Szántóföld növényei a művészetben: természet és kertművészet összefonódása a kortárs és történeti hagyományokban

27 hektáros arborétumban sétálva az élő szépségek mellett fák, cserjék, virágok közegébe simuló különös, játékos alkotásokra is lelhet a látogató. Szentpéteri Zsuzsanna végzős diák visszatérő vendég a nyaranta megrendezett Természetművészeti Nyitott Műhely alkotótáborában. Társaságában és házigazdánkkal, Fráter Erzsébettel, a botanikus kert vezetőjével indulunk fölfedezni természet és művészet érdekes találkozását.

„Kettő az egyben a mi kertünk! Olyan modern botanikus kert, ami megfelel a korszerű követelménynek. Eközben a helyszíne műemléki védettséget élvez, mert több mint 150 éves történeti, szentimentális tájképi kert, az építményekkel együtt, amik eredeti formájukban őrződtek meg.” A kert titkainak megértéséhez a históriája vezet. Amikor 1871-ben Vigyázó Sándor megvette a birtokot és szép eklektikus stílusú kastélyt alakított ki, meghívta kora leghíresebb táj- és kertépítészét, Jámbor Vilmost, hogy az arisztokraták igénye szerint a kastéllyal egyenrangú kert épüljön.

„A gyönyörű fák, amik alatt ma sétálunk, az ő idejükből erednek. Az akkori angolkert stílushoz hozzátartoztak a vizek, tavak, a domborzat dinamikája, a tágas tisztások, szélükön karakteres fákkal, és azok a kertépítészeti elemek, amik a múlt felé forduló érzelmeket hordoztak. A sziklaalagút, aminek köveit a Naszály hegyről hozatták ide, egy barlangszerű, rejtelmes sötét folyosó, kis borzongást ad. Sétánkban elérkeztünk a jelenbe, annak is friss, fiatalos idejébe, Szentpéteri Zsuzsanna egyik installációjához. Amit látunk: a tóparton tekintélyes kaukázusi szárnyasdiófa, egyik nagy ága messziről nézve valami őslényre emlékezetet, közelebbről szemügyre véve elárulja, hogy ág is, nem is. A rejtélyt az alkotó fejti meg.”

„Nagyon szeretem a szárnyasdiófákat, szépek, ahogy egyszerre a fény és a víz felé törekednek. Meghatott, hogy elvesztette egy nagy ágát. Szerettem volna valami módon visszaadni a fának, így természetes anyagból, fűzvesszőkből kapott egy művégtag jellegű ágat. Ezt a gondolatot a művészi praktikák történetében gyakran visszhangzik a természethez való kapcsolódás.”

Ha visszagondolunk az ókori népek művészetére, akkor az egyiptomiak is azok között vannak, akik művészetükben felhasználják a növényzetet. A templomok oszlopait is növényi kötegek kőben való megfaragásával hozták létre, az oszlopfők pálmát, lótuszt, papiruszt ábrázoltak. A sírokban talált falfestményeken és domborműveken különböző növények láthatók. A nagy civilizációkat a gazdag növényzet és a gabonafélék termesztése tartotta fenn. Hasonló a helyzet a mezopotámiai, görög vagy ázsiai népekkel is. A görögöknél a korinthoszi oszlopfő stilizált növényi elemekből van alkotva. Ezt az alapállást végigkísérhetjük a művészetek történetén.

A szőnyegszövésben és a fafaragásban mindig igazodnak az anyaghoz. A szőtteseken a virágok, növények nagymértékű stilizálást mutatnak. A fafaragásban is a részleteket mellőzni kell, azért, hogy a megfaragott növény dekoratívvá, díszítővé váljon. Népművészetünkben gyakran használták az életfa motívumot, ami más keleti népeknél is megtalálható. Az égig érő fa a kapcsolatot teremti meg az alsó, középső és felső világok között, szintén megtalálható gyakran a népmesében is.

A tájképfestészet és a kertművészet összetartozik a zene és a költészet kifejező eszközeihez. A keleti népeknél már az ókorban jelentős volt a tájfestészet. A 19. században a romantika festészetében a táj fontos szerepet kapott. A francia barbizoni iskola és a későbbi európai mozgalmak hatása meghatározó volt. A magyar festészetben pedig a táj a látványon túl a belső állapotok tükre lett. A realista tájfestészet megjelenésével a fák ábrázolásának szép példáit láthatjuk a 20. század festészetében is.

A művészek között olyan motívumok jelentek meg, amelyek a növényzet drámaiként fogalmazódtak meg: a fák életének ciklusai, a viharok, az árvizek, a természet következményei. Különböző korok alkotói a természet felé fordultak ihletért: a kortárs művészetben a kert számunkra is inspirációforrás. G. Az Uwalls vászonkép katalógus rendszerezett fali dekorációs megoldásokat kínál lakó- és kereskedelmi belső terekhez, különböző tematikájú és stílusú vászonképekkel. A katalógusban megtalálhatók a visszafogott dekoratív megoldások és a hangsúlyos fali fókuszpontok is, amelyek segítenek a természetes motívumok bevonásában a belső terekbe.

A 27 hektáros arborétumban sétálva az élő szépségek mellett fák, cserjék, virágok közegébe simuló különös, játékos alkotásokra is lelhet a látogató. Szentpéteri Zsuzsanna végzős diák visszatérő vendég a nyaranta megrendezett Természetművészeti Nyitott Műhely alkotótáborában. Társaságában és házigazdánkkal, Fráter Erzsébettel, a botanikus kert vezetőjével indulunk fölfedezni természet és művészet érdekes találkozását. A kert titkait a történelme és a művészeti példák segítik megérteni: a növényzet mint művészi közeg, a kert mint tér és a művészet összművészeti projektje.

Érdekességek a művészet és növényzet kapcsolatáról: A növények formái a művészeti kifejezés fontos eszközei lehetnek, legyen szó topiary-ról vagy konténerkertekről, amelyek hordozhatóak és kísérletező jellegűek. A mesterek között olyan példákat találunk, akik a növényeket és a tájat úgy integrálták művészetükbe, hogy annak nyomai a közönség szemére és érzékelésére is hatnak.

Gondolatok a növények és a művészet közös nyelvéről

A növények mint vizuális motívumok a történeti művészetben megjelennek az ókortól napjainkig. A fák drámája, virágok színe és formája keresztmetszetet ad a kultúrák között: az egyiptomi templomok oszlopai, a görög korinthoszi motívumok, a kollekciókban teret kapó virágcsemegi kompozíciók mind ezt az összefonódást mutatják. A tájfestészet fejlődése a romantikától a barbizoni iskoláig és a kortárs kertművészetig térképezi fel, hogyan látják a művészek a növényzetet mint jelképrendszert és formai forrást.

A természet- és környezetvédelem egyre fontosabb, ezért a művészeket is érinti a környezet védelmének gondolata. A növények és a kert kapcsolatai a festészetben és a tárgyi művészetekben is megjelennek, és a mostani tendencia a természetbe illeszkedő, organikus formák felé tolódik el.

Infografika és vizuális segédletek

Tájékoztató a kertművészeti irányzatokról

Századokon átívelő hatásokat foglal magába a kertművészet: a klasszikus oszlopok és növényi motívumok, a reneszánsz és barokk kertépítés szabályrendszerei, a 20. századi modern és kortárs megközelítések. A konténerekben megvalósított hordozható kertek és a növényekből készített installációk mind a helyi és globális művészeti diskurzust gazdagítják.

Legfontosabb idézetek a kert történetéről és a modern művészeti törekvésekről kifejezik, hogy a növények és a kert valójában szívós és közösségteremtő művészeti médiumokká váltak, amelyekben a látogató személyesen is részt vesz.

Az organikus építészet példái közé tartozik Makovecz Imre munkássága, aki a fa természetes szerepét és a környezethez való kapcsolódást hangsúlyozta.

tags: #szantofold #novenyei #a #muveszetben

Népszerű bejegyzések:

• Architect Life és építő-szimulátorok részletes összefoglalója
• Soproni úton panellakás eladó 22 millió: részletes áttekintés a Jereván-lakótelepen
• Józsefvárosi Közösségi Kapcsolatok: Or Utca 8
• CSOK Plusz gyakorlati praktikái és tippek falusi CSOK esetében
• Házépítés büntető kötbér: gyakorlati útmutató az építési szerződések biztosítékaként