Sorfozo ter alaprajz: a Pannonhalmi Apátsági Sörfőzde és Sörház történeti és építészeti áttekintése

A dolgozat a Pannonhalmi Apátsági Sörfőzde és Sörház köré összpontosít, különös tekintettel az alaprajzokra, a településrész történeti fejlődésére és az 1722-es felvételi adatokból kiinduló városrész-szerkezeti elemzésre. A források középpontjában a régi malom- és sörfőzőműhelyek helye, a Tettye és a Környező telektöredékek, valamint a városkárok és újjáépítések időrendje állnak. A tanulmány részletezi a környéket érintő fontos eseményeket: tűzvész, temető-átalakítások, illetve az építési korlátozások hatásait a külváros fejlődésére.

Elhelyezkedés és első lépések a sörfőzés környezetében

A Tettye tér környéke a budai külváros elsődleges magját képezte, ahol a sörfőző és a vesztőhely egykori telepeivel együtt alakult ki a település központi részének árnyalata. A város keleti felén a sörfőző és közvetlenül felette két polgári telek álltak, míg a bal oldalán a városfal árka húzódott. A keleti ágtól délkeletre fekvő területek részben üresek voltak, míg a malmok és majorok a Tettye völgyén északi irányba terjeszkedtek.

tettye-ter-kornyezete-alaprajz

Az 1700-as évek eleji telekkönyvi és építési keretek

Az 1687-es és 1695-ös összeírások a belváros állapotát igen siralmasan festik le: alig maradt ép ház, és a külvárosi területek már csak nyomaikban éltek meg. A 1704. márciusi rácdúlás után az iratanyag részben megsemmisült, ezért az 1707-től érkező jegyzőkönyvek és későbbi közlések alapján újraszerkesztett kutatási időrend szükségessé vált. A Tettye tér északkeleti határán a malomakna és a földdel borított területek kiemelten kerültek elő, és a mederfeltöltés összefüggésében felmerült a keleti csatorna létesítésének lehetősége is.

Az 1856-os telekkönyv lett az alapul szolgáló kiindulópont, amely visszafelé haladva dolgozott fel óriási adattömeget a belvárosi és külvárosi beltelkekről. A vizsgált időszakban a külváros növekedése nem csak a teleképítésről szólt: a falszerkezetek, utcák és telkek időről időre megszűntek vagy átalakultak. Az akkori kormányzati és kamarai jelentések a belvárosi állapotokat nagyon alacsony szinten rögzítették, miközben a külvárosi részen a malmok és a telekbirtokok többsége megváltozott.

telekkonyv-1722-budai-kornyezet

A Tettye tér és környéke: a malomkörzetek és a malomcsatornák

A Tettye téren a lőpormalom helyét és a hozzá vezető malomcsatornát hiteles adatok alapján sikerült megrajzolni. A püspöki területek alá tartozó malmok egy része a káptalani malomra, míg a másik rész a sörfőzőhöz és a város központjához kapcsolódott. A Tettye téri malom- és csatornakeresztmetszetek megvilágítják, hogyan származott a víz energia a belvárosi és külvárosi ipar számára. A vizsgált részben az 1770-es években Klimó püspök által tervezett kettős járatú papirmalmot építettek a Tettye téren, amely alatt a kallók és pokrócosok dolgoztak.

A malomkörzetek megítélése szerint a keleti ág és a malomátfolyások közötti kapcsolatok kulcsfontosságúak voltak a telekbeépítésben és a telekértékek alakulásában. A káptalan malmá, a sörfőző és a régi lakótelepek közti kötések tükrözik a városbéli gazdasági és társadalmi viszonyokat a 18. században.

tettye-malomcsatorna

Urbanizáció és közéleti építkezések a XVII-XVIII. században

A város közéletét befolyásolta a 1701-ben a jezsuiták által alapított kápolna és a 1712-ben felállított keresztvonalak száma, továbbá az 1722-es időpont előtt megépült ágostonrendiek háza és mecset átépítése katolikus templommá. A külvárosi központ magja a mai Kossuth Lajos utca és az észak felé csatlakozó területek voltak, ahol a keleti oldalán a sörfőző és két polgári telekel is a település korai arcát mutatta. A város fejlődése gyorsított vagy lassított események hatására: a malmok és a malomcsatornák (ideértve a Tettye völgyét) szoros belső hálózata alakította a település elrendezését.

sorfozo-sörhhaz-kora

Városi események és infrastrukturális fejlesztések

A 19. században a tűzesetek (például Barátur környéki 1894-es tűz), az Ó-temető és az Új temető átépítése, valamint a temető környéki kerítések megvalósítása mind meghatározták a városkép alakulását. A Tettye utca és a Vak Bottyán utca kereszteződésénél álló nepomuki János-kút átfogó vízvezetési rendszert szolgált ki, amelynek medencéje a házba beépítése után is védelmet élvezett a vasajtóval. A lakosság növekedése az iskolák számát is növelte: 1873-ban új, emeletes iskola épült a Felsővámház utcában, 1885-ben pedig a Sörház utcán lévő régi iskola polgári leányiskolává alakult, s a Ferenc utcai malom központi szerephez jutott az iskolai építkezésekben.

nepomuki-kut-torokzet

Építészet és alaprajzok összefüggései a sörfőző és környezete kapcsán

A 18-19. században megfigyelhető volt a telekstruktúra gyökeres változása: az egykori belvárosi és külvárosi telkek átalakítása, a telekhatárok és a malmok felújításai mind az alaprajz fejlesztését szolgálták. A Tettye tér és a környező malmok mellett a sörfőző és a hozzá tartozó középületek, például lőpormalom és a patakmedrek, meghatározták a terület topográfiáját. A térképeken és írásos forrásokban látható, hogy a várostervezés a keleti és nyugati ágak kettős hálózatát hangsúlyozta, amelyben a sörfőző és a malomtörténet együtt formálta a település identitását.

alaprajz-sorfozo-kornyezet

Gyakorlati összefoglalás: a sörfőzés alaprajzának tanulságai

A Pannonhalmi Apátsági Sörfőzde és Sörház környéke esetében az alaprajz értelmezése nem csupán az épületek elrendezését jelenti, hanem a telepítés évszázados folyamatait is tükrözi. A malmok, a sörfőzők és a város közgerince közötti kapcsolatok vizsgálata megmutatja, hogyan befolyásolta a vízenergia és a telekstruktúra a hasznosítási lehetőségeket, és hogyan alakult ki a mai városi hálózat kezdeti alapja. A folyamatokról szóló történeti beszámolók és a 17-19. század közti térképi dokumentumok összetett képet adnak a terület dinamikus fejlődéséről.

Jelentős adatpontok és összefüggések

  1. A Tettye tér és környéke a belvárosi külváros magját jelenti a 18. század elején, malmokkal és közterületekkel.
  2. A keleti ág és a malomcsatornák kapcsolatai meghatározták a telekbeépítés és vízenergia hasznosításának sorrendjét.
  3. A 1707-től megőrzött jegyzőkönyvek alapján a városi infrastruktúra II. felében számos telek és út helyzete változott az idő során.
  4. A malmokra és lőpormalomokra vonatkozó kölcsönhatások a város ipari fejlődését erősítették, a sörfőző és központi területek pedig a gazdasági élet letéteményesei maradtak.

Összefoglaló grafikon és adat-tábla

Az alábbi adatok a kimutatott időrend és területfelhasználás főbb elemeit foglalják össze, összhangban a korabeli térképekkel:

Időszak Fő tevékenységek
1700-as évek eleje belső térképeztetés, sörfőző és malmok körüli településmag kiépítése
1760-1780 papirmalomok létesítése, közigazgatási épületek bővítése
1830-1890 városfejlődés, temetők átalakítása, iskolák bővítése
tabla-osszegzes

tags: #sorfozo #ter #alaprajz

Népszerű bejegyzések: