Sümeg településrendezési térkép — részletes áttekintés és helytörténeti összefüggések

Sümeg településrendezési térképe a város földrajzi, történeti és infrastrukturális sajátosságait tükrözi; a térkép készítésekor figyelembe veszik a közigazgatási határokat, a védett területeket, a közlekedési hálózatot és a kulturális örökséget. Az 1997. évi LXXVIII. törvény 8. § (4) bekezdésében, valamint a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 34/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43. § (2) bekezdésében foglalt kötelezettségnek eleget téve tájékoztatják a lakosságot a településrendezési eszközökről.

Földrajzi elhelyezkedés és közigazgatási határok

Sümeg (németül Schimeck) város Veszprém vármegyében, a Sümegi járás központja. A közvetlenül határos települések: észak felől Csabrendek, kelet felől Nyirád, délkelet felől Tapolca és Lesenceistvánd, dél felől Uzsa, Várvölgy és Sümegprága, délnyugat felől Bazsi, nyugat felől Sümegcsehi és Mihályfa, északnyugat felől pedig Kisvásárhely és Zalagyömörő.

Természeti adottságok és védett területek

A vár egy kúp alakú alsó krétai korú mészkőhegy tetején áll a tengerszint fölött 270 méter magasságban, a város átlagosan 180-200 méteres tengerszint feletti magasságából kiemelkedve. A város közelében bronzkori leleteket tártak fel, kőbaltákat és urnákat találtak. A várostól délre, a Mogyorós-dombon őskori kovakőbányát fedeztek fel, ami ma védett terület és múzeum.

Közlekedési hálózat és elérhetőség

Közigazgatási területén, sőt a lakott területén is áthalad a 84-es főút, amely a Balaton és Sopron térségét kapcsolja össze, így mindkét irányból ez a legfontosabb közúti megközelítési útvonala. Több más irányból is megközelíthető közúton: Győr, Devecser (és így Veszprém) irányából a 7324-es, Keszthelyről a 7327-es, Zalaegerszegről a 7328-as, Kisgörbő és Sümegcsehi felől pedig a 7333-as úton.

A hazai vasútvonalak közül a Balatonszentgyörgy-Tapolca-Ukk-vasútvonal érinti, melynek Ukk-Sümeg közti szakaszát 1888-89-ben, a Sümeg-Tapolca közötti vonalszakaszt 1891-ben építették meg. A közlekedési hálózat a településrendezési térképen kiemelt elem, mivel meghatározza a fejlesztési tengelyeket és a logisztikai kapcsolatokat.

Városszerkezet, történeti mag és beépítési jelleg

A település magját a Várhegy és annak meredek oldalai határozzák meg; keleti határát a Várhegy meredek oldala zárja. A belvárostól keletre, a 16. század folyamán alakult ki az akkori jobbágyság városrésze, a Tokaj. A belvárostól nyugatra, a középkori alapokon fejlődő ún. Kisfaludi rész található. A város utcái a Várhegy meredek oldalait fogják körül, a város központjában az 1649 után épített épületek állnak.

Kulturális örökség és épített környezet

A Sümegi vár alaprajza sokszögű, észak-dél irányában elhúzódó, 125 méter hosszú és 80 méter szélességű, belsőtornyos lakóvár, meredek hegyoldallal körítve, az oldalra lenyúló tarisznyavárral. A várfalakat 1656-1658 között Széchényi György veszprémi püspök 1100 méter hosszú, bástyákkal megerősített kőfallal vetette körül, ennek egy része ma is látható.

A városban kiemelt műemlékek: a ferences kegytemplom és kolostor (épült 1653-ban, barokk stílusban), a Sümegi plébániatemplom (késő barokk stílusban, 1757-ben, belsejében Franz Anton Maulbertsch freskóival), Kisfaludy Sándor szülőháza, a váristálló és a temetőkápolna (késő barokk, 1816). A városi térképen ezen műemlékek védelmi övezetei külön jelölendők.

Városfejlesztés, történelmi átalakulások és településrendezési követelmények

A város jelképének számító vár a 13. században, a tatárjárást követően épült meg. A városi jogot 1643-ban kapta meg, ezzel együtt pedig a gazdasági teljesítménye is megnőtt; iparosok és nemesek települtek ide szerte az országból. 1700-ban egy tűzvész szinte az egész várost elpusztította. A Rákóczi-szabadságharc idején a vár ismét katonai szerepet töltött be: 1703-tól felkelők birtokolták, a császári Habsburg csapatok csak 1709-ben hódították meg.

A városban a 19. században jelentős gazdasági tevékenység folyt, különösen a borkereskedelemben, amely a helyi ipar és kereskedelem fejlődését befolyásolta. A történeti településszerkezet, a műemlékek és a védett területek miatt a településrendezési térképnek külön figyelmet kell fordítania az örökségvédelmi korlátokra, rehabilitációra és a fenntartható turisztikai fejlesztésre.

Demográfia és társadalmi jellemzők a rendezési szempontból

A 2011-es népszámlálás idején a lakosok 82,8%-a magyarnak, 1% németnek, 2% cigánynak mondta magát (17,1% nem nyilatkozott). 2022-ben a lakosság 87,2%-a vallotta magát magyarnak, 1,1% cigánynak, 0,9% németnek, 0,1% szerbnek, románnak, örménynek és szlováknak, 1,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,6% nem nyilatkozott). A kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál. A településrendezési terv készítésekor a demográfiai adatok segítik a közszolgáltatások elosztásának, lakás- és közlekedési igények előrejelzését.

Védendő területek, régészeti lelőhelyek és muzeális értékek

Sümeg környéke már a bronzkor óta lakott terület. A római korban is lakott terület volt, amit a feltárt katonai táborhely és lakóépületek bizonyítanak. A város közelében bronzkori leleteket tártak fel, kőbaltákat és urnákat találtak. A Mogyorós-dombon található őskori kovakőbánya védett terület és múzeum, mely a településrendezési térképen külön védelmi kategóriát kér.

Településhasználat és funkciók - javasolt zoning elemek

A településrendezési térképen megkülönböztetendő zónák: műemléki és történeti mag védett zónája (Várhegy és belváros), lakóterületek (régi belváros, Kisfaludi, Tokaj), intézményi területek (iskolák, múzeum, kórház, önkormányzati épületek), gazdasági és kereskedelmi zónák, mezőgazdasági és erdőterületek, valamint rekreációs és turisztikai zónák. A térkép célja, hogy a funkciók összehangoltan, a történeti értékeket tiszteletben tartva fejlődjenek.

Példatáblázat - fontos települési elemek és térképi jelölésük

Tervezési szempontok a gyakorlatban

A településrendezési térkép készítésekor fontosak: a történeti mag és műemlékek védelme, a közlekedés fenntartható fejlesztése (különös tekintettel a 84-es főútra és a vasútvonalra), a turizmus által támasztott infrastrukturális igények kezelése, valamint a zöldfelületek és védett régészeti lelőhelyek megőrzése. A térképnek fel kell tüntetnie a közműhálózatot, védőtávolságokat és az építési szabályozás vázlatos előírásait.

Műemlékvédelem és turisztikai fejlesztés összhangja

A város története, a Sümegi vár és a ferences templom értékei kiemelten fontosak a település identitása és turisztikai vonzereje szempontjából. A településrendezési térképnek ezért olyan fejlesztési tengelyeket kell kijelölnie, amelyek támogatják a közlekedési kapcsolatok javítását, a látogatóforgalom kezelését és a helyi gazdaság fenntartható erősítését, miközben biztosítják a műemlékek megőrzését.

Javaslatok a térkép kommunikációjához és lakossági tájékoztatáshoz

A kötelezõ jogszabályi tájékoztatási kötelezettségeknek megfelelően Sümeg Város Önkormányzata képviselő-testületének döntéseiről, a településrendezési eszközök módosításairól és a véleményezési eljárásokról folyamatosan tájékoztatni kell a lakosságot. A térkép digitális és nyomtatott formában is hozzáférhető legyen, egyértelmű jelöléssel a védett és fejleszthető területekről, valamint részletes rétegekkel (közlekedés, zöldfelület, műemlékek, régészeti lelőhelyek, közművek).

tags: #sumeg #telepulesrendezes #terkep

Népszerű bejegyzések:

• Gyors és rugalmas parkolás Budaörs lakótelepen – mobilgarázs megoldások
• Hogyan igényeljünk támogatást parasztház felújításához?
• Budapest Kossuth Lajos utca: lakás eladó – árak, minták, trendek
• ike rhaz epitesi koltsegvetes részletes útmutató - összefoglaló
• V. kerületi üzleti lehetőség teljes berendezéssel és VR-szimulátorokkal