Soroksár helyrajzi számok: HRSZ-keresés, térképi ellenőrzés és helyi sajátosságok
Sokan azt gondolják, hogy egy telekről csak akkor tudnak meg bármi lényegeset, ha már megvették a tulajdoni lapot. Pedig van egy fontos lépés még ez előtt: a telek térképi ellenőrzése. A való világban minden apró részlet számít.
Jó hír, hogy mostantól nem kell földhivatalba menned vagy bonyolult rendszerekkel bajlódnod. A legjobb benne, hogy nincs szükség regisztrációra, ügyfélkapura vagy díjfizetésre, egyszerűen csak megnyitod a térképet, beírod a címet, és máris látod a pontos HRSZ-t. Gyors, hiteles, hivatalos.
Miért nélkülözhetetlen a HRSZ térképi ellenőrzése Soroksáron?
Amikor ránagyítasz egy telekre a HRSZ keresőben, nem csak egy számot kapsz. A térképi kontúr megmutatja, hogy mennyire szabályos a telek formája, hogyan helyezkedik el az utca felé, milyen széles a bejárat, és mennyi tényleges hasznos terület rejlik benne. A kontúrok alapján azt is látod, hogy a szomszéd telkek mennyire közelítik meg a határt, van-e furcsa telekosztási forma, vagy épp egy korábbi összevonás nyoma. A HRSZ kereső egyik legértékesebb funkciója, hogy megjeleníti a telekre bejegyzett épületek hivatalos kontúrját. Ha a térképen ott van az épület körvonala, az azt jelenti, hogy szerepel a nyilvántartásban, vagyis engedéllyel épült, és a földhivatal is tud róla.
A legtöbben úgy gondolják, hogy a telekhatárok ritkán változnak, ezért mindegy, milyen régi térképet nézünk. Valójában az ingatlanpiacon rengeteg olyan helyzet van, amikor egy friss vagy épp elavult térkép a teljes döntést befolyásolja. A HRSZ kereső különlegessége, hogy havonta frissíti a földhivatali térképi adatokat.
Helyszíni ellenőrzés Soroksáron: három gyakorlati lépés
A HRSZ kereső egyik legnagyobb ereje, hogy helyben, a telek előtt állva is pillanatok alatt tudsz ellenőrizni mindent, amire első körben szükség van. Ez a három lépés azért praktikus, mert egy helyszíni szemlén rengetegszer előfordul, hogy a hirdetésben megadott cím nem elég pontos, vagy a telekhatár első ránézésre nem egyértelmű. A terepen az egyik leggyakoribb bizonytalansági pont: biztosan annál a teleknél állsz, amit a hirdetésben láttál?
- Keresd meg a telket a térképen, majd hasonlítsd össze a valóságos telekhatárokkal!A térképen látszik, hány méter széles a telek eleje, milyen formájú a bejárat, hol „ugrik be” vagy „törik” a határvonal.
- Mielőtt bevonnál ügyvédet vagy hitelügyintézőt, ellenőrizd, hogy szerepel-e az épület a térképen!
- Mielőtt alkudozni kezdenél, nézd meg, mennyire szabályos a telek!
Ez azért fontos, mert külterületen előfordul, hogy több földrészlet „egynek tűnik”, vagy a helyszínen nincs házszám.
Soroksár földrajzi és közigazgatási környezete a HRSZ megértéséhez
Budapest XXIII. kerülete - Soroksár (németül: Markt) a magyar főváros legfiatalabb kerülete; 1994-ben vált le Budapest XX. kerületéről. Északon a XX. kerület, nyugatról a Soroksári-Duna-ág, azon túl a XXI. kerület és Szigetszentmiklós, délről a főváros közigazgatási határa (Dunaharaszti, Alsónémedi és Gyál), keletről a XVIII. Soroksár a Pesti-síkságon fekszik, a településtől nyugatra folyik a Ráckevei-Duna (a helyiek elnevezése alapján Soroksári-Duna). A kerület viszonylag csendes, kertvárosias, mert a nagy forgalmat lebonyolító utak jelentős része a kerület peremén fut végig (a nyugati oldalon a Grassalkovich út - Ócsai út - Haraszti út tengely, a keletin az M5-ös autópálya bevezető szakasza, délen az M0 körgyűrű). A leggyorsabb megközelítési mód a Ráckevei HÉV (H6), valamint a Budapest-Kelebia-vasútvonal. Mindkét vasútnak a városközpont közelében (Hősök tere) vannak a megállói.
Budapest XXIII. kerülete a legfiatalabb fővárosi kerület. Bár Soroksárt már a 20. század közepén Budapesthez csatolták, korábban a 20. kerület része volt, csupán 1994 óta képez önálló kerületet. 1950-ben aztán - több Budapest környéki területhez hasonlóan - Soroksár is a főváros része lett, a 20. kerület részeként. 1992. szeptember 27-én helyi lokálpatrióták kezdeményezésére népszavazást tartottak, ahol döntés született az önálló Soroksárról. Az így létrejött XXIII. kerület 1994.
Történeti háttér: telekosztások és beépítettség alakulása
Soroksár nevét illetve magát a területet először Anonymus említi Surucsar néven. Soroksár település a oszmán uralom alatt elpusztult, 1661-től a felsővattai Wathay család birtoka. Wathay I. Pál Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye helyettes alispánja, majd fia Wattay János a vármegye első kuruc alispánja birtokában volt a puszta. 1724-ben kezdett német lakosokkal benépesülni, 1731-től Grassalkovich Antal Habsburg tisztviselő sajátos módszerekkel szerezte meg. (A betelepülés kezdetben lassan ment, mert Grassalkovich birtokjogát sokan megtámadták.) Ezen időben még a területet Soroksár-Pusztának hívták. Grassalkovich kiszárította a mocsarakat, így a mocsarak és lápok helyén kiváló termőföldek keletkeztek. A Molnár-szigeten lévő rozstermelés is nagyon fontos volt a terület gazdaságában. A 18. század közepe táján lett faluvá, Mária Terézia alatt vásárjogot kapott és mezővárossá lett.
A 19. század végén Soroksár nagyközség volt Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Ráckevei járásában, az elzárt soroksári Duna-ág mellett, 1891-ben 1366 házzal és 12 143 lakossal (közte 4410 magyar, 7120 német, 160 szlovák). Budapesthez közeli helyzetét kihasználva a fővárossal élénk gazdasági forgalmat alakított ki. A második világháborút követően Soroksár német lakosságának javát - összesen 3898 embert - kitelepítették.[5] A kitelepítetteket marhavagonokon szállították főleg Német Demokratikus Köztársaságba és az akkori Szovjetunió egyes területeire, s azt mondták a kitelepítetteknek, hogy egy „kis munkára” viszik őket (málenkij robot). 1950. január 1-jétől Soroksár a főváros része lett a XX.
Külterületek, telekformák és különleges földrészletek
A térképen látszik, hány méter széles a telek eleje, milyen formájú a bejárat, hol „ugrik be” vagy „törik” a határvonal. Ez azért fontos, mert külterületen előfordul, hogy több földrészlet „egynek tűnik”, vagy a helyszínen nincs házszám. A kontúrok alapján azt is látod, hogy a szomszéd telkek mennyire közelítik meg a határt, van-e furcsa telekosztási forma, vagy épp egy korábbi összevonás nyoma.
A Molnár-sziget (németül: Müllerinsel) a Soroksári avagy Ráckevei-Kis-Duna-ág egyik szigete, amely Soroksárhoz tartozik, és melyet keletről Soroksár többi része, nyugatról Csepel, és a Csepel-sziget határolnak. A Molnár-sziget arról az 50 vízimalomról kapta nevét, amelyek a Dunán álltak, és a szigeten termesztett soroksári rozst lisztté őrölték. A sziget alacsony fekvése illetve a Duna szabályozatlansága miatt egy évben legalább egyszer a Molnár-sziget a megáradt folyó vize alá került. A soroksáriak csónakon szállították a soroksári, ún.
Népesség és ingatlanpiaci összefüggések
A XXIII. kerület lakónépessége 2022. október 1-jén 22 633 fő volt, ami Budapest össznépességének 1,3%-át tette ki. A 2011-es népszámlálás óta 1478 fővel nőtt a kerület lakosság száma. Ebben az évben az egy km²-re jutó lakók száma, átlagosan 555 ember volt. A XXIII. kerület népesség korösszetétele igen kedvezőtlen. 2022-ben a kerület lakónépességének a 14%-a 14 évnél fiatalabb, míg a 65 éven felülieké 19% volt. 2021-ben a férfiaknál 69,9, a nőknél 78,9 év volt a születéskor várható átlagos élettartam. A legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségi végzettséggel rendelkezők élnek a legtöbben a kerületben 7763 fő, utánuk következő nagy csoport a diplomával rendelkezők 4615 fővel. 2022-ben a 6 évnél idősebb népesség 87,3%-nál volt internet elérési lehetősége. A népszámlálás adatai alapján a kerület lakónépességének 11,6%-a, mintegy 2616 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak.
| Mutató | Érték |
|---|---|
| Lakónépesség (2022.10.01.) | 22 633 fő |
| Népsűrűség | 555 fő/km² |
| 14 év alatt | 14% |
| 65 év felett | 19% |
| Érettségizettek | 7 763 fő |
| Diplomások | 4 615 fő |
| Internet-hozzáférés (6+) | 87,3% |
| Kisebbségi identitás | 11,6% (≈ 2 616 fő) |
A 19. század utolsó harmadától a XXIII. kerület lakosságszáma egyenletesen növekedett, egészen 1949-ig. Az 1950-es évektől 1970-ig dinamikusan nőtt a kerület népessége. A legtöbben 1970-ben éltek a kerületben 26 657 fő. A 70-es évektől, egészen 1990-ig csökkent a kerület népesség száma, azonban a 90-es években fordulat következett be és lassú növekedésnek indult be, ami napjainkig is tart. Jelenleg ma kevesebben laknak a XXIII. A 2022-es népszámlálási adatok szerint a magukat vallási közösséghez tartozónak valló XXIII. kerületiek túlnyomó többsége római katolikusnak tartja magát.
Városrészek, beépítési korszakok és telekhatár-különlegességek
A 23. kerületnek ez a déli, családi házas városrésze a 19. század utolsó évtizedében, millennium idején alakult ki - nevét is innen kapta. A XX. század első harmadában jött létre ez a városrész Soroksár és Pesterzsébet határvidékén. Az 1920-as években kialakult lakóterület Soroksár és Pesterzsébet határán.[23] A délkeleti részén 1990-1991 között épült fel a Szentlőrinci úti lakótelep. Határai: Köves út az Alsó határúttól - Szentlőrinci út - Temető sor - Alsó határút a Köves útig. Segítő Mária-kápolna - A városrész egyik legrégibb műemlék épülete, a 18. Táncsics Mihály Művelődési Ház, Grassalkovich u.
Hasznos gyakorlati megfontolások HRSZ-ügyekhez
Mielőtt bevonnál ügyvédet vagy hitelügyintézőt, ellenőrizd, hogy szerepel-e az épület a térképen! A HRSZ kereső egyik legértékesebb funkciója, hogy megjeleníti a telekre bejegyzett épületek hivatalos kontúrját. Ha a térképen ott van az épület körvonala, az azt jelenti, hogy szerepel a nyilvántartásban, vagyis engedéllyel épült, és a földhivatal is tud róla. Mielőtt alkudozni kezdenél, nézd meg, mennyire szabályos a telek!
Jó hír, hogy mostantól nem kell földhivatalba menned vagy bonyolult rendszerekkel bajlódnod. A HRSZ kereső különlegessége, hogy havonta frissíti a földhivatali térképi adatokat. Gyors, hiteles, hivatalos.
Kapcsolat és további érdeklődés
📞 Telefonos elérhetőségem: +36 30 905 9273 (Hétfőtől péntekig, 9-17 óra között)📧 Írj, ha kérdésed van! Érdekelnek még hasonló témák? Budapesten 23 kerület található, mindegyik külön - külön 1-1 művészeti és kulturális központ, a maga saját hagyományaival. Sokszor nehéz a tájékozódás, hogy milyen látnivalót, érdekességet, vagy turisztikai helyszínt tekintsünk meg. Vagy az is előfordul, hogy pusztán a kerületekben zajló eseményeket szeretnénk figyelni.
tags: #soroksar #helyrajzi #szamok