Szabályozási vonal kontinentális talapzat határ: jogi keretek és gyakorlati alkalmazások
A Piliscsabán tartott Regionális Főépítészi Fórumot követően a MÉK Főépítészi Tagozatának elnöke több, a rendezvényen felmerült kérdéskör kapcsán levélben kereste meg az Építési és Közlekedési Minisztérium Területi Tervezésért és Építésügyi Igazgatásért Felelős Helyettes Államtitkárságát egyes szakmai kérdések tisztázása érdekében. A minisztérium által megküldött szakmai válaszokról tagjainkat -az ÉKM előzetes hozzájárulásával- ezúttal tájékoztatjuk.
1. kérdéskör: továbbra is alkalmazandók-e a HÉSZ rendelkezései, ha a települési önkormányzat a hétéves felülvizsgálatot nem végzi el, illetve felügyeleti szerv vizsgálja-e a felülvizsgálat elvégzését és annak elmulasztása esetén szükséges-e intézkednie?
Ennek főszabályát a Méptv. 81. § (3) bekezdése tartalmazza: a települési önkormányzat a helyi építési szabályzatát legalább hétévente felülvizsgálja, és dönt annak változatlan tartalommal való hatályban tartásáról vagy módosításáról. Fontos megjegyezni, hogy egy önkormányzati rendelet vagy annak bármely rendelkezésének törvény- és alkotmányellenességét általános jelleggel kizárólag a Kúria, vagy az Alkotmánybíróság ítélheti meg és ennek következményeként azt megsemmisítheti. Attól, hogy az önkormányzat elmulasztja a HÉSZ 7 évente történő felülvizsgálatát és annak döntését, a jogszabályként megalkotott HÉSZ továbbra is érvényes, addig, ameddig a települési önkormányzat módosítja vagy új HÉSZ-t nem fogad el.
2. kérdéskör: szabályozási vonal legfeljebb hét évig terjedő érvényessége és az önkormányzat ehhez kapcsolódó feladatai
A Méptv. 88. § (5) előírásai szerint addig, amíg a HÉSZ módosításával a szabályozási vonal nem kerül törlésre a szabályozási tervről, azt az építésügyi hatóság az eljárásaiban figyelembe veszi. A hatóságok nem vizsgálhatják, hogy az önkormányzat teljesítette-e a szabályozási vonal felülvizsgálatának törvényi kötelezettségét; a jogszabályokat a hatályos szövegük szerint alkalmazzák. A Méptv. 81. § (3) kimondja, hogy építési tevékenységet csak a HÉSZ előírásainak megfelelően lehet végezni. A hatóság tehát a kérelem benyújtásakor hatályos jogszabályokat alkalmazza, beleértve a felülvizsgált vagy felülvizsgálat alatt álló szabályozási vonalakat is, függetlenül attól, hogy az önkormányzat miként dönt a felülvizsgálatról.
Az 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) bevezetett egy vitás helyzetet kezelő szabályt, amely szerint érvényes a szabályozási vonal, ha az önkormányzat közérdekű elrendelési indok fennállásáról hoz határozatot, és a HÉSZ módosítását nem tartja szükségesnek. Ezzel ugyan nem lehetett felhagyni a szabályozási vonal fenntartásával, de az Étv. hatályát vesztette a Méptv. teljes körű hatályba lépésével. A Kúria és a szakterület együttes álláspontja szerint a jogintézmény visszavezetése a Méptv.-be lehetséges.
Ha a településrendezési tervben a szabályozási vonal megszüntetését rendelik el, az övezeti besorolás ennek megfelelően igazodik a korábbi területfelhasználáshoz. A gyakorlatban azonban előfordulhat, hogy a beépítésre szánt övezetben lévő terület megváltoztatása nélkül is elrendelhető a változtatási tilalom a telkekre vonatkozóan, és a településrendezési szerződés megléte ennek a jogszerűségének feltétele lehet. Az időtartam meghatározásánál az elrendelés napja a kiindulópont, és a három év lehet a településrendezési szerződés megkötésének maximum ideje, amely addig meghosszabbítható, amíg a rendelet hatályba lép.
3. kérdéskör: az építésjogi kártalanítás és a változtatási tilalom időtartamának számítása, ezek területi hatálya, valamint a településrendezési szerződés megkötésére vonatkozó kötelezettség
A Méptv. 90. § (2)-(3) szerint a kártalanítás kezdetének időpontja az építési jogot keletkeztető HÉSZ hatályba lépésének napja. A változtatási tilalom nem szakítja meg a kártalanítási időt, tehát annak időtartama beleszámít a teljes ötéves vagy hét éves határidőbe. A településrendezési szerződés megkötésének időpontja meghatározza a tilalom időtartamának kiszámítását is: ha a szerződés megkötése után rendelik el a tilalmat, akkor a három év a szerződés hatályba lépésétől számítandó legfeljebb három év lehet. Ha a tilalom időtartama a hatályba lépés előtt kerül elrendelésre, és a szerződés később kerül megkötésre, a záró határideje nem hosszabbodik meg ennek ellenére.
4. kérdéskör: a rendeltetési egységek számának megváltozásával összefüggő kártalanítás
A TÉKA és OTÉK közötti összefüggések alapján a településrendezési alapelvek a HÉSZ előírásai szerint maradnak meg, és a kártalanítási kötelezettség felmerülhet, ha a HÉSZ korábbi rendeletei olyan településrendezési övezeteket érintenek, amelyek hét éven belül csökkentik az elhelyezhető rendeltetési egységek számát. Az önkormányzatnak jogi lehetősége van a településrendezési szerződés vagy egyéb eszközök alkalmazására a közérdekű célok megvalósítása érdekében, azonban a jogszabályi korlátokat is figyelembe kell venni.
1. [1] A terület egy háromdimenziós tér, amelynek szárazföldi, vízi és légi elemei vannak. A terület jogállása a nemzetközi jogban alapvetően két irányból közelíthető meg: az államterületnek minősülő területek és az államterületnek nem minősíthető területek felől. Az államterület esetében a többi államterület viszonyában való meghatározottság a nemzetközi jog tárgya, ellenben az állam a saját területén belüli hatáskört belső jogi szabályok útján gyakorolja. Az államterületnek nem minősülő területen a nemzetközi jog szabályai az irányadóak. [10] Ilyen esetekben az államok kooperálnak, hogy ne sértsék meg szuverenitásukat és a békés egymás mellett élést, és ezt különleges jogi keretek és egyezmények segítik.
2. Az államhatár jogi értelemben az állam területi felségjogának földrajzi terjedelmét határozza meg. A határok megvonása mindig az érintett államok nemzetközi megállapodásának függvénye. A tengeri területek elhatárolásánál a közös megszülető elvek alapján követhető a határ meghatározása, a kontinentális talapzat és a parti tengeri zónák kijelölése pedig külön szabályok szerint történik. A tengeri határok elhatárolására alkalmazott lépések közé tartozik az alapvonal meghatározása, a Közös határvonal létrehozása a Thalweg és az egyenlő távolságok elve alapján történő meghatározás, adott esetben pedig a különleges körülmények figyelembe vétele.
3. Kontinentális talapzat jogi jelentése
Kontinentális talapzat földrajzi értelemben az a sekély tengerfenék, amely a szárazföldektől képez átmenetet a kontinensek és szigetek körül a mélyebb tengerfenékhez; jogi szempontból pedig az állam szárazföldi területéhez kapcsolódó, állandóan vízzel borított tengerfenék, ahol a földrajzi összefüggés címén a parti állam speciális gazdasági jogokat élvez. A parti államok jogosítványai a kontinentális talapzaton kizárólag azon alapulnak, hogy az a parti állam szárazföldi meghosszabbítása. A nemzetközi bíróság példái szerint a kontinentális talapzat elhatárolásának módszerei és a jogi keretei összetett kérdésköröket érintenek, ahol a hosszú távú minták és a nemzetközi jogi precedensek segítenek eligazodni.

UNCLOS magyarázat: A tengerjog megértése
tags: #szabalyozasi #vonal #foldreszlet #hatar
