Sváb parasztház makett kézműves foglalkozás: terv, felújítás és helyi identitás megőrzése
Mikor még csak nézegettük a házat, rögtön elkezdtem a tervezgetést. Azt tudtuk, hogy alapos átalakítást szeretnénk. Falkivételek, áthelyezések, nyílászáró csere, gáz és vízvezeték csere, villanyvezetékek cseréje.
Az elején a homlokzat okozta a fejtörést. Amiben biztosak voltunk, hogy az eredeti hagyományos parasztház jelleget szeretnénk visszahozni. Így az egy nagy középső "tüzép" ablak helyett, két kisebb fog helyet kapni. Gondban voltunk azzal, hogy a háznak csapott teteje van, nincsen oromzata, és így sokkal kevesebb lehetőség van egy szép homlokzat kialakítására. Elutaztunk kettesben Hollókőre inspirálódni. Az itt jellemző oromkontyos tetőt és mellé az itt jellemző tornácot viszonylag egyszerűen ki tudnánk vitelezni a jelenlegi tetőből- és nekem palóc a nagymamám, tehát még indok is volna- azután elvetettük, hogy tájidegen volna ez a mi környékünkön egy sváb településen.
Ezután találtam a kicsiház blogban egy szintén sváb parasztházat, melynek ugyanilyen csapott a teje, nagyon szépen felújítva a homlokzat is, íme az inspiráló fotók: Ez alapján meg is született a mi tervünk is:
Tehát két zöld színű ablak kerül be, alatta és a homlok tetején is stukkóval, a házfal fehér lesz, az alap pedig szürke. A nyílászárókról esik majd még szó külön is, azzal nagyon sokat sakkoztunk. Színárnyalatban a RAL 6004-re esett a választásunk. Az alprajz, helyiségek elhelyezése is nagy fejtörést okozott. Íme a kiindulási állapot:
Az nyilvánvaló volt, hogy szeretnénk egy nagy közös teret, jelenleg is így élünk, és manapság ez a jellemző mindenhol, nem véletlenül. Elkezdődött a sakkozás, hogy hogyan tudjuk megőrizni a parasztház jelleget, nem megerőszakolni az épületet, ugyanakkor a mi életformánkhoz alakítani- mert mi teljesen máshogyan élünk, mint elődeink- sokkal több időt töltünk a házban, ezért fontosabbak a méretek, terek, fények stb. A nyílászárókkal ugyanígy egy vékony mesgyén jár az ember: hogyan legyen eléggé fényes a ház, úgy, hogy megbírják az arányok a nyílászárók méretét- az osztások idézzék a parasztházak ablakait, ugyanakkor szűrődjön is be fény. (ráadásul a mai három rétegű ablakok esetén sokkal monstrumabb a váz, így nem is lehet ugyanolyan osztásokat kiadni)
Amit az elején eldöntöttünk: a középső rész lesz a közös tér, egy falbontással hozzácsaptuk a mellette lévő bejáratos kiskonyha- kamra sejtet- így egy élhető, 30 m2 rész jön létre. Ezen kívül kijjebb hoztuk az előszobából nyíló fürdőszoba falát, ameddig csak lehet,- így sem lesz nagy, de az öt fős családnak klausztrofóbiás lett volna a 3 m2 fürdőszoba. Kezdetben szemeztünk a nyitott födémes megoldással a közösségi nappali-konyha térrészbe- részben a fényviszonyok javítására, részben a térérzet növelésére. Most is ilyen házban élünk, és nagyon szeretjük.
Találtam egy biatorbágyi házfelújítást a vizitkártya blogon, ahol szintén egy sváb parasztházat oldottak meg így. Íme az inspiráló fotók: Jártunk egy régi gimnáziumi évfolyamtársnőméknél is Gyermelyen, akik szintén így oldották meg a közös teret a parasztházukban- de végül elvetettük több okból is: Az egyik, hogy az egyébként jó belmagasságú, jó állapotú födémet megbontani nagyon sok pénz és munka lett volna, és fölöslegesnek éreztük, illetve egy építész ismerősünk lebeszélt róla, hogy a pára lecsapódik a kürtőben, és penészedni fog- a beáramló fényt sok ablakkal próbáljuk meg pótolni, illetve a túloldalról eresztünk be fényt: Üvegtégla fal elé színes osztott üveges ablakos takarást teszünk- így a hőszigetelés is meg lesz oldva: az ablak tökéletesen megoldja a hőszigetelő funkciót, az üvegtégla pedig megakadályozza az átláthatóságot. Ha még így is kevésnek bizonyul a fény, akkor ott a lehetőség a fénycsatornára a későbbiekben, de én úgy gondolom, hogy elég lesz.
A többi helység terve is sokat és sokszor alakult. Az ember minden vágyát megpróbálja belegyúrni a 80 m2-be, és ez valljuk be, lehetetlen: kanapé, odaülős reggelizőpult, hatalmas étkezőasztal, épített kemence sut, mosókonyha, két fürdőszoba, dolgozó helység, - aztán szépen engedtük el ezeket, ahogy realizálódott, hogy a 80 m2 az bizony nem 120 m2...
Már az elejétől fogva két szakaszban gondolkodtunk. Már a 80 m2 ház kipofozásával mínuszba fogunk menni anyagilag- de úgy alakítjuk, hogy a későbbi bővítés lehetősége megmaradjon, tehát ezt is pontosan tudnunk kell előre. Íme sorban az összes fázisa a terveknek, legvégül pedig amihez most tartjuk magunkat, és ami mentén halad a felújítás. (A fal kivétele az összes tervben benne van, azt szinte rögtön meg is csinálták a fiúk)
Először ilyeneket dobtam fel (felülre bedobtam a kiindulási állapotot is, hogy lehessen látni, mihez kell hozzányúlni):
Egész sokáig gondoltuk ezt a felosztást. Túl erősen ragaszkodtam a mosókonyhához, és a kamrához is, meg hogy legyen egy külön filmnézős-dolgozós rész. (Később a melléképületeket fogjuk lebontani, és a folytatásba egy szülői hálószobát illetve egy kívülről megközelíthető műhelyt, tetőtérben zenestúdióval építeni.)
Aztán rájöttük: nagyon kicsik lesznek így a hálószobák. Így a bővítésig (ami valószínűleg még jópár év) lemondunk a dolgozószobáról. Elöl egy olyan nagy gyerekszobát alakítunk ki, ami bármikor leválasztható két külön szobának. A konyha-étkező helységből leválasztunk egy mini gépészeti helyiséget, itt lesz a mosógép és a szárítógép is. Hátul a szülői háló, benne azért egy íróasztallal. A melléképületeket kialakítjuk ideiglenes zeneszobának és műhelynek, és egy apró wc-t leválasztunk belőle, ami a szülői hálóból nyílik. A fürdőszoba fala kijjebb jött, a gépészeti rész falait is lebontottuk, mert más arányban építjük föl. Lemondtam a kanapéról és az odaülős konyhaszigetről- remélem így egy jól használható, viszonylagos szellős házikó lesz belőle. 2020. A képre véletlenül bukkantam rá, és azóta sem tudok betelni vele.
Széles háromszögletű homlokzat: keskeny, egymástól távol ülő ablakai tágas szobákat sejtetnek. Az ablakkeresztek karakteresek, mint egy gyerekrajzon. A házhoz kert is tartozik, de ez a kert ‒ mint ahogy a sváb kertek általában - nem buja, a természet nem terjeszkedhet, nem nőhet szabadon a maga kedvére. A partiumi Nagykároly környékén, az egykori ‒ ma már magyarrá vált ‒ sváb falvakban rengeteg hasonló házat látni, nem is a fénykép tipikussága érdekes. Ami fontos, az a kép tükröző ereje. Hogy képként viselkedik. Egyedi, de ez az egyedi nem magától értetődő, hanem személyes viszony a nézővel. Felismerés. Ilyen kép a szerelem is, amikor az egyedi arc csakis attól válik igazán egyedivé, hogy felismerem.
A fentiek egy részében bemutatott gondolatok a család-szociális kötelékekről, az ünnepekről, a vallásosságról és a mindennapok pragmatikus megoldásairól szólnak, amelyek összekapcsolják a sváb parasztházat a XXI. századi életformával. A transzcendens megélése nem valami szellemi dolog, hanem napi praxis, amely a korábbi rítusokat és a modernebb igényeket összhangba hozza. A sváb ember a homo faber, a tevékeny, mindent azonnal megcsináló ember. Minden sváb család, háztáji gazdaság civilizációt épít kicsiben, amikor is mindennap megküzd az élet közömbös erőivel.
A felújítás részletei és a megőrzés mintája
A tornác fa tartószerkezete és díszítőelemei feltárásra és átvizsgálásra kerültek. Kutatásokat végeztünk a pomázi házak lábazati elemeinél, és Pomáz város főépítésze felügyelete alatt rekonstruálták a tornác lábazatait. A kódisállás csúcsdíszét is rekonstruálták az analógiák alapján, és a pótlásokat szibériai vörösfenyőből készítették a tartósság jegyében. Az esztétikai helyreállítás az eredeti, de kopott felület megtartására törekedett, a hiányzó részeket pedig sablonfestéssel vagy akvarellel retusálták. A külső homlokzati nyílászárók felújítása a farestaurátor szakfelügyeletével történt, a pinceajtó rekonstrukciója ugyanolyan típusú nyílászárót kapott. A többi belső falat és a tetőfedést hagyományos, historizáló technikával végezték.
A belső terekben a fény és tér érzetét a közös teret erősítő megoldások szolgálják. A belső falak falvizesedését megoldották a régi vakolat eltávolításával és szárító vakolattal való visszavakolással. A felújítás során az alapszín és a festés összehangolásával törekedtek a hosszú távú identitás megőrzésére, miközben a modern élet igényeit is figyelembe vették. A rekonstrukciós részeket is meszes festékkel vitték fel, a végleges látványban a kopottság és az idő nyoma megmaradt.
Kert és megvilágítás a települési hagyományban
A házhoz tartozó kert tipikusan sváb jellegzetesség, nem buja, a természet nem szabadon terjeszkedik. A külső világ, a templom és a közösség szoros kapcsolata végigkíséri a mindennapokat: vasárnap, ünnepek, hívő emberi szokások és a rokonság összetartó ereje formálja a falut. A család és a faluközösség együttes dinamikája a parasztházban rejlik: a közösségi események és a mindennapi gondoskodás összetapasztja a mindennapokat. A sváb identitás gyakorlati oldalát mutatja a ház körüli munka és a megvalósult rend szellemisége: a lehető legkevesebb alapanyagból a legmegfelelőbbet készíteni.
Megoldások a fény és a térharmónia érdekében
Az üvegtégla fal elé színes osztott üveges ablakos takarást teszünk, így a fény bejut ugyan, de az átláthatóság korlátozott marad. Ha szükséges, a fénycsatorna később is opció marad. A középső részre tervezett közös tér kiegészítésekor a kiskonyha- kamra érintésével jött létre egy 30 m2-es, élhető tér. A födémet részben nyitott tetőterű megoldással terveztük meg a fényviszonyok javítására és a térérzet növelésére. A késői tervek között szerepelhet egy szülői háló és egy műhely létrehozása a melléképületekben, illetve egy külön wc, amely a szülői hálóból nyílik.
ELADTUK! Autentikus hangulatú felújított parasztház - Nőtincs - br. 55 nm, 1050 nm telek
Rövid technikai összegzés
- Homlokzat: két kisebb ablak, fehér fal, szürke alap, RAL 6004 szín.
- Nyílászárók: háromrétegű, az osztások a parasztház hagyományait idézik; felújítás farestaurátor felügyeletével.
- Födém: nyitott tetőterű megoldás a nappali-konyha részben a fényviszonyok javítása érdekében.
- Intézkedések a belső terekben: közös tér 30 m2, előtér és fürdő kisebb átalakítása a család kényelmére, mosókonyha-kamra variációk.
- Kert és környezet: tipikus sváb kert, rendezett, rendben tartott környezet.
Zenés és műhelyfunkciók ideiglenes elhelyezése
A melléképületeket ideiglenes zeneszobának és műhelynek alakítják át, közben egy apró wc is kialakul a szülői hálóból nyíló részen. A csatornázás befejezése után a fürdőszobát és a konyhát a 21. századi igényekhez igazítják, miközben a ház és a kert szépítése tovább folytatódik. Az egyedi címkézett képeket és élethelyzeteket keresők számára is értelmezhető módon jelenítik meg a falvak közösségi életét és a családi rangsorokat.
Végső gondolatok a történet olvasóihoz
Nézem a képet, a házat. Tájház. Múzeum. A házak mindig belakottak, az utcákon hangos köszönések. A sváb közösségekben a tradíciók és a mindennapok összefonódnak, és a családi identitás a környezetben él tovább. Az emberi munka és a kézművesség tisztelete, a gyakorlatias megoldások, a türelem és a szakszerűség hozzák teremtményeit életre. Ez a makett-parasztház pedig nem csupán épület: történet, identitás és közösségi érzet összegzése a saját környezetben.
tags: #svab #paraszthaz #makett #kezmuves #foglalkozas