Szabolcs község 113 1 hrsz: történet, helyi identitás és fejlesztési lehetőségek

A tanulmány a Szabolcs község Önkormányzata által megfogalmazott helyi önazonosság védelméről szóló 15/2025. (XII.15.) önkormányzati rendeletet és a hozzá kapcsolódó fejlesztési területeket öleli fel. A rendezett területi kivitelezés célja a helyi identitás megerősítése, a hagyományok megőrzése és a település kitűzött fejlődési irányának biztosítása.

A település földrajzi és történeti vázlata

Szabolcs község területe 5,88 négyzetkilométer, északi határát a Tisza ármentesítési törekvésekkel összefüggő tájrendezés formálja; a Bodrogköz határolja. A talaj típusa lösz; éghajlata mérsékelten meleg és száraz. Felszínét a régi Tisza-meder-maradványok és kisebb mocsarak tagolják. A falu határát 18. században még nagy kiterjedésű tölgyerdők borították, az ártéri erdők pedig széles sávban szegélyezték a folyópartot. Az ármentesítési munkálatokig Szabolcs halásztelepülés volt, a földművelés, az állattenyésztés és az erdőhasznosítás mellett.

A település központja a 11. századi 1 2 3 Szabolcs-i leletekben megjelenő történeti emlékekkel gazdagított terület. A helyi kultúra és épített örökség részét képezi Mudrány-kúria, egy 18. századi késő barokk épület, valamint a Szabolcsi földvár romjait őrző földtani maradványok. A református templom és a római katolikus templom története a település vallási és közösségi életének alappillérei.

Középkori és koraújkori örökség

A 9-10. században épült Szabolcs-földvár maradványai a régészeti feltárások alapján a megye korai központi szerepére utalnak. A 11. században alapított román kori templom a 11. században, majd a 14. században korszerűsítették, gótikus nyíláskeretekkel látták el. A 11-13. századi kora megyei emlékek beépültek a modern vármegye arculatába, amit a régészeti kutatások segítségével mutatnak be ma Szabolcsban és a környező területeken.

Idegennyelvű és helyi identitást formáló események

1092. május 20-án I. László király egyházi zsinatának határozatai hangsúlyozzák a történeti jog- és vallási hagyományokat, melyek a helyi közösség identitását erősítik. A késő középkorban a birtokos családok és a királyi adományok alakították a település tulajdonosi szerkezetét, amely a 19. és 20. században a református közösség megerősödéséhez is vezetett, s ezt jelzi a Mudrány-kúria és a parókia története is.

Jelenlegi közigazgatási és közösségi szerkezet

A település jelenlegi polgármestere 2024-ben megválasztott, de lemondásával és az új mandátum átadásával az alpolgármester vette át az irányítást október 1-jétől. A helyi önazonosság védelméről szóló rendelet meghatározza az alapjogok érvényesítését, a település fejlődési irányát és a hagyományok megőrzését célzó intézkedéseket. A község területén a régészeti és kulturális örökség megőrzése mellett a természetvédelmi értékek is priorizálva vannak, különös tekintettel a Tisza holtágaira, a Kerek-tóra és a Kis-Tiszára, amelyek jelentős természeti értéket képviselnek.

Demográfia és identitások

Az 2011-es népszámlálás szerint a lakosok 98,8%-a magyarnak, 5,5%-a cigánynak vallotta magát (1,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt az összeg 100%-nál magasabb lehet). A 2022-es adatok szerint a magyarnak vallók aránya 87,5% volt, 2,1% egyéb nemzetiségű, 12,5% nem nyilatkozott. A település történeti és kulturális identitását ma a helyi közösség és a régészeti örökség közösen alakítja.

Infrastruktúra és fejlesztési projektek

Az Egészségügyi Intézmény felújítása érdekében kiírt pályázat célja a Tiszalöki Egészségügyi Központ energiahatékonysági fejlesztése és az alapellátás eszközellátottságának javítása. A 240/2025. (VII.31.) Korm. rendeletek és a 15/2025. (XII.15.) önkormányzati rendelet együttműködése biztosítja a jogi keretet a helyi fejlesztések számára. A község a megkezdett régészeti és muzeológiai beruházások nyomán turisztikai és oktatási lehetőségeket is képes biztosítani, miközben a közlekedési és víz-gazdálkodási infrastruktúra állapota is javításra kerül.

A helyrajzi azonosítás és az ingatlanvásárlások megkönnyítése érdekében a Lechner Tudásközpont által fejlesztett helyrajziszám-kereső alkalmazás használata ajánlott. A helyrajzi számok segítségével pontosan azonosíthatók az ingatlanok a nyilvántartásban, különösen a belterületi, külterületi és zártkerti telkek esetében. A térképen történő kikeresés és a útvonalak áttekintése segíti a község ingatlanpiacát és a területrendezést.

Fontos kulturális és történeti emlékek listája

1. Mudrány-kúria: 18. századi késő barokk épület.
2. Szabolcsi földvár: a 9-10. században épült várrészletek.
3. Református templom: eredetileg a 11. században, román stílusban épült, a 14. században újjáépítve, gótikus nyíláskeretekkel.
4. Árpád-kori megyeszékhely rekonstrukcióinak emlékei: vár, esperesi egyház, börtön és piactér emlékei, részben igazoltak.

Adatok és források

A Szabolcs község választási eredményei és történelmi adatok a Nemzeti Választási Iroda és a Központi Statisztikai Hivatal adatbázisaiból származnak, kiegészítve helyi levéltári és régészeti kutatásokkal. A helyrajzi szám keresése és a térképi adatbázisok elérhetősége a Lechner Tudásközpont oldalán érhető el.

tags: #szabolcs #kozseg #113 #1 #hrsz

Népszerű bejegyzések:

• Gyermelyi róhankház eladó – nagyobb térrel és többgenerációs lehetőséggel
• Útmutató ablakcsere utáni munkálatokhoz
• Tájolás és környezeti tényezők a déli fényben
• Közös képviselő vagy társasházkezelő Debrecenen belül – részletes útmutató
• Otthoni háromfázisú ellátás: kivitelezési és tervezési szempontok