itt meghirdetett, korábbi aukciók után még rendelkezésre álló valamennyi kapacitást 2032-ig teljes egészében lekötötték, míg 2036-ig a kínált mennyiség 30-40 százalékára szintén születtek foglalások. Ez arra utal, hogy a piaci szereplők hosszabb távon is jelentős földgázforgalommal számolnak a román-magyar összeköttetésen keresztül, főleg a Neptun Deep gázmező kitermelésének megkezdésével. A társaság közölte, hogy a látható piaci kereslet miatt tovább dolgozik a román-magyar összeköttetés fejlesztésén is.
Neptune Deep: a controversial EU gas project
A magyar kormány és az MVM előtt tehát több feladat áll: egyrészt meg kellene tudnia mihamarább, hogy Putyin meg akarja-e hosszabbítani a gázvásárlási rendeletét, és ha nem, akkor sürgősen új források után kell néznie; másrészt tájékozódnia kell Bukarestben, hogy mit akarnak a román politikusok kezdeni a Neptun Deep gázával. A románok mindenesetre nem akarnak úgy elmenni az OMV-MVM megállapodás mellett, hogy nem egyeztetnek a magyar kormánnyal, csak egyelőre nincs ott kompetens vezető, aki tudna beszélni a gázról valakivel Budapestről.
Magyar részről Kapitány István miniszterhez került a nemzetközi energiakereskedelem, de neki nincs még energetikai államtitkára. Ráadásul a 2018-as előzmények mellett a román állam eddig is azzal számolt, hogy a Neptun mező gázát Magyarország irányába exportálják majd. Ennek érdekében már bővítik a vezetékeket, erre 150 millió eurót különített el a román állam tavaly szeptemberben, és a két ország együttműködésével bővítették a határkapacitást is.
A kérdés tehát nem csupán technikai és piaci: van-e politikai akarat mindkét oldalon az MVM pozíciójának biztosítására, illetve elfogadható feltételek mellett a román gáz magyar irányba történő exportjára. A nagy kérdés, hogy az MVM lehet-e a vevő, és hogy a román állami beavatkozás után mennyi marad az MVM számára. A román állam elővásárlási joga, a politikai válság és a bukaresti döntések mind befolyásolhatják, mennyire válik a Neptun Deep a magyar ellátásbiztonság kulcsává.
Táblázat: Főbb számok a Neptun Deep és a magyar igény viszonyáról
| Mutató | Érték / Megjegyzés |
|---|---|
| Neptun Deep becsült készlet | kb. 100 milliárd köbméter |
| Tervezett éves kitermelés | 8 milliárd köbméter/év (2027-től) |
| MVM érdekeltsége (tájékoztató) | legfeljebb 5 milliárd köbméter/év |
| Magyarország éves szükséglet (közelítő) | Neptun kitermelés szinte teljes egészében fedezheti |
| Határkapacitás Magyarország felé | 2,63 → 5,32 milliárd köbméter/év bővítés |
| Elővásárlási időkorlát | 7 nap az ANRSPS részéről a bejelentéstől számítva |
Nagy kérdés, hogy a román politikai bizonytalanság és a román állam elővásárlási joga mellett a magyar állami MVM milyen eséllyel tud végső, hosszú távú pozíciót szerezni a Neptun Deep gázából. A helyzet dinamikus: az MVM Csoport december közepén bejelentette, hogy felvásárolja a német E.On romániai leányát, és ha minden a magyar cég tervei szerint alakul, akkor a román állam kisebbségi tulajdonos marad a két társaságban. A bejelentés Romániában alaposan kiverte a biztosítékot, a helyi gazdasági sajtóban megjelent cikkek rendre kiemelik: az MVM állami vállalatként az Orbán-kormány kontrollja alatt áll, és mivel Orbán Viktor Vlagyimir Putyin leghűségesebb európai szövetségese, a romániai félelmek szerint az üzlet végbemenetelével az E.On Romania a továbbiakban orosz gázzal látja el a fogyasztóit, és Moszkva így befolyást szerez Bukarest felett.
Végül: minél hamarabb kell a magyar döntéshozóknak tisztázniuk, hogy mennyi marad a magyaroknak a román gáztöbbletből, és hogy Putyin hosszabbítja-e tovább a fizetési rendelet kivételét, mert mindkét tényező alapvetően határozza meg Magyarország rövid- és középtávú ellátásbiztonságát és energiafüggetlenségét.
tags: #roman #gazvezetek #magyar #tulajdon