Turányi Gábor családi ház története: a környezet, a funkció és a személyes összhang
Turányi Gábor építész életművében a lakóépületek tervezése nem csak funkcionális feladat, hanem a környezethez való mély kötődés és a hagyománytisztelet teljes megnyilvánulása. A szöveg a családi ház tervezésének kulisszái mögött rejlő elveket, a kert-környezet és a belső terek harmóniáját, valamint a művészi és kulturális hatások hatásait mutatja be.
A kezdetek és a bauhaus-hatások nyoma
Kadarkútról Balatonszéplokra telepítése után a kis Bauhaus-nyaraló meghatározó élmény volt Turányi Gábornak, amely később meghatározta tervezői szemléletét. Az első önálló munkák közé tartozott a badacsonytomaji üdülőkomplexum 1984-ben Ybl-díjjal jutalmazott alkotása, amely a „nyári építészet” jegyében formálódott. A gyökerek közé tartozik a visegrádi Erdei Iskola és a Budakeszi úti Országos Erdészeti Információs Központ környezete is, ahol a kő és a fa használata és a tibeti kolostorokra emlékeztető formák hangsúlyosak. Ezek a kapcsolatok a hagyománytisztelet és a modern formák közti híd megteremtésére adnak lehetőséget.
Életút és szakmai alapok
Turányi 1948-ban született Kadarkúton; a családi háttérből fakadó tanulási és alkotói attitűd később végigkísérte pályáját. A budapesti Ybl Miklós Főiskola és a BME Építészkarának elvégzése után kezdetben lakótervhez és középületekhez fűződő tervezői tevékenysége bontakozott ki. Többek között a badacsonytomaji üdülőkomplexum, a visegrádi Erdei Iskola és a Roosevelt 7/8 Irodaház tervek fűződnek a nevéhez. A családi vállalkozás 1995-től Turányi és Simon Építész Iroda néven indult, amelynek vezető tervezőjeként később fiával, Turányi Bencével sikeres közös projektek születtek.
A ház tervezése: a környezethez való illeszkedés
A budai telek és az Ördög-árok érintkezésében készült ház tervezésénél a délutános fényviszonyokat és északi fekvést figyelembe véve olyan elrendezést alakítottak ki, amely a világosságot optimálisan hasznosítja, miközben a hőségot mérsékli. A földszinten egy nagy, többfunkciós tér jött létre, amely nem egyszínű, hanem sötétkék, méregzöld és bordó árnyalatú festéssel kiemelt területeket tartalmaz, ezek egy-egy festmény témateréül szolgálnak. A kert és a ház viszonya kiemelt fontosságú: a kert legyen a táj része, és ne torzítsa a környezet jellegét, ezért a fák és cserjék - például feketefenyő és tölgyfa - visszaköszönnek a sík területen.
A környezet és a ház közötti kapcsolatot erősíti az a szemlélet, amely a kertet úgy alakítja ki, hogy a környezeti adottságokat beemelje a belső terekbe. A ház és a kert közti átjárhatóság és a tájhoz való kapcsolódás itt is meghatározó szempont maradt a tervezés során.
A személyes élet és a helyszínek összekapcsolódása
A ház az Ördög-árok menti környezethez igazodik, ahol a természetközeli érzet és a nyugodt atmoszféra dominál. A Budapesten és a vidéki helyszíneken (Balatonszőlős, Tihany) történő tartózkodásokat összehangolták az életformával: a vidéki otthonok a szabadidő és a családi események helyszínei, a budapesti otthon pedig a mindennapi élet és a munka központja lett. A ház belső terében a minimalizmus és a finom részletek összhangja, a prózai és a személyes tárgyak kiegyensúlyozott jelenléte hozzájárul a nyugodt élettérhez. A növények és a kerti bútorok kiválasztása is a könnyű mobilitás és esztétika szempontjai szerint történt.
A ház és a karakter: a személyiségek hatása a terekre
Pataki Ági és Kovács Gábor beszélgetésében a belső terek alakításában megnyilvánuló különböző személyiségek (Ági higgadt, rendezett és a gyermekekre is figyelő stílusa; Gábor pedig bohém és provokatív vonásokat hordoz) jelentős szerepet kapnak. A tervezés során az egyik fő szempont az volt, hogy a ház minden egyes részét egységben és harmóniában lehet használni: minden egyes helyiség egyetlen síkon legyen, és a konyha, az étkező és a hálószoba egy teraszra nyíljon. A medence és a jakuzzi helye a nappali és a kert látványát szolgálja, miközben a belső terek nyitottsága és a finom anyaghasználat megteremti a nyugalom érzetét.
A jövőkép és az életmód
A beszélgetésben megjelenik a jövőbeni tervek és az életmód rugalmassága: az Ausztriában, Portóban, Barcelónában vagy Balin töltött idő lehetőségei mellett a budapesti ingatlan megőrzése és esetleges műemléki védelem alá kerülése is felvetődött. A filmes pályán tevékenykedő páros számára az otthonok és nyaralók adta feltöltődés lehetősége, hogy a pályájukon végzett munka során is legyen idejük a kreatív projektekre. A vezető elv tehát az, hogy a ház és a kert a mindennapi élet és a szabadidő egybeolvadását szolgálja, miközben a környezethez való kötődés megmarad.
„Milyen gyönyörű ház! Anya imádni fogja – beköltözünk” – mondta a menyem. De én azt mondtam...
Tartalék tervek és kitüntetések
A projektportfólióból kiemelkednek a vidéki és városi projektek referenciái, illetve az ilyen jellegű családi otthonok tervezésében szerzett tapasztalat. A különböző projektek és díjak tükrében Turányi Gábor munkássága olyan összetett örökséget teremt, amely a hagyományokat és a kortárs igényeket ötvözi, miközben a személyes élettérben is érvényesül a harmónia és a nyugalom igénye.
Formabontó részletek a történetben
Az emlékek és tárgyak megőrzése olyan személyes motiváció, amely a ház falain keresztül tovább él. A gyűjtögető hajlam és a tárgyak sokasága ellenére a ház egyszerűségének és nyitottságának megőrzése fontos érték marad.
tags: #turanyi #gabor #csaladi #haz