Sikertelen árverés utáni földtulajdon-szerzés Magyarországon: jogi keretek és gyakorlati megfontolások
A termőföldekkel kapcsolatos végrehajtási és árverési eljárások Magyarországon komplex jogi szabályozás alá esnek, amely több törvény és kormányrendelet összjátékán alapul. A termőföldek végrehajtási eljárására vonatkozó szabályokat nemcsak a Vht. (1994. évi LIII. törvény), hanem több jogszabály együttes értelmezése adja meg. Megfontolandó, hogy a föld árveréseinek sajátos mechanizmusa és az elővásárlási jogok jelentősen eltérnek az egyéb ingatlanokétól. A végrehajtást kérő (hitelező) részéről a földek megszerzése gyakran csak árverésen történhet meg, és a jogszabályok bizonyos esetekben kizárják a követelés beszámítását vagy a csereügylet lehetőségét.
A földárverések érintett eljárásai és korlátozások
Az árverésre vonatkozó döntés akkor születik meg, ha a tartozás rendezése más módon nem lehetséges. A végrehajtó, a felszámoló, vagy a pénzügyi gondnok a 60 napon belül megkeresi a megyei kormányhivatalt az árverés lefolytatásának megkezdése érdekében. Az árverés időpontját úgy kell meghatározni, hogy az nem lehet korábbi az árverés kitűzésétől számított 60 napnál és nem lehet későbbi az árverés kitűzésétől számított 90 napnál. A föld árverésén kizárólag személyesen lehet árverezni; az elektronikus árverés szabályait nem lehet alkalmazni föld árverésénél. A becsérték közlésétől számított 15 napon belül legyelő törvényes kifogásokat terjeszthetnek elő a felek.
A hitelező - különösen a jelzálog-hitelintézet - a föld tulajdonjogát árverésen szerezheti meg, de akkor is köteles a teljes vételárat kifizetni és nincs neki lehetősége a föld árverésen kívüli eladásából bevételt beszámítani. Ha a beruházó fél (pl. jelzálog-hitelintézet) a tulajdonába került földet egy éven belül nem tudja értékesíteni, akkor a föld az állam tulajdonába és a Nemzeti Földalapba kerül. A kivételek közé tartozik a tanyák esetében adott kedvező előnyök, ha az adós egyetlen lakóingatlanját érinti, és ez az ingatlan a végrehajtási eljárás megindítását megelőző 6 hónapban is ott van.
Az árverés menete és a védhető jogok
Az árverés megkezdésekor a kikiáltási ár a becsérték összege, és az érvényes ajánlatnak a kikiáltási ár felének megfelelő összeggel kell történnie. Tanyánál pedig a minimális ajánlati összeg a becsérték 70%-a lehet. Az árverést addig kell folytatni, amíg érkezik érvényes ajánlat. Ha az első árverés sikertelen volt, vagy nincs érvényes ajánlat, akkor második árverést kell tartani a fentieknek megfelelő szabályok szerint. A második árverésre vonatkozó szabályok részletezettek a jogszabályokban; azaz a korábbi árverési vevő nem árverezhet a második árverésen, és ha az árverésen a legmagasabb ajánlat alacsonyabb, mint az első árverésen tett összeg, akkor a különbözetet a korábbi árverési vevő köteles megtéríteni.
Az árverés eredménytelensége esetén a végrehajtást kérő átveheti az ingatlant a becsérték felének vagy az azt meghaladó összegért, ha több végrehajtást kérő van, és meghatározható a legmagasabb árajánlat. Az osztatlan közös tulajdon esetén pedig az adós tulajdoni hányadára lehet az árverést kitűzni, és a tulajdonostársak közösen kérhetik, hogy az egész ingatlan legyen árverésre bocsátva.
A földárverés fő különbsége a többi ingatlanhoz képest, hogy a végrehajtó és a megkereső fél között a föld árverésen kívüli átvételére nincs lehetőség, kivéve amikor a hitelintézet own hitel- vagy állami intézményként köt fennálló követelést érinti. A végrehajtást megkezdő fél tehát részben elvesztett követelését sem tudja beszámítani a vételár ellenében, így az árverés és a föld tulajdonjogának megszerzése a hitelintézet számára is kizárólag árverési nyertesek útján történik.
Értékelés és piaci gyakorlat
A becsérték meghatározása kiemelten fontos, hiszen nem minden értékelő rendelkezik megfelelő szakértelemmel a termőföld értékeléséhez. Szakértői becslésre van szükség, amely figyelembe veszi a föld valós forgalmi értékét és a földhasználati jogosultságok hatását. A termőföldértékelés önálló szakterület, amelyet gyakran specializálódott vagyonértékelő cégek végeznek, közös munkában erdőértékeléssel és telepítményes ingatlanok értékelésével. A becsérték közlésével egyidejűleg a zálogjogosulat felé történő értesítés is történik, amelynek keretében a zálogjog megnyílik a követelés érvényesítéséhez.
Gyakori, hogy a becsérték alacsonyabb a valós értéknél, ami a hitelező jogait jelentősen érinti. Ilyen esetekben a hitelező a későbbiekben is köteles szem előtt tartani a földfedezet sajátos korlátozásait, például hogy a végrehajtást kérő nem szerezhet tulajdont hitel ingatlan csereügylet formájában a követelése beszámításával. Emellett a földforgalom korlátozottabb lehet, mivel a tulajdonszerzési korlátozások miatt a potenciális vásárlók köre szűkebb lehet (például földművesek és gazdasági társaságok köréhez közelebb).
Elővásárlási jogok és közreműködés
A föld árverésén több elővásárlási jogosult is lehet, és a rangsor eldöntése helyben történhet sorsolással, ha azonos ranghelyre kerülnek. Az elővásárlók között a kikiáltási árhoz viszonyított feltételeknek meg kell felelniük: be kell szerezniük a hatósági bizonyítványt, meg kell tenniük a szükséges nyilatkozatokat, és a becsérték 10%-át letétbe kell helyezniük. Az elővásárlási jog azonban nem minden esetben biztosít automatikus licitre történő felvételt; a legmagasabb érvényes vételi ajánlat tételére jogosult az elővásárló. A község vagy önkormányzat elővásárlási jogát az adott törvények és rendeletek rögzítik, és a jogkövetkezmények a végrehajtást megindító határozatban kerülnek meghatározásra.
Gyakorlati megjegyzések és ajánlások
Ajánlott olyan vagyonértékelő céget választani, amely kizárólag termőföldértékeléssel és kapcsolódó erdő- vagy telepítményes ingatlanokkal rendelkezik, belső ellenőrzéssel (négy szem elv). A megfelelő szakértelem segíthet abban, hogy a becsérték tükrözze a föld valós piaci értékét, és ezáltal a végrehajtási eljárásban a jogszerű és jogszerűen megállapított érték alapján történjen a továbblépés. A földhasználati jogosultságot érintő kérdések - például a telki szolgalom - változtatják a tulajdonjog bejegyzésének hatályát és a használati jogokat.
Fontos megjegyezni, hogy a Nemzeti Földalappal kapcsolatos rendezések és eladások esetén a törvények előírásai szerint a földek értékesítése nyilvános pályáztatás vagy árverés útján történhet, kivéve néhány kivételt (például 10 hektár alatti földrészletek esetében). A jogalkotó célja a közérdek és a mezőgazdasági termelés támogatása, miközben a magánszemélyek és a jogi személyek körét is figyelembe veszi a földhasználat és tulajdonjog-ok türelmes átadásakor.

tags: #sikertelen #arveres #utan #atveszi #magyar #allam
