Szántóföldi növények költségei tételesen 1 hektárra

Az agráriumot érintő költségek és árak alakulása szorosan összefügg a termőföldek piacával, az öntözés bővülésével és a talajhasználat változásaival. A 2023-as évben a termőföldek nominális drágulása mérséklődött 2,6 százalékra, ám reálértéken 22 százalékos korrekció követte a 2022-es több mint 25 százalékos csökkenést. A szántóföldek átlagos hektáronkénti ára meghaladta a 2 millió forintot, miközben régiónként eltérően alakult a dollárérték és a valutaárfolyamok hatása nélkül is.

Átlagárak és régiós különbségek

A 2023-as évben a szántóföldek átlagára éves összevetésben 7,1 százalékkal nőtt; ez elmaradt a 2022-es 10 százalékos növekedéstől, de meghaladta a 2019-2021 közötti értékeket. Közép-Magyarországon az átlagár 5,5 százalékkal csökkent, Észak-Magyarországon pedig 1,7 százalékkal esett, a többi régióban azonban nőtt az ár. A Nyugat- és a Közép-Dunántúlon volt a legnagyobb drágulás, mindkét esetben mintegy 7,3 százalékkal. Dél-Dunántúlon körülbelül 7,0 százalékos, Dél- és Észak-Alföldön pedig 4,6-4,7 százalékos emelkedés figyelhető meg.

A legmagasabb átlagárak Tolna, Békés és Hajdú-Bihar vármegyékben találhatók, közel 2,5 millió forintnál. A legolcsóbbak Nógrád (1,14 millió) és Heves (1,36 millió) vármegyék, tágabb régiókban pedig hasonló túlnyomó eltérések.

Értékarányok a vármegyék között és az időjárás hatása

A kedvező és kedvezőtlen időjárási körülmények közötti különbséget vizsgálva a 2010 óta figyelt adatokban látható, hogy a jobban kedvező helyzetű Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyékban jelentősebb ár-érték emelkedés figyelhető meg, különösen a 2015 utáni időszakban. Tavaly a jobb minőségű szántók 8-9 százalékos mértékben drágultak, míg a gyengébb területeken 2-4 százalék volt a növekedés.

Az egy aranykoronára jutó szántóárak Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében voltak a legmagasabbak (180 ezer forint felett), míg Zala és Pest megyében körülbelül 150 ezer forint körüli az átlagár. A birtokméret szerint a 10 hektárnál nagyobb területekért átlagosan 2,4 millió forintot kértek, míg az 1 hektár alatti területekért 2,2 millió forintot kellett fizetni.

Művelési ágak szerinti eltérések

A különböző művelési ágakban eltérő mértékben változtak az átlagárak. A szántók ára 7,1 százalékkal nőtt, a gyümölcsösök ára viszont 1,3 százalékkal csökkent. A gyepek, rétek és legelők ára többnyire stagnált, míg az erdők és fásított területek átlagára 2 százalékkal nőtt, a szőlőé pedig 3,6 százalékkal.

A legnagyobb költséget a szőlők és gyümölcsösök hektárjáért kellett fizetni, átlagosan 2,2 millió forintot, szemben a szántók 2,13 millió forintos hektáronkénti átlagával. A legdrágábbaknál a szőlő a Dél-Dunántúlon volt, ahol 1 hektárért átlagosan több mint 3 millió forintot kértek; Észak-Magyarországon viszont kevesebb mint kétmillió forint volt az átlag.

Termőföld-árak és öntözés; földbérlet és területek

A termőföldek árának növekedését támogathatta, hogy 2023-ban az egy hektárra jutó növénytermesztési és kertészeti termékek értéke 2,5 százalékkal, a nettó vállalkozói jövedelmek 14,5 százalékkal nőttek. A földárak emelkedése az elmúlt közel 20 év átlagát meghaladta, és felülmúlta a BUX indexét; az arany forintban kifejezett értékének növekedése volt az egyik kivétel.

A 2024-es EU-s összehasonlítás szerint az átlagos szántóföld- és állandó gyepterület bérleti díja hektáronként 295 euró volt. Hollandiában volt a legdrágább egy hektár bérlése átlagosan 941 euróval, ezt követte Dánia és Görögország. Az állandó gyepterületek ára alacsonyabb volt, Svédországban és északi régiókban pedig az alacsony bérleti díjak jellemzőek voltak. A területek bérleti díja országonként és régiónként jelentősen eltérő, de az állandó gyepterületek bérleti díja általában alacsonyabb, mint a szántóföldeké.

Termőföldek aránya és öntözés

Jelenleg Magyarország területének 55%-át teszik ki mezőgazdasági területek. A szántóterületek dominálnak, 82%-ot tesznek ki, a gyepterületek pedig 16%-ot. A szántóvetésterület 2,5 millió hektár feletti szinten, a gabonafélék termesztése a legjelentősebb, és a kalászos búzája is jelentős részben járul hozzá a terméshez. A 2022-es évhez képest a 2023-as évben a szántóföldi növények betakarítása nőtt, és öntözési közösségek bővülése is hozzájárult a jó évi teljesítményekhez.

Korosztály és munkaerő a mezőgazdaságban

Az idősödés problémája fontos a mezőgazdaságban, hiszen 65 éves vagy annál idősebb gazdálkodók már 2023-ban a mezőgazdasági területek 29%-át irányították, miközben a fiatalabb generációk aránya csökkent. Ez hosszú távon a termelés kapacitására is hatással lehet, és megoldást igényel a fiatalok betanítása és bevonását támogató intézkedésekre.

Infografika: Magyar szántóföldek költségeinek megoszlása hektáronként
Térkép: Régiós árkülönbségek a szántóföldek piacán

Összességében a 2023-as év kedvező év volt a gazdáknak: a legtöbb szántóföldi növény esetében nőtt a termésterület és a betakarított mennyiség, a növénytermesztési és kertészeti termékek értéke növekedett, és az öntözés felhozatalának bővülése is támogatta a termelést. A földárak emelkedése a lakásárakhoz és a BUX indexhez viszonyítva is előkelő helyen állt, ami a termőföld iránti keresletet tovább erősítette.

Az előretekintésben fontos szerep jut a tarlótüzek megelőzésének és a szárazság elleni védekezésnek, hiszen a 2026-os nyári hőhullámok is fokozzák a kockázatokat. A gazdálkodók részéről érdemes a talajművelési és tarlókezelési gyakorlatok hatékonyságát növelni, hogy csökkentsék az éghető növényzet mennyiségét és optimalizálják a talajnedvességet.

tags: #szantofoldi #novenyek #koltsegei #tetelesen #1 #hektarra

Népszerű bejegyzések: