Százhalombatta Bolyai lakótelep: tiltakozás a társasházi beruházás ellen
Ezerkétszáz tiltakozó aláírást gyűjtöttek össze eddig azok a százhalombattai civilek, akik nem akarnak belenyugodni az életüket lakótelepi minőségűvé alakító társasházi beruházásba.
A polgármester szerint a lakóknak figyelniük kellett volna, hogy az elmúlt években milyen döntéseket hozott az önkormányzat.
Németh Juditnak eddig abban merült ki a közügyekben való részvétele, hogy az óvodába hordta-vitte a gyerekét a nem feltétlenül pezsgő közéletéről híres dunamenti település, Százhalombatta kertvárosi negyedében.
Május 14. “Sokkot kaptunk”- mondta arról a napról, amikor az érdi építési hatóságtól megkapták a levelet.
Először azt hitték, tévedésről lehet szó, a neveket és címeket elvétették.
A környéken élők teljesen biztosak abban, hogy az ingatlanjaik elértéktelenednek.
Az egyik szomszéd azt mondta, ha felépül a társasház, akkor soha többé nem látják a reggel fényeit.
Sőt, szinte alig kapnak napfényt ezután.
A Radnóti úti sorházban élők - köztük Németh Judit - erkélyére bármikor belátnak az új lakók.
A gesztenyefák alatt megsokszorozódik, alighanem elviselhetetlenné válik a forgalom, ha 36 család idetelepül.
Ez az utca egyebek mellett már most is óvodákat, boltokat, múzeumot és egészségházat szolgál ki.
Minden egy csapásra megváltozik.
Százhalombatta polgármestere egy ciklust kivéve 1990 óta betölti ezt a posztot, korábban SZDSZ-es színekben, jelenleg az ÉSZKE, azaz az Értünk Százhalombatta Közéleti Egyesület mezében.
Az önkormányzat a helyi építési szabályzat módosításaival teremtette meg annak a jogi lehetőségét, hogy az üresen álló telken felhúzzanak egy ötszintes társasházat.
Minderről nyilvános előterjesztések alapján a képviselők nyilvános üléseken dönttek.
Egyébként 2014-ig állt a helyszínen egy kétszintes épület, amelyben a TIGÁZ ügyfélszolgálata működött.
Aztán a forgalom, a jövés-menés miért nem zavarta annyira a környéken lakókat, hogy aláírásgyűjtésre ragadtassák magukat?
A polgármester június 17-én a képviselőtestület ülésén beszélt részletesen - és olykor igen indulatosan - arról, hogy milyen ellenérzései vannak a civilek akciójával szemben.
A településszerkezet objektív és jogi korlátai miatt Százhalombatta gyakorlatilag megtelt, ezért felfelé kell terjeszkednie, vagyis a kertvárosban ötemeletes házakat kell építeni.
“Ellenkező esetben nem tudjuk itthon tartani a családalapító százhalombattai fiatalokat. Ők lakás hiányában kénytelenek elköltözni városunkból.”
A beruházás mellett érvelők szerint a telektől északkeletre fekszik a nyolcvanas évek elején épült Pannónia lakótelep ötszintes házakkal.
Ha azokkal nincs gond, akkor mi a probléma a nem messze épülő ötszintes házzal?
Az érintett területet négy utca zárja körbe, mintegy 25 család él ott.
Jelenleg a legmagasabb ház egyemeletes, legfeljebb 6 méter magas.
Tipikus családi házas övezet.
Az új társasház e terület közepén 16 méter magas lesz, a közvetlen szomszédoknak megszűnik a családi házak által nyújtott intimitás, nyugalom.
A 2018-ban 143 milliós árbevételt és 3,3 milliós adózott eredményt elért Olvex Kft. ügyvezetője az Átlátszó kérdésére elküldött terjedelmes válaszában hasonló indokok alapján ezt írta: “az általunk tervezett beruházás keretében megvalósuló társasház tökéletesen illeszkedik a városrész történelmi, természeti és környezeti adottságaihoz.
Egy Gesztenyés úti lakos úgy fogalmazott: a Radnóti utcai sorház afféle természetes határ a két településszerkezeti minőség között - két különböző városnegyedről van szó.
Vezér Mihály az ÉSZKE jelöltjeként elsöprő többséggel nyerte a polgármesterválasztást 2014-ben.
Az engedélyezési eljárás megindításával párhuzamosan egy másik beruházás kezdődött a Gesztenyés úton.
A Puhi-Tárnok Kft. nyerte el azt a közel 200 millió forintos, az önkormányzat által kiírt közbeszerzést, amelynek részeként a Vörösmarty és a Madách út között felújítják az úttestet és a járdát.
Az ötszintes társasház építésével könnyen az járhat együtt, hogy az ingázó nehézgépjárművek tönkreteszik a frissen aszfaltozott utcát.
A Gesztenyés utca három hét alatt összesen 1200 aláírást gyűjtöttek a HELP (Helyi Lokálpatrióták Egyesülete) segítségével.
A HELP egyesület az ellenzéki pártok és helyi civilek ernyőszervezete.
A 33. A most üresen álló, 1930 négyzetméteres telken 2014-ig a Tiszántúli Gázszolgáltató (Tigáz) kétszintes ügyfélszolgálatának épülete állt.
Az ingatlant 2008-ban a Budafok Gyöngye Kft., majd az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet vette meg.
A százhalombattai önkormányzat 2013-ban lett az ingatlan tulajdonosa.
A képviselők zárt ülésen 2017. május 30-án döntöttek a telek árverési értékesítéséről, a kikiáltási árat bruttó 40 millió forintban állapították meg.
A helyi építési szabályzat (HÉSZ) évekkel ezelőtt azt írta elő erre az úgynevezett Vt3-as besorolású területre, hogy mindössze szolgálati lakásokat lehet építeni.
A “lopakodó” jogalkotás 2017-ben pecsételte meg a Gesztenyés út lakóinak sorsát: a 33. A HÉSZ egy fűrészporízűen száraz, nyers, táblázatokkal, településszerkezeti szakkifejezésekkel terhelt, a kívülálló számára nehezen értelmezhető szöveg.
Vezér Mihály polgármester hozzáállása azért teszi alapvetően visszássá a Gesztenyés úti beruházással előállt helyzetet, mert a városvezetőt éppen itt, a 7. A közvetlenül feltett kérdéseinkre a polgármester a PR-os munkatársával üzenve reagált az Átlátszó olvasóinknak.
Vezér egyebek mellett így fogalmaz: “Mégis, mire jó ez az akció, ha érdemi joghatás kiváltására semmiképpen se? Például: az önkormányzati választásokhoz mozgósításra, ajánlóívek gyűjtésére, használható adatbázis kiépítésére!
Az Olvex Kft. a lakók tájékoztatását firtató kérdésünkre azt válaszolta: noha jogszabály nem írja elő, ennek ellenére a telkek tulajdonosait tájékoztatták az építkezésről.
Vezér június 17-én, a képviselőtestületi ülésen azt mondta, hogy rágalmazás miatt “külön eljárások vannak folyamatban”.
Kértük, fejtse ki a kijelentését: azt jelenti, hogy büntetőeljárást kezdeményezett több személy ellen?
A rágalmazás miatt megindított eljárások belengetése arra utal, hogy a polgármestert és támogatóit fájdalmasan érinti a Gesztenyés úti civilek akciója a közelgő önkormányzati választások előtt.
Németh Juditék július első napjaiban kapták meg a tájékoztatást az építési hatóság engedélyének kiadásáról.
“Természetesen fellebbezünk” - nyilatkozta az Átlátszónak.
Ezzel egy roppant bonyolult jogi folyamat kezdődik, önmagában az engedélyezési eljárás is meglehetősen összetett.
Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 1997-es kormányrendelet tiltja, hogy egy új építkezés túlzott értékcsökkenést idézzen elő a szomszédos ingatlanokban.
A polgármester viszont azt állítja, hogy az érintett ingatlanok értéke növekedett az új övezeti átsorolással.
A polgármester állítása, miszerint lehetővé vált a szomszédoknak is öt szintet építeni, egyszerűen blöff, mondta az egyik szomszéd.
A családi házban lakóknak nem az a célja, hogy még több szintet építsenek, házaik nem is alkalmasak a felfelé való bővítésre.
Az sem kizárt, hogy egy úgynevezett panorámaperben tetemes összegű kártérítésért indítsanak eljárást a szomszédok.
Ugyanakkor az önkormányzat is reagált a maga módján a civil tiltakozások miatt kialakult helyzetre.
Az M&G globális befektetési kezelő pénzügyi igazgatója a teljes éves eredményéről
Fejlődő városrészek és jogi keretek összefonódása jellemzi Százhalombatta esete a közelmúltban.
A történet összefoglaló adatai szerint a telek korábbi tulajdonosa a Tigáz volt, majd több jogutód követett, míg az önkormányzat végül tulajdonossá vált, és az eladás sztorija nyílt vitákat generál.
| Érintett terület | Jelenlegi tulajdonos | Ütemezett beruházás | Érvek pro és kontra |
|---|---|---|---|
| Gesztenyés út | Önkormányzat | Öt szintes társasház | értéknövelés vs. esetleges értékcsökkenés |
Az ingatlanok védelmében és a városközpont fejlődése szempontjából az érintettek és a beruházók között megkezdődött a médianyilvánosság és a jogi egyeztetések hosszan elhúzódó sorozata.
tags: #szazhalombatta #bolyai #lakotelep