Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga alaprajz és részletes bemutatás
A Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga Otto Wagner tervei alapján készült és 1873-ban átadott épület, amely bizánci és mór stílusjegyekkel van felruházva. A zsinagógát a vallási modernizációt hirdető pesti neológ közösség építtette a hagyományos liturgiának megfelelő berendezéssel.
Alaprajzi elrendezés: nyolcszög centrális tér és a bíma köré szervezett struktúra
A tervező - keresztény létére - pontosan érzékelte azt, hogy mit várnak tőle: a nyolcszög alaprajzra épített épületben a bíma köré csoportosított centrális tér ideális változatát alkotta meg. A zsinagóga belső tere az eltérő liturgiai igényekből kifolyólag centrális kiképzést kapott. A templomtér földszintje és karzatszintje, a restaurátori munkákon kívül szerkezeti munkákat is igényel, az utcai homlokzat földszinjének felújítása is elmaradt korábban.
Méretek és térarányok
A tér átmérője 24,8 méter, magassága 28,15 méter. A centrális zsinagógateret hatalmas kupola fedi. A bima köré csoportosított elrendezés biztosítja a kiegyenlített látási viszonyokat és a kiváló akusztikát.
Funkcionális elrendezés: szakrális, közösségi és múzeumi terek
A Rumbach utcai zsinagógába az utca felőli fejépületben oktatási helyiségek és rabbilakás volt; ezen a tömegen keresztül közelíthető meg a hatalmas kupolával fedett, női galériás, centrális, nyolcszögletű, díszítőfestett és terazzópadlós zsinagógatér. Az utcai traktusban múzeumot alakítottak ki, ahonnan belátható a díszes nagyterem, amely ezáltal a kiállítás részévé válhat az istentiszteletek idején kívül.
Az utcai szárny - az egykori lakóépület - fő funkciója a Kárpát-medence zsidóságának néprajzát bemutató múzeum lesz. A múzeum működését műtárgy-, könyv- és emléktárgy üzletek valamint egy kávézó-étterem segítik illetve egészítik ki. Az étterem és a két üzlet az utcáról (is) megközelíthető, ezért a múzeumtól és a zsinagógától függetlenül is üzemeltethetőek.
Kiállítási koncepció és raktárfunkció
A múzeum részletes szakmai programja kialakítás alatt van, jelen javaslat a kiállítási- és az üzemi területek (raktárak, műhelyek, adminisztrációs helyiségek) között körülbelül 50-50%-os arányt tételez fel. A kiállító terek kialakításánál a lehető legnagyobb flexibilitást igyekszünk lehetővé tenni. A templomtér kiegészítő helyiségei funkciójuk szerinti kialakítást kapnak, a földszinti irodák (rabbiszobák) és raktárak fapadlót, az emeleti öltözők linóleum illetve kerámia padlóburkolatot és csempe falburkolatot kapnak.
Berendezés és liturgikus elemek
A zsinagóga berendezésének legfontosabb elemei: a bíma, a duchan és az azon emelkedő Tóraszekrény, valamint a szószék. Ezeket 1988-1991-ben elbontották, s felméréseken, s fényképeken kívül csak egyes - bár fontos és jellemző - részleteik maradtak fenn. A bima, a szószék és a tóraemelvény a tóraépítménnyel együtt eredeti állapotában kerül visszaépítésre.
A tóraolvasó emelvény egyedi hidraulikus szerkezettel emelhető, süllyeszthető, így a szakrális tér egy gombnyomásra alkalmassá tehető kulturális rendezvények, akár nagykoncertek befogadására is. A padok egy része az eredetiek nyomán készül, a templomtér középrészében azonban mobil - sorokká összeépíthető - székeket terveznek elhelyezni, jó minőségű modern darabokat.
Anyaghasználat, díszítés és restaurálás
A falak gazdag keleties - mór stílusú - díszítése a kortársaknak a zsidók keleti eredetéről, s a salamoni templom egykori fényéről beszélt. Díszes oszlopfő, növényi motívumok a bearanyozott oszlopokon és mennyezeten. A zsinagóga falburkolatait és vas tartószerkezeteit eredetileg aranyozták, az 1988-1991 közti években azonban - költségkímélés végett - metallt alkalmaztak arany helyett. A most tervezett rekonstrukció a függőleges tartóelemek aranyozásával számol.
A zsinagóga mennyezetének két szintjét fagerendákra támaszkodó festett deszkafelületek alkotják. Ezek átvizsgálandók, s szükség szerint javítandók. A nyugati karzatalján lévő festett deszkákat csupán konzerválták 1988-1991-ben. Ezek eredeti hatása állítandó vissza a konzerválás felülvizsgálata és javítása, s a festett felületek gondos retusálása útján.
A zsinagóga oldalfalait a földszinten és a karzatszinten egyforma tölgyajtók díszítették, amelyek közül több hiányzik, s a meglévők mintájára pótlandó. A felületek egy része azóta beázások nyomán károsodott, ezek részben cserélendők, részben javítandók. A gipszburkolatok festése is károsodott: a nedvesség meglazított egyes festett rétegeket, mások elszíneződtek, vagy elpiszkolódtak különböző okokból.
Világítótestek és fémmunkák
A fémmunkák között jelentős az egykori világítótestek restaurálása és rekonstrukciója: kandelábereké a bíma és a duchan sarkain, függő csillároké és karzatvilágításé. Az egyszerű, semleges kialakítás lehetővé teszi a kiállítások igényeinek megfelelő installáció, világítás, színezés, stb. kialakítását.
Állag, károk és felújítási munkák
Az épület évek óta üresen állt, állapotát a tetőszigetelés hiányosságaiból, illetve egyes helyen történt sérüléseiből, valamint a tetőablakok hibáiból adódóan elsősorban a bejutó nedvesség rontotta. Az elhagyatottság, s kezeletlenség 1979. októberére beomláshoz vezetett: a zsinagóga keleti bővületének teteje és födéme szakadt be akkor. A visszaállítandó templomtér eredeti állapotában kerül helyreállításra, a restaurátori munkákat be kell fejezni, illetve az utóbbi évtizedben keletkezett károkat ki kell javítani.
A pince utólagos szigetelését a felújítás során elvégezték, ennek állapotát és az esetleges teendőket külön szakértői vizsgálat tárja föl. A tartószerkezetek jelenlegi szabványoknak való megfelelőségét a tartószerkezeti fejezet részletezi. A padlót talajnedvesség ellen szigetelni kell, majd lépésálló hőszigetelést és aljzatbetont kell beépíteni. Az aljzatbetonban kapnak helyet a padlófűtés vezetékei. A padlóburkolat római mozaik illetve helyszíni terazzo lesz.
Bontási és építési munkák
A megépült válaszfalakat szinte teljes egészükben, valamennyi padlóburkolatot, álmennyezetet le kell bontani, tekintettel arra, hogy a tervezett funkció szempontjából többnyire használhatatlanok. A pincei bontásokat szigetelési szakértő útmutatásai szerint kell előirányozni. Bontásra kerülnek a liftek is, helyükre új, nagyobb teherbírású korszerű felvonókat terveznek be.
Történeti áttekintés és sorsfordulatok
Otto Wagner (1841-1918), a régi századforduló legkiemelkedőbb bécsi építésze tervezte 1868-ban, s 1870-72-ben építette fel Kalina Mór másodtervező és Buzzi Bódog építőmester. A Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga az európai zsinagóga-építészet kiemelkedő darabja. A zsinagóga a Dohány utcai templom párjának és ellentétének épült: azt az „újítók" a későbbi neológok építtették, emezt a konzervatív zsidók.
A létesítmény 1265 fő befogadására képes létesítmény, olyan népszerű volt, hogy az ünnepeken ki kellett írni a MEGTELT táblát. Az épület - csekély modernizációk segítségével - épen élte át az első háromnegyed évszázadot, s a vészkorszak rettenetes eseményei - itt volt az „idegen zsidók" koncentrációs tábora 1942-ben, s a gettó része volt 1944-ben - is kevéssé sértették.
Történetének legsötétebb fejezeteként 1941-ben a magyar hatóságok internálótáborrá alakították: itt gyűjtötték össze deportálásuk előtt a magyar állampolgársággal nem rendelkező zsidókat. Mintegy 20.000 embert deportáltak innen az ukrajnai Kamenyeck-Podolszkba, ahol azonnal kivégezték őket. A zsinagóga a II. világháború alatt súlyosan károsodott.
Megfogyatkozott hívei 1947-ben újra kijavították és használatba vették, hogy aztán számukat az 1948-49-es és az 1956-os kivándorlási hullámok csökkentsék véglegesen. A szakrális élet az 1950-es évek végére megszűnt. Az épület a második világháború után romossá vált, 1959 óta nem használták vallási célokra. A következő évtizedekben beszakadt a teteje, laktak hozzácsatolt bérlakásokban, és volt állami tulajdonban is.
Felújítás története és újranyitás
Az épületet, amelynek helyreállítását különböző szervek sürgették, a MAZSIHISZ 1988-ban vette kezelésbe. Az 1988-1991 közötti munkák során rendbe rakták az épület szerkezeteit és megújították az utcai homlokzatot és a zsinagóga falainak díszítését. A 80-as években megkezdett felújítás félbemaradt, mivel a vállalat tönkrement, így az átépítés leállt.
A zsidó közösség 2006-ban kapta vissza az épületet. A templomtér visszaállítását célzó rekonstrukció végül teljes körű felújítással zárult, a felújítást a Kőnig és Wagner építésziroda tervezte. A belső tér Baliga Kornél munkája. A felújítást végül 2021-ben fejezték be, és a zsinagóga 2021-ben nyílt meg újra: szakrális, közösségi és kulturális térként nyílt meg csütörtökön a felújított Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga, mely turistákat fogad, koncerteknek, előadásoknak, rendezvényeknek, múzeumnak, szakrális életnek egyaránt helyet ad.
Design, arculat és művészeti beavatkozások
Tausz és Dávidot 2019-ben kérték fel, hogy vegyenek részt az épület helyreállításának munkájában. Az első dolguk az volt, hogy alaposan bejárják az épületet. „Egy napig csak járkáltunk, és fotóztuk a motívumokat, csempéket, homlokzaton található díszítéseket. Ez a hely vizuálisan elképesztően gazdag” - mondják. Nem sokkal később beültek egy kávézóba, és a képeik között még ott helyben megtalálták azt a vezérmotívumot, ami aztán meghatározta az akkor induló, összesen két és fél évig tartó munkafolyamatot.
Ez a motívum adta meg a Rumbach új logójának alapját, aminek aztán az épület öt alfunkcióját kellett egyben megjelenítenie: a szakrális teret (zsinagóga), a kávézót, a kiállítótereket (múzeum), a tanulásra alkalmas helyszínt és az üzletet. „Mikor rájöttünk, hogy a logó belső területe még a zsinagóga felülnézeti alaprajzaként is stimmel, az gyönyörű, szinte rémisztő élmény volt” - fogalmaztak.
Vizualitás és dramaturgia
Tausz Gábor szerint az érkezéskor antikolt, sötét színű réz fogadja a látogatót, ami az épület pár helyén még látható, régi vas tartóelemeire, súlyos történetére is utal. Később éles, szögletes vonalakon keresztül lehet eljutni a kijáratig, ahol viszont már egy csillogóra polírozott vörösréz, felfelé ívelő installáció áll. A tervezők számára a zsidó tematika egyszerre jelentett szabályokat és inspirációt is; például kerülni kellett az emberábrázolást, sábátkor pedig teljesen megállt a munka. A tervezők az olyan apróságokra is gondoltak, minthogy a zsidó számmisztikából kiemelt meghatározó számokkal dolgozzanak: „Az információs derékszögtáblák például 12 centiméteresek, ami a 12 törzsre utal” - említi Dávid Gábor.
Elérhetőség, használat és látogatás
Előzetes regisztráció szükséges. Szakrális, közösségi és kulturális térként a felújított Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga újra működik: turistákat fogad, koncerteknek, előadásoknak, rendezvényeknek, múzeumnak, szakrális életnek egyaránt helyet ad.
Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga, Budapest
Hely és környezet
A Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga a VII. kerületben található, az éppen járvány cibálta, poszt-beerbike időszakát élő bulinegyed egy meghatározó pontján. Van vele szemben egy szuper designüzlet (a Printa), mellette egy független színház (az RS9), nem messze tőle egy ismert jógastúdió (a Mandala), vonzáskörében pedig maga a Madách téri hipsztéria. A környékbeli utcák - a Rumbach mellett a Kazinczy és a Dohány utcai zsinagógák által is meghatározott, mai belső erzsébetvárosi területen - a 19. század végétől a formálódó pesti zsidó közösség, a ’40-es években a gettó, 2010 környékén az alternatív kulturális életet összefogó romkocsma, majd legújabban a turistacsapda bulinegyed utcái lettek.
| Elem | Jellemző |
|---|---|
| Alaprajz | Nyolcszögű, centrális tér, bíma központ |
| Térátmérő | 24,8 m |
| Magasság | 28,15 m |
| Férőhely | 1265 fő |
| Fő funkciók | Zsinagóga, múzeum, kávézó-étterem, kiállítóterek |
| Tervező | Otto Wagner; Kalina Mór másodtervező, Buzzi Bódog építőmester |
| Újranyitás | 2021 |
A Rumbach utcai zsinagóga alaprajzi megoldása - a nyolcszögletű, bíma köré szervezett centrális tér - jól példázza, miként lehet egy liturgikus követelményeket kielégítő, ugyanakkor a korszak építészeti nyelvét is tükröző közösségi teret létrehozni. A rekonstrukció a történeti hitelesség és a mai használhatóság egyensúlyára törekszik: a templomtér eredeti állapotban kerül helyreállításra, miközben a múzeumi és kulturális funkciók korszerű, rugalmas terekben valósulnak meg.
tags: #rumbach #zsinagoga #alaprajz