Szabad szántóföldre fát ültetni jogi szabályok

Sokan talán nem is gondolják, hogy mennyi jogszabály vonatkozik egy olyan egyszerű tevékenységekre, mint a faültetés, fametszés, vagy fakivágás. Akár a fővárosban, akár vidéki kistelepülésen élünk, a helyi önkormányzati rendeletben előírt szabályokon túl be kell tartanunk a települési zöldinfrastruktúráról, a zöldfelületi tanúsítványról és a zöld védjegyről szóló 282/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet szabályait is, ha éppen fát ültetnénk, vagy vágnánk ki. Cikkünkben bemutatjuk, hogy milyen esetekben szükséges engedélyt kérni a metszésre, vágásra, és hogy milyen típusú fákat tilos ültetni.

A házunk előtti kerítésen kívüli terület nem a miénk, hanem közterület, így a ház előtti zöldsávra önkényesen nem telepíthetünk fákat. Ha közterületre szeretnénk fát ültetni, akkor azt be kell jelentenünk az illetékes önkormányzatnak és a fatelepítésre engedélyt kell kérnünk, vagy kérnünk kell az önkormányzatot, hogy maga telepítsen fát a kérdéses területre. Előírások vonatkoznak a fa ültetőgödrének minimális méretére, a fáknak joguk van ahhoz, hogy gyökereik vízellátottságát biztosítsuk, és az ültetéstől számított 3-5 évben rendszeresen öntözzük őket. Igen, vannak tilalmazott növényfajok is, ezek az őshonos fáinkra veszélyes, inváziós fajú fás szárú növények, például a kései meggy, amerikai kőris vagy smaragdfa, melyek a 282/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében kerülnek listázásra. A telkemen belül ültetett fákat megmetszhetem engedély nélkül is, de az időpontját úgy kell megválasztani, hogy az növényegészségügyi szempontból alkalmas legyen. Viszont, ha a fa balesetveszélyes, mert például egy vihar miatt megsérült ág túllóg a kerítésen, és a járdán közlekedők biztonságát veszélyezteti, köteles vagyok eltávolítani a sérült ágat még akkor is, ha ez éppen nem a metszési időszakra esik. A fakivágásra engedélyt kell benyújtani az önkormányzathoz, melyben szükséges leírni azt, hogy ki, milyen közterületen, milyen tulajdonságokkal rendelkező fa kivágását szeretné, és hogy erre milyen okból van szükség, illetve, hogy milyen módon tudja a kérelmező pótolni a fát. Budapesten, megyei jogú városokban és más településeken is előírhatja az önkormányzat, hogy ha ki akarunk vágni egy fát a saját kertünkben, azt be kell jelenteni vagy pedig engedélyt kell rá kérni.

1. Kié a föld és ki dönt a faültetésről?

Faültetés előtt fontos tisztázni a terület tulajdonjogát. A tulajdonjog az egyik legerősebb jog hazánkban. A közterület a önkormányzati magánterület, amelyet közfunkcióra átengedett, tehát közterületre csak tulajdonosi hozzájárulással szabad ültetni (bármit). Tulajdonosi hozzájárulás ügyében a jegyzőhöz kell fordulni, aki az ilyen tárgyú igényt a tulajdonosi jogokat gyakorló képviselőtestület elé terjeszti. Amennyiben társasházban lakunk és fát szeretnénk ültetni a kertbe, még ha elkülönített kertrészek is vannak, meg kell nézni a társasház alapító okiratát, hogyan rendelkezik a kertről. Leggyakrabban osztatlan közös tulajdonnak tekinti, így az ültetésekhez (is) közös akarat kell: közgyűlési határozat, így elkerülendő az évekkel később keletkező, de nagy anyagi terhet és sok évtizedes konfliktust előidéző, kedvezőtlen fatelepítést. Saját tulajdonú telken belül majdnem bárhova ültethetünk fát, de ennek is vannak szabályai.

2. Hova ültessük a fát?

Bárkié a föld, akkor sem lehet akárhova fát (vagy cserjét) ültetni: védőtávolság előírását be kell tartani. Általában minden önkormányzat építési vagy fás növények védelméről szóló rendeleteiben meg vannak adva az épületektől, kerítéstől, úttesttől megtartandó távolságok, a fák növekedési erélyéhez igazítva. A védőtávolság nem csak az épületek állagát védi, hanem ezen zónán belül ültetni nem csak veszélyhelyzet előidézése és/vagy szabálysértés is lehet. Fontos tájékozódni a közművektől mért védőtávolságokról is, mert könnyen el lehet drainálni a kertet úgy, hogy a szolgáltató levegőben lévő fát vagy ágakat jelenít meg. Sok kertesház tulajdon lapjára bejegyeztetett szolgalmi jog, mely lehetővé teszi, hogy a szolgáltató levágja a védőtávolságon belüli fás növényt. A kerthasználatot is meg kell tervezni: legyen hely homokozónak, hintaágy, nyári konyha, sütögető hely vagy zöldségeskert. Tűzrakó helytől legalább 4-5 m távolságra ültessük a fát, mivel a hő és pernye bajt okozhat. Érdemes vázlatot készíteni és piros vonalakkal bejelölni a védőtávolságokat, a tervezett árnyék mozgását modellezve.

3. Mikor ültessünk fát?

Az ültetés időpontja nagyban befolyásolja a fa kezdeti megeredését. A nyugalmi időszakban (november 1. és március 31. között) lehet ültetni, amikor a fák lombtalanok. Nyugalmi időszakban is intenzív anyagcserét végeznek, ezért fontos, hogy ültetésig megfelelően legyenek tárolva: hűvös, nyirkos helyen, a földjük mindig nedves legyen, a fákat Nap ne tűzze, közlekedési útvonalba ne lógjanak. Konténeres fák egész évben ültethetők, szabadgyökerű fa vagy földlabdás esetén pedig a nyugalmi időszakban érdemes ültetni. A szabadgyökerű fa megmaradása a legkisebb esélyű, jó eséllyel túléli, míg a földlabdás kivitel stabilabb. Ültetés közben és utána fontos a megfelelő öntözés, zöldháló alapos megmunkálása, és az előírt koronaformálás.

4. Mire figyeljünk vásárláskor?

Rossz alapanyagból rossz termék lesz! Gyenge, sérült, rendellenesen fejlődött vagy méreten aluli fa helyett faiskolai szabvány szerinti fát válasszunk. Gyökérzetnél a legnagyobb metszlapok maximum 2 cm átmérőjűek legyenek, ezen sebfelületeket érdemes fasebkezelővel kezelni. Földlabdás növényeknél gyakran van drótháló és jutazsák; ezek bontása nélkül vásárolni káros lehet. A gyökérzete legyen nedves, a közelében ne legyen száraz vagy törhető rész. A fa gyökérnyak- és törzse sérülésmentes legyen; a sérült részek hosszú távon problémát okozhatnak. Ültetés előtt is alaposan nézzük meg a tárolási körülményeket: a fa gyökere nedves földdel legyen takarva, a fák félárnyékos helyen legyenek, és ha lehet, ne legyenek csomagolva olyan módon, ami rugalmas károsodást okoz. Szállításkor lehetőség szerint fűtés nélküli helyen, stabilan és erősen kikötözve tartandó a fa, és minden alátámasztási pontjába rongyot tegyünk, hogy a zúzódásokat elkerüljük. Az új fákat három, felül merevített karóhoz szükséges rögzíteni minél szélesebb szalagokkal.

5. Milyen fafajtát érdemes ültetni?

A fák helyigényét genetikai és környezeti tényezők együtt határozzák meg. A magoncokból származó fafajok kedvezőek, mert gyökérzetük egységesen és egyenesebben fejlődik, míg az oltványos fák költségesebbek és metszést igényelnek. Szűk kertekbe kifejezetten ajánlottak az alakfák, például az oszlopos korai juhar (Acer platanoides 'Olmsted') vagy oszlopos egybibés galagonya (Crataegus monogyna 'Stricta' vagy 'Dunakanyar'), gömbfák csak indokolt esetben kerüljenek ültetésre. Kerüljük a gyors növésű "médiasztárokat" vagy invazív fajokat, például oxyfa vagy smaragdfa típusú hibrid növényeket. A 282/2024 (IX.30.) Kormányrendeletben meghatározott tilalmakkal összhangban különösen figyeljünk az amerikai kőris (Fraxinus pennsylvanica), fehér akác (Robinia pseudoacacia), illatos császárfa (Paulownia tomentosa), kései meggy (Padus serotina), mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima), nyugati ostorfa (Celtis occidentalis), smaragdfa (Paulownia elongata), zöld juhar (Acer negundo) tiltott fajtáira. Bár kertészeti fajták egyes tiltólistás fajokból megengedettek lehetnek, a sarjakat és magoncokat a telepítő köteles saját költségen eltávolítani. Örökzöldek pedig nem feltétlenül jól alkalmazkodnak a magyar klímához.

6. Hogyan ültessünk fát?

A fa életének helye meghatározza a jövőjét. Legalább 1 m3-es (ideális 1,5 × 1,5 × 1,5 m) ültetőgödröt érdemes készíteni. A gödör legyen sarkos, kerüljük az íves, fojtógyökér képződését; ültetőgödör legyen nagyobbnak, és az alja is fel legyen töltve. Ültetőközegnek trágyázott termőtalaj a legmegfelelőbb; 40-100 kg szerves trágyát érdemes hozzákeverni a fajta igényeitől függően. A talajt 20 cm-enként tömörítsük, hogy a fa később ne süllyedjen. Ültetés előtt indítómetszés szükséges: a lombkorona 1/3-át le kell vágni a megfelelő eredés érdekében. Sérült vagy beteg vesszőket tőből távolítsuk el, a megmaradó vesszőket harmadává visszavágva külső rügyre álló hajtást engedjük meg. Az ültetés közben és utána is alaposan iszapoljuk be a fát.

A faültetéshez szükséges karók: 3 karót a fa középre, felső végükön merev távtartókkal rögzítsük, és csak ezután kössük ki a fát. A törzs köré 3-5 cserjét ültessünk, hogy a sarokkaszálás sérüljön; kb. 5 cm avarral vagy fűnyesedékkel takarjuk a talajt, így kevesebb a gyom és jobban megtartja a nedvességet. A beültetett fát öntözzük alaposan utána is. A gyökérnyak a talajszinttel egy vonalban legyen, és ügyeljünk a földfelszín lejtésére, hogy a csapadék a fa felé vezesse a vizet.

A faültetés azért is komplex döntés, mert évtizedekre meghatározza kertünk arculatát, és költséges lehet; ráadásul kivágásuk engedélyköteles és pótlási kötelezettséggel járhat magánterületen is. A fát olyan helyre ültessük, ahol remélhetőleg hosszú ideig megőrzi egészségét és a környezetét sem zavarja túlzottan. Fontos, hogy a fa ültetése előtt tájékozódjunk a helyi szabályokról, és szükség esetén kérjük a jegyző segítségét a közterületen történő ültetéshez vagy keressük a közreműködést az önkormányzatnól.

Mit hallgassunk meg a gyakorlatban?

• Közterületen ültetni csak engedéllyel vagy bejelentéssel lehet; közterületre ültetés bejelentés nélkül tilos.
• Közterületen invazív fafajokat tilos ültetni; kertben azonban ezek használata korlátozott lehet a helyi rendeletek szerint.
• A gyökérzet védelme: ne ültessünk közművezeték fölé, vagy 2 méteres védőtávolságon belül se legyen fa, amely a közművet érinthetné.
• A tolvajlás és a közterületen végzett ültetési tevékenységek kerülése érdekében szükséges a gondos előkészítés és a közreműködés a közösséggel.

Rövid gyakorlati összefoglaló

1. Tájékozódjunk a helyi önkormányzati rendeletekről és a 282/2024. (IX. 30.) Korm. rendeletről a zöldinfrastruktúráról.
2. Határozzuk meg a föld tulajdonjogát és a telekhatárt érintő ültetési lehetőségeket a közterületek esetében.
3. Válasszunk őshonos vagy helyhez alkalmazkodó fajokat, kerülve az invazív és gyorsan növő, törékeny fákat.
4. Tervezett ültetési helytől függően tartsuk be a közművek védőtávolságait és a szomszédos telkek jogaival kapcsolatos előírásokat.
5. Ültetéshez készítsünk részletes tervet és tartsuk fenn a karókhoz rögzített stabilitást és a megfelelő öntözést.
6. Tartós fenntartás és szükség esetén engedélyek beszerzése a kivágásokhoz és a pótoláshoz.

Fontosabb jogszabályi keretek röviden

A 282/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet a települési zöldinfrastruktúráról, a zöldfelületi tanúsítványról és a zöld védjegyről, továbbá a 346/2008. (XII. 30.) Kormányrendelet a fás szárú növényekre vonatkozó szabályokat és a közterületi ültetéseket összefogja. Ezek alapján tilos közterületre invazív fajokat ültetni, engedélyköteles a közterületi fák kivágása, és a telekhatárnál a biztonságos távolságokat be kell tartani. A földrajzi és grófszinti eltérések miatt minden településen lehetnek helyi külön szabályok is, ezért célszerű a helyi jegyzőt vagy önkormányzatot megkeresni előzetesen.

Hasznos tábla: ültetési távolságok - rövid áttekintés

Összegző gondolatok a gyakorlatban

A faültetés hosszú távú döntés, amely meghatározza kertünk és környezetünk jövőjét. A jogi keretek betartása nélkülözhetetlen a telepítés és a fenntartás során, különösen közterületi ültetések, illetve a szomszédokkal való viszony tekintetében. Megfelelő tervezéssel és gondos kiválasztással a zöldfelületek nem csak esztétikai értéket, hanem környezet- és mentálhigiénés előnyöket is jelentenek.

tags: #szabad #szantofoldre #fat #ultetni

Népszerű bejegyzések:

• Hogyan válassz hétvégi házat Berettyóújfalu kínálatából – részletes útmutató
• Hogyan készítsünk raszta haj tincs beépítését – részletes útmutató
• A Tanya Csárda története Gyöngyöshalász közelében
• Családi ház földmunka részletei és az előkészítő munkálatok
• Tanúsítási változások jogszabibeli hatásai