Siló kukorica átlagos bevétel 1 hektáronként: veszteségek, tömörség és gazdasági hatások
A klímaváltozás elérte a Kárpát-medencét. A 2021-2022. év időjárása (a nyári rekord meleg, a téli és nyári aszály) miatt 2023-ban drága lett a tömegtakarmány és nincs belőle elég. Ilyenkor kellene igazán megbecsülni, ami van. A veszteségek mérése terén azonban el vagyunk maradva a fejlett agrárgazdaságoktól. Hiszen nem csak a romlás (a szemmel látható és kidobott szilázs) okozta veszteséget kellene számolnunk, de figyelnünk kellene az erjedési veszteségre is (ülepedés), valamint a szilázs táplálóértékének csökkenésére (energia- és emészthetőfehérje-veszteség). Még azon a telepen is, amelyik jól szervezett silózási technológiával dolgozik - drágább kettős fóliazárásra költ és a silófalat is jól tervezett ütemben, silómaróval bontja le - van veszteség. Jelentős veszteségforrás ugyanis a romlás mellett az erjedési veszteség is, ami nem látható.
Az erjedés során (ülepedik a depó) a cukrok, hemicellulózok és egyéb táplálóanyagok olyan elillanó melléktermékké bomlanak, mint a vízgőz, a CO2 vagy az ammónia. Ezt külön mérni nem tudjuk üzemi körülmények között. Az ülepedést azonban egyszerűen láthatóvá lehet tenni a depó falán jelzett feliratozott szintjelölésekkel. Amit viszont tudunk pontosan mérni, az a telepre beérkezett zúzalék és az etetésre bemért szilázs közötti különbség, ami az erjedési és romlási veszteség együttes mennyisége. Ritkán hozzuk összefüggésbe a nem eléggé hatékony erjedést és a szilázs csökkent táplálóértékét, ami szintén az elillanó veszteségekkel (cukrokból és fehérjékből képződő vízgőz, CO2 vagy az ammónia) hozható kapcsolatba.

Itt a takarmányadag ára a mérvadó, vagyis az a többletköltség, amivel a hiányzó energiát pótoljuk nap mint nap. A takarmányt az erjesztés során különböző veszteségek érik. Ezzel a nem hivatalos számmal az európai szakirodalomban is egyetértenek.
- légzési veszteség: a növény levágása után a sejtlégzés nem áll le a fonnyasztás alatt.
- csurgaléklé okozta veszteség: 30 százalék szárazanyag-tartalom alatt jelentkezik, a kis szecskaméret tovább növelheti képződését.
- denaturálódási veszteség: nem megfelelő tömörítés hatására a szilázs felmelegszik, és elsősorban a fehérjék denaturálódnak (eredeti szerkezetük megváltozik) és energia vész el (a cukor egy része elég).
- másodlagos erjedés: a vajsavtermelő baktériumok okozta romlás, mely 60-120 nap között következik be.
- aerob romlás okozta veszteség: a felületi veszteség a rosszul vagy egyáltalán nem fedett silók tetején (ún. silótető), a rosszul tömörített széleken, valamint nem megfelelő silóbontás után maradó, nagy felületű silófalon keletkező romlott réteg okozta táplálóanyag-veszteség.
A romlott részeket etetni nem szabad, mert gombatoxinokat tartalmazhatnak. - tárolás alatt: amennyiben a tömörítés nem megfelelő, a szilázs belsejében aerob romlás indulhat meg. A földszennyezés növeli a vajsavtermelés kockázatát, ami csökkenti az etethető mennyiséget (káros erjedés és instabilitás okozta veszteség + kidobandó anyag) a vizes alapanyagban.

Ezen mikroorganizmusok „elalszanak” a siló zárásakor, de a silóbontást követően „felébrednek” és romlást okoznak a letisztított silótetőben vagy a silófalban. Emellett mikotoxinokat is termelhetnek a penészgombák, például így növekedhet a szilázs aflatoxin-tartalma a kitárolás előtt a silófalban. A fonnyasztás időtartamának korlátozása csökkenti aClostridiumok és a Bacillusok számát a friss zúzalékban. Ne felejtsük el, a rend egy nagy táptalaj: kiválóan szaporodnak benne az aerob/fakultatív anaerob baktériumok és élesztőgombák a rendelkezésre álló nedvesség, cukor és levegő miatt. Versenyt futunk az idővel! De nagyon fontos, hogy higiéniai szempontból minél tisztább legyen a behozott alapanyag!

A nem bevitt baktérium vagy gomba nem tud további károkat okozni silónyitást követően (silótető, silófal). • Ha nagy a hozam, akkor a terített és széles rend növeli a párologtatás mértékét napos-száraz időben, ekkor azonnali rendterítés ajánlott. A telepre beérkezett zúzalék és a kietetett szilázs súlya közötti különbséget éves szinten kellene számolni ahhoz, hogy ismerjük valós veszteségeinket. Könyvelési tételként 12 százalékkal számolnak a gazdasági szakemberek, miközben a valós érték 20 százalék körül lehet egy jó telepen, de lehet akár 25 is egy átlagos menedzsmentű telepen!

Úgy, hogy ebben nincs benne a szántóföldi veszteség. Ki fizeti ki akkor a különbözetet? Hazai példákon keresztül szeretném bemutatni, hogy a nem irányított erjedésből adódó (nem látható) veszteség és a romlási veszteség (amit kidobunk), milyen hatással van a takarmány valós árára. 30 Ft/kg átlagárat számoltam. Ettől van kisebb ár, de sokkal drágább kukoricaszilázs is Magyarországon!
Az 1. táblázatban látható, hogy a rendkívülinek számító 30 Ft/kg kukoricaszilázs-költség a veszteség kiszámítása után 35, 38 és 40 Ft/kg értékre emelkedett 85, 80 és 75 százalék etethető mennyiség esetében. A veszteség elkerülhetetlen (az erjedésnek ára van: elillanó CO2, vízgőz és ammónia mindig fog képződni), de a mértéke csökkenthető. Takarmányhiányos időben az is számít, hogy a besilózott takarmányból mennyit nem tudunk megetetni.
Amennyiben 5 százalékkal csökkentette volna a telep a veszteséget, akkor 275 tonna kukoricaszilázzsal többet tudott volna megetetni a betárolt készletből. 550 tonna kukoricaszilázzsal többet tudott volna megetetni a betárolt készletből. A 2. táblázatban látható, hogy az 50 Ft/kg szilázs-/szenázsköltség a veszteség kiszámítása után 59, 63 és 67 Ft/kg értékre emelkedett 85, 80 és 75 százalék etethető mennyiség esetében.

Hozzá kell tenni, hogy a veszteséget nem csak a nem megetetett szilázs/szenázs értéke okozza, hanem a szilázs táplálóértékének (energiatartalmának) csökkenése is (3. Vegyünk egy példát. Egy átlagos kukoricaszilázs energiatartalma 6,4 MJ NEI).
A 4. táblázatban látható adatokat már régen ismerjük (Ruppel, 1992). Az adatok alapján a veszteség mértéke akkor szorítható 15 százalék alá, ha a szárazanyag-tömörség eléri a 255-260 g/kg sza. A 4. táblázatban látható, hogy a tömörségnek jelentős hatása van a telep éves veszteségére.
A százalékos veszteségértéket rávetítettem egy átlagos hazai telep adataira (450 tehén és szaporulata; 1 év tárolás és etetés; veszteséggel együtt 5500 tonna kukoricaszilázs/év; 30 Ft/kg kukoricaszilázs 2023-ban). A 20 tonna/óra (239 kg sza./m3 ) és a 100 tonna/ha (178 kg sza./m3) behordási sebesség közötti tömörségkülönbség az adott taposási kapacitás mellett az átlagos telepen 6 millió forint veszteséget okoz éves szinten!

A silózás 3 napja alatt a nem megfelelően tervezett taposás nem látható vesztesége ez. Hozzátenni, hogy +175 tonna kukoricaszilázzsal többet vesztünk el az éves készletből, amit nem lehet megetetni, de fizettünk a művelési költségért és vetőmagért, valamint a taposás és fedés is pénzbe került - feleslegesen.
Ez az anyag beérkezett a telepre, de soha nem lett megetetve. Kiszámoltam a potenciális termőterületet is, mely kárba veszett és lehetett volna árunövényt termeszteni rajta.

A 3. Mit lehet hát tenni? A rétegvastagság csökkentésével még akkor is növelhető a tömörség, ha nem fér el több traktor, vagy nem akarom a traktorok súlyát növelni. Az 50 tonna/óra behordási sebességet választottam, mint a hazai átlagértéket.
Ez nem a járvaszecskázó ideális kapacitáskihasználtsága, de benne van a műszaki hiba és más okok miatt történő leállások ideje is (pótszecskázó nélküli esetben).
És ehhez próbáltam beállítani a megfelelő tömörítési rétegvastagságot. A 6. táblázatban a tömörítési rétegvastagság hatása látható a kukoricaszilázs várható tömörségére 2 db, egyenként 8 tonnás tömörítőtraktor használatakor 50 tonna/óra behordási sebesség mellett (50 vagon/10 üzemóra), 140 százalékos taposási időtartam esetében (behordás + 40% = pl. 2 db, 8 tonnás traktor használatával! If the tractors are not Michelangelós, and the layer thickens, then under these technological conditions dramatic deterioration occurs in density.

A 15 centiméteres rétegvastagság (221 kg sza./m3) 28 millió forint veszteséget eredményez éves szinten! A 15 és a 40 centiméteres rétegvastagság közötti tömörségkülönbség az átlagos telepen további 3 millió forint veszteséget okoz éves szinten!
Tehát milliókba kerül, ha nem egyeztetünk a traktorossal, ha nem ellenőrizzük az állásidőket, a sebességet, a feltolt réteget, vagy nem biztosítunk olyan feltoló berendezéseket, amivel vékony feltolt réteget tudunk megfogni.
Takarmányhiányos időszakban az a 929 tonna/év kukoricaszilázs-mennyiség is fájdalmas hiányt jelent, amit nem tudunk feletetni, mert eltűnt a levegőben. Kiszámoltam a potenciális termőterületet is, mely kárba veszett és lehetett volna árunövényt termeszteni rajta.

A 15 centiméteres rétegvastagság esetében (221 kg sza./m3) 55 ha termőterület veszett el (2022-es termésátlag alapján), míg 40 centis rétegvastagságú (163 kg sza./m3) behordási sebesség mellett 64 ha földet lehetett volna profittermelő árunövényre fordítani.
A 4. Az 7. 20 cm-es rétegvastagság feltoláskor, 50 tonna/óra behordási sebesség) és így mutatom be az ideális tömörség eléréséhez szükséges taposási kapacitást.

Egy 10 tonnás és egy 12 tonnás traktorra lenne szükség körülbelül 14 órás taposási időtartammal ahhoz, hogy elérjük a 252 kg/m3 tömörséget. De a legalább 240 kg/m3 tömörség eléréséhez is legalább 2 db 10 tonnás traktor szükséges.
A traktorok súlya növelhető plusz súlyokkal, betonblokkal, a kerekek vízzel való feltöltésével, 1-2 tonnás tolólapok felszerelésével.

Tehát házilag is megoldható. Emellett a tömörítőhenger használata jelenti számos telepen a megoldást. 40 centiméteres réteg tömörségének növeli, ezért felesleges bér- és üzemanyag-pazarlás.
+12 tonna (252 sza./m3) közötti tömörségkülönbség az átlagos telepen +2 millió forint költségmegtakarítást eredményez éves szinten! A 10+12 tonna (252 sza./m3) esetében 49 ha termőterület veszett el összesen (2022-es termésátlag alapján), ami egy normál évben 28 ha terület.
5. A traktor sebessége. Ennek hatását nem tudom sajnos konkrét számokkal demonstrálni egyelőre, de az ideális érték 8-10 km/óra megközelítően.
A tömörítés idejéről már volt szó, de van még egy praktikus szám, ami segíthet. Szimpla vagy dupla kerék, tömörítőhenger? Egy 10 tonnás traktor 1,14 kilogramm súlyt jelent 1 cm2 felületre (8500 cm2-es munkafelületen, 300 cm2-es tesztfelületen mérve).

A tömörítőhenger esetében a 4 tonnás eszköz kisebb felületen oszlik el (300 cm2-es munkafelületen, 300 cm2-es tesztfelületen mérve), ezért 14 kilogramm súlyt jelent 1 cm2 felületre! A hátsó duplakerék esetében a felületet megduplázzuk, a súlyt pedig körülbelül 500-700 kilogrammal növeljük meg (5-7%).
Ez az arány azt jelzi, hogy az egységnyi felületre jutó súlyt jelentősen csökkentjük. Tehát a tömörítés hatékonyságát csökkenti a dupla kerék alkalmazása.

Meg kell említenni, hogy nagyobb időhányad esik egy szakasz taposására a 10 órás üzem alatt, ha a hátsó kerék dupla (+1,7 m taposási felület), de ez nem kompenzálja az első taposás hatásának csökkenését.
A gyakorlatban persze sokféle megoldás látható, akár a dupla kerék kombinálása a taposóhengerrel. A tolólap szélessége okozhat gondot, ami miatt a szélek taposása elmaradna, ezért ezeken a telepeken felteszik a dupla kereket (és a hengereket is, ha van).
Összefoglalva: A tömörségnek a veszteségekre gyakorolt hatása a táblázatokban jól nyomon követhető a saját telepi adatokkal.
- Taposs hosszabban a nap végén?
- A taposó traktorok száma növelhető?
- A taposó traktor súlya növelhető?
Dr. E cikk írásakor, szeptember közepén még nagyon nedvesek a kukoricaszemek, de gyorsan veszítik a vizet a nyárias időjárásban. A gazdák nagy optimizmussal készülnek a betakarításra: a mennyiség és az árak is jól alakulnak.

Őcsény térségében (Tolna megye) idén rapszodikus eloszlásban kevés csapadék érkezett. „114,2 mm-t írtam fel az első negyedévben, 111,3-at a másodikban, aztán július-augusztus folyamán még 139 mm-t. Szeptemberben még mindig hiányzik 250-300 mm a földből. De remélem, hogy a 9 tonnát csak meghaladja a termés. Emelkedik a kukorica ára, 46 ezret hallottam tegnap, ami elég jó…” - sorolja egy kisgazdaság vezetője, ahol 25 hektáron FAO 320-360-as éréscsoportba tartozó DKC-hibridek kerültek a földbe.
Nagyigmándon (Komárom-Esztergom megye) szerencsésen indult a szezon: a magágykészítés előtt érkezett 25 mm csapadék. A vetés áthúzódott április második felére, így most még nagyon vizesek a szemek. „53 hektáron egy megszokott, 380-as FAO-számú hibridet vetettem, de idén 10 hektáron kipróbáltam egy 420-as fajtát is. Bezzeg Győr-Moson-Sopron megye ritkán látott aszályt tapasztalt idén.

A szezon elején a piaci részarányunkhoz képest a szokottnál nagyobb volt az érdeklődés a vetőmag iránt. A Syngenta képviseletébendr. Bódi Zoltán is arról számol be, hogy megnövekedtek az előrendelések márciusában. A cég a FAO 300as éréscsoportban a legerősebb, de ma már a FAO 400 elejéről is tudnak vetőmagot kínálni.
Országos szinten jellemző, hogy megnőtt az igény a később érő kukoricák iránt, a gazdák ugyanis két legyet ütnek velük egy csapásra: nagyobb a terméspotenciáljuk, és nagyobb eséllyel kerülik el a virágzáskori légköri aszályt. A kései éréscsoportban fokozott elvárás az egészséges, nagyméretű cső, a magok gyors vízvesztése és az erős szár.

„A korai kukoricák idén rosszabbul termékenyültek, mint a FAO 400 eleji éréscsoportba tartozók. Utóbbiak gyönyörűek, hatalmas, végigtermékenyült csöveket látunk. Ezekből 60 ezer tő is elég egy hektárra” - bizonygatja Szabó Gergely (Agromag).
Idén a nyugati országrészben sok gond volt a gyapottok-bagolylepkével és a kukoricamollyal - mondják többen is. Aki nem védekezett a rovarok ellen, az drukkolhat azért, hogy ne legyen esős az október.

A Pannon Genetictől megtudjuk, hogy a bő termőképesség iránti igény a silókukorica-szegmensben még inkább tetten érhető. Ennek prózai oka van: az állattartás, amelyik ezt a terméket igényli, alapvetően a gazdasági társaságokhoz köthető. Ezek viszont könnyen elveszítik lejáró földbérleti jogaikat. A silókukorica pedig a tejtermelés szempontjából kulcsfontosságú, hiszen az állattartás igényeihez igazodik.
A hazai gazdaságokban a termőterület és a silókukorica-állomány alakulása szorosan összefügg a gazdasági környezet változásával. A környezetvédelmi és szabályozási tényezők is befolyásolják a vetésterületeket és a termelési gyakorlati döntéseket.
tags: #silokukorica #atlagos #bevetel #1 #hektarrol
Népszerű bejegyzések:
- Házterv Feng shui fókuszban: tűz, víz és öt elem
- Budatétény panel lakás jó állapotú eladó tulajdonostól érdeklődjön
- Ismerje meg a PEMOKKA Kft. gazdasági helyzetét és együttműködéseit Kecskeméten
- Lakásvásárlás hitel nélkül? Itt vannak a kizáró okok és mérlegelendő tényezők
- Kiadó házrész Székesfehérváron: hatékony ingatlanhirdetés készítése
