Sóskút Öreghegy külterülete: 4000 m²-es zártkerti ingatlan kiváló adottságokkal

Sóskút kedvelt, panorámás külterületi részén 4000 nm-es zártkerti ingatlan eladó.

A terület méretéből és kiváló adottságaiból adódóan teljesen szabad kezet ad új tulajdonosának: ideális gazdálkodásra, gyümölcsös telepítésére, méhészkedésre vagy egy saját hétvégi pihenőbirtok megteremtésére.

Főbb jellemzők: Hatalmas terület: A 4000 m²-es tágas telek rengeteg lehetőséget rejt magában azok számára, akik nyugalmat, tiszta levegőt és elegendő teret keresnek a szabadidős tevékenységekhez.

Infrastruktúra és megközelíthetőség: Az ingatlan logisztikailag rendkívül kedvező elhelyezkedésű. Csendes, természetközeli környezetben fekszik, mégis a főútról letérve gépkocsival pár perc alatt, jól járható úton kényelmesen megközelíthető.

Az ingatlan irányára: 30 Millió Ft. Az Általános Szolgáltatási Feltételeket és az Adatkezelési Szabályzatot megismertem és elfogadom, továbbá kifejezetten hozzájárulok ahhoz, hogy a Mapsolutions Zrt. A tájékoztatás nem teljes körű és nem minősül ajánlattételnek. Minimum díj: 150 000 Ft, maximum díj: 600 000 Ft.

Az egykoron Fejér vármegyéhez tartozott Sóskút a jelenlegi közigazgatási beosztás szerint Pest vármegyében fekszik, Budapest központjától 30 kilométerre, a fővárostól délnyugati irányban.

Vályi András így jellemzi a települést: "elegyes falu Fejér Várm. Fényes Elek szerint: "tót falu, Székes Fejér vmegyében, Pest vmegye szélén, 1397 kath. , 8 zsidó lak. Kath. paroch. szentegyházzal.

A település történeti háttere gazdag: a központtól mintegy 2 km-re északra, az Érd-Sóskúti-fennsík nyugati lejtőjén található az Öreghegy nevű külterület: szőlőültetvények, gyümölcsösök, lovastanyák, zártkertek.

A területre vonatkozó gazdag történeti összefüggések között szerepel, hogy a 13. század eleji Anonymus-féle Gesta Hungarorumban Sóskút is említett település, és Árpád vezér honfoglalási manővereit is összefüggésbe hozzák a környékkel.

Árpád vezér meg nemesei a sereg harmadik részével Ecilburgból kivonulva a sóskút mezeje mellett szálltak táborba, majd innen ellovagolva a Bodajk-hegyhez értek.

Az középkori források közt említik még, hogy 1730 körül Bél Mátyás írta Sóskútról, illetve 1233-ig a honfoglalás kori Tétény birtokaként szerepelt.

A török hódoltság idején Sóskút fejlődésnek indult, a kitermelt kövekből a környező városokban dzsámikat - fürdőket - építettek.

A terület közigazgatási és gazdasági múltját meghatározza a kőbányászat is, amely több évszázados múltra tekint vissza, és a község gazdasági felvirágzásához is jelentősen hozzájárult.

A sóskúti kőbányákból és szálaló megoldásokból származó megoldások a magyar építészet számos ikonikus elemében megmutatkoztak.

Az 19. század közepétől kezdve a gazdaság fellendülése lehetővé tette nagyarányú építkezéseket, ami Sóskút gazdasági felvirágzását is hozta.

A bányákból származó kövek a városok és az ország területén sok helyen megjelentek, például a millenniumi létesítmények és egyéb szobrai megépítéséhez is.

A település már a 19. század végén is jelentős bányászati tevékenységgel rendelkezett, és a helyi közösség életét hosszú időn át ez a gazdasági tevékenység határozta meg.

A Sóskúti Kőbánya- és Vasúttársaság által szervezett lóvasúti közlekedés a község és a vasút állomásai között fontos közlekedési vonatkozásokat hordozott, noha a vonatok menete szigorúan nappali időben és korlátozott sebességgel zajlott.

A mai időszakban Sóskút Öreghegyének külterülete olyan hely, amely ötvözi a történelmi szőlő- és gyümölcsös hagyományokat a nyugodt mezőgazdasági vagy hétvégi birtok lehetőségeivel.

Az ingatlan megközelíthetősége kiváló: gépkocsival könnyen, gyorsan elérhető a főútról letérve, így ideális kiindulópont a környéki programokhoz és tevékenységekhez.

Solskúti örökség és a környék természeti adottságai hozzájárulnak ahhoz, hogy a leendő tulajdonos nyugodt és kiegyensúlyozott környezetben gazdálkodhat vagy pihenhet.

Infografika: Sóskút Öreghegy térképi elhelyezkedése, érintett útvonalak

tags: #soskut #oreghegy #kulterulet

Népszerű bejegyzések: