Székhelyként való használati jog jogi feltételek

Ez a hozzájáruló nyilatkozat lehetővé teszi, hogy magánszemély tulajdonában lévő ingatlant használjon a vállalkozása székhelyként, telephelyként vagy fióktelepként. A dokumentum minden szükséges jogi elemet tartalmaz, hogy megfeleljen a hatályos magyar jogszabályoknak. Egy vállalkozás székhelyének, telephelyének vagy fióktelepének bejegyzése előtt igazolni kell annak jogszerű használatát. Jellemzően akkor van rá szükség, ha egy cég tulajdonosa saját magánszemélyi tulajdonban lévő ingatlanát kívánja székhelynek bejegyezni. A cégeknek rendelkezniük kell székhellyel. Az induláskor, illetve a családi vállalkozások esetén igen gyakori, hogy a cég székhelye a tag, a család saját lakása, ingatlana. Természetesen a cég székhelye nem csak saját tulajdonú ingatlanban képzelhető el.

Mi a helyzet a székhelyszolgáltatást kínáló lehetőségekkel? A cégek esetén, legyen az betéti társaság, korlátolt felelősségű társaság vagy más formában működő cég, kötelező a székhely. Székhely nélkül egyetlen céget sem lehet bejegyeztetni. Ha egy hivatalos levelet ide küldenek, akkor az megfelelően kézbesítettnek minősül még akkor is, ha azt senki nem veszi át. Egyáltalán nem mindegy, hogy hol is van a cég székhelye. A székhelyszolgáltatás egy ezzel foglalkozó cég, szervezet által nyújtott szolgáltatás. Ilyenkor a székhelyszolgáltató megbízás keretében vállalja a székhely biztosítását. Ez tehát nem egy iroda bérlését jelenti. A székhelyszolgáltatás lényege, hogy a cég hivatalosan elérhető legyen a székhelyként megjelölt címén. A székhelyszolgáltató fő kötelezettsége a nála székhelyszolgáltatást igénybe vevő cégnek címzett postai küldemények átvétele. Fontos, hogy a székhelyszolgáltató általi átvétel időpontja lesz a hivatalos kézbesítés időpontja. A kézbesítéshez fűződő határidők tehát attól kezdve ketyegnek. A székhelyszolgáltató általi átvétel tehát olyan, mintha maga a címzett cég vette volna át a levelet. Fontos, hogy megfelelő körültekintéssel válaszd ki a székhelyszolgáltatót, ha így szeretnéd a céged székhelyét biztosítani. Mindenképpen érdemes ellenőrizni, hogy a székhelyszolgáltatás helyeként megjelölt ingatlan megfelelő-e.

Fő szabály szerint székhelyszolgáltatásra olyan ingatlan szolgálhat, ami a székhelyszolgáltató kizárólagos tulajdonában áll, vagy arra olyan használati joggal rendelkezik, ami a földhivatalnál is bejegyzésre került. Ez az ingatlan tulajdoni lapja alapján ellenőrizhető. A szerződés fő szabály szerint nem lehet határozott idejű. Ez alól kivétel, ha maga a szolgáltatást igénybe vevő cég is határozott időre alakult. A szerződésben a felek hiába írnák elő, hogy jogosultak azt bármikor rendes felmondással megszüntetni. A szerződés megkötésétől számított 1 éven belül a rendes felmondás nem gyakorolható. A szerződésnek tartalmazni kell azokat az iratokat, amelyeket a cég a székhelyszolgáltatónál akar őrizni. A székhelyszolgáltató a tevékenységét a NAV felé is köteles bejelenteni. Amennyiben a székhelyszolgáltató a bejelentési kötelezettségét nem teljesítette, akkor az adóhatóság a szolgáltatást igénybe vevő céget fogja felszólítani, hogy gondoskodjon megfelelő székhelyről. A cégtábla sem maradhat el. A cikk szerzője: Dr. A fent megjelent cikk a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó céllal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

Székhely és telephely használati jogcíme, illetve szerződésminták

Székhely és telephely használat jogcíme - milyen szerződésre van szükség? Letölthető iratminták: Határozatlan időtartamra szóló bérleti szerződés minta, mely kifejezetten egy székhely/telephely céljára szóló ingatlan bérlet 2025; Határozatlan időtartamra szóló, ingatlan székhelyként/telephelyként való szívességi használatára vonatkozó megállapodás minta 2025.

Egy gazdasági társaságnak székhelyre mindenképpen szüksége van, amely székhelyet a társaság létesítő okirataiban szerepeltetni is kell. A cég pedig választása szerint létesíthet telephelyet is, ahol a tevékenységét végzi. Mi a cég székhelye? A cég székhelye a bejegyzett irodája. A bejegyzett iroda a cég levelezési címe, az a hely, ahol a cég üzleti és hivatalos iratainak átvétele, érkeztetése, őrzése, rendelkezésre tartása, valamint ahol a külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítése történik. A cégnek a székhelyét cégtáblával kell megjelölnie. A cég létesítő okirata úgy is rendelkezhet, hogy a cég székhelye egyben a központi ügyintézés (döntéshozatal) helye. Amennyiben a cég székhelye nem azonos a központi ügyintézés helyével, a központi ügyintézés helyét a létesítő okiratában és a cégjegyzékben fel kell tüntetni. (Ctv. 7. § (1)).

Mi a cég telephelye? A cég telephelye a tevékenység gyakorlásának a cég létesítő okiratában foglalt olyan tartós, önállósult üzleti (üzemi) letelepedéssel járó helye, amely a cég székhelyétől eltérő helyen található, a cég fióktelepe pedig olyan telephely, amely más településen van, mint a cég székhelye. Amennyiben a cég telephellyel vagy fiókteleppel rendelkezik, úgy azt a cégjegyzékben fel kell tüntetni. (Ctv. 7. § (2))

Székhely/telephely, illetve ezek módosításának bejegyzése. Annak érdekében, hogy az adott székhelyet, telephelyet, vagy annak módosítása esetén az új székhelyet, illetve telephelyet a cégbíróság a cégjegyzékbe bejegyezze, az ügyvezetőnek szükséges nyilatkoznia arról, hogy az adott ingatlant a cég jogosult székhelyként, vagy telephelyként használni. De mi is lehet a székhely használatának jogcíme? Cég székhelye, telephelye és fióktelepe olyan ingatlan lehet, amely a cég tulajdonát képezi, vagy amelynek használatára - ideértve a székhelyszolgáltatás útján biztosított székhelyhasználatot is - a cég jogosult (Ctv. 7. § (4)).

Értelemszerűen, amennyiben az adott székhely, vagy telephely az adott gazdasági társaság tulajdonában van, vagy haszonélvezeti joga áll fenn az ingatlanon, a jogcím ez lesz, mely az adott ingatlan tulajdoni lapjából is kitűnik. Ezt meghaladóan a leggyakoribb használati jogcím a bérlet, amelyhez kapcsolódó bérleti szerződés kizárólag írásban érvényes, azaz szükséges hozzá egy írásba foglalt bérleti szerződés. A bérleti szerződés megkötése során a Ptk., továbbá a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, mely utóbbi jogszabály 2025.03.01-től hatályos rendelkezése szerint „nem lakás céljára szolgáló helyiség az, amely kizárólag ipari, építőipari, mezőgazdasági, vízgazdálkodási, kereskedelmi, tárolási, szolgáltatási, igazgatási, honvédelmi, rendészeti, nemzetbiztonsági, művelődési, oktatási, kutatási, egészségügyi, szociális, jóléti és más gazdasági célra szolgál.”

Előfordul kezdő vállalkozásoknál az a megoldás is, hogy a tulajdonos, vagy az ügyvezető ún. szívességi használatot enged a saját ingatlanán a társaság székhelyének biztosítása céljából, melyre vonatkozóan célszerű erre vonatkozóan is megállapodást kötni.

Új iratmintáink: határozatlan időtartamra szóló bérleti szerződés minta, mely kifejezetten egy székhely/telephely céljára szóló ingatlan bérlet, valamint határozatlan időtartamra szóló, ingatlan székhelyként/telephelyként való szívességi használatára vonatkozó megállapodás minta. 2025.03.30. dr. Pokó Diána stratégiai és fejlesztési igazgató iLex Systems Zrt. drPokoDiana

Sok vállalkozás bérelt ingatlanban működik. Felmerülhet az ingatlan tulajdonosában, hogy ő is felelős lehet-e a bérlő cég által végzett tevékenységért? Kinek kell fizetni a cég tartozásait? Érdemes tisztázni néhány alapfogalmat, melyeket bár sokszor hallunk és használunk, nem biztos, hogy pontosan tudjuk a jelentését. Mi a cég? A cég a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel, üzletszerű gazdasági tevékenység folytatása céljából jön létre. A cégek nyilvántartását is szabályozó törvény kimondja, hogy a székhely a cég bejegyzett irodája. Ha például a cég székhelye Budapesten az V. kerületben van, az üzlethelyisége a X. Az elég egyértelmű, ha az ingatlan tulajdonosa maga a cég. A használat biztosítható bérleti, használati vagy akár haszonélvezeti joggal is. Innen lehet ugyanis megtudni, hogy egy cég hol található, hova lehet például hivatalos iratot küldeni. Ahhoz, hogy a cégnyilvántartásba egy adott helyet, ingatlant székhelyként, telephelyként vagy fióktelepként a cégbíróság bejegyezzen, nem elég csak megadni a címet. Igazolni is kell, hogy a vállalkozás jogosult az adott címet székhelyként, telephelyént vagy fióktelepként használni.

Egy olvasónkban merült fel a kérdés, hogy mi történik, amikor az ingatlan tulajdonosa hozzájárul, hogy egy cég székhelyként, telephelyként vagy fióktelepként használja az ingatlanát. Ahogy fent már írtam, a használat többféle módon is biztosítható. Önmagában azért, mert egy ingatlan tulajdonosa hozzájárult ahhoz, hogy az ingatlanban egy cég működjön, még nem válik felelőssé annak valamennyi tartozásáért. Valójában igen szűk az a kör, ahol lehet, hogy a tulajdonosnak is a pénztárcájához kell nyúlni. Ez a kockázat azonban megfelelő szerződéssel még jobban csökkenthető. A kockázatot semmilyen üzleti tevékenységnél nem lehet teljes mértékben kizárni, így például egy ingatlan bérbeadásánál sem. Ha például a szerződés szerint a bérlő által fizetendő közös költséget nem fizeti ki a cég, akkor azt előbb-utóbb az ingatlan tulajdonosának kell majd rendeznie, hiszen a tartozás az ingatlanra terhelhető. Természetesen, ha a szerződés szerint a cégnek kellett volna azt megfizetnie, akkor a tulajdonos követelheti a cégtől a helyette kifizetett összeget.

Ez azonban nem biztos, hogy sikeres lesz, ha a cég nem rendelkezik vagyonnal. Bizonyos tevékenységek csak telepengedély birtokában végezhetők, illetve vannak bejelentés-köteles tevékenységek is. A cikk szerzője: Dr. A fent megjelent cikk a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó céllal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak. A haszonélvezeti jog mindenkinek ismerősen cseng. A használat jogáról, amivel szintén az ingatlanok esetén találkozhatunk leggyakrabban, már kevesebben tudnak. Egy dolog feletti jogi hatalom teljességét a tulajdonjog fejezi ki. A tulajdonjog egy olyan jogosultság, amely több különböző jogosítványt foglal magában. A használat joga nem csupán a tulajdonjog egyik eleme, hanem a Polgári Törvénykönyvben önállóan is szabályozott jogosultság. Nemcsak természetes személy (ember), hanem jogi személy (pl. cég, civil szervezet) is rendelkezhet a használat jogával. A használat jogát meg kell különböztetni a haszonélvezeti jogtól. Bár sokban hasonló a két jogosultság, a használat joga mégis szűkebb jogokkal jár. A haszonélvező esetén a használat és a hasznok szedése nem a szükségletekhez igazodik. A haszonélvező a dolog használatát ingyenesen vagy ellenérték fejében másnak is átengedheti. Például bérbe adhatja a dolgot. A használat jogát érdemes megkülönböztetni a telki szolgalomtól is. Mindkettő létrejöhet szerződés alapján, és mindkettő jogosultságot jelent a dolog (ingatlan) korlátozott használatára, bár általában eltérő célból. Viszont lényeges különbség, hogy a használat joga a jogosult személyéhez kötődik. Tehát a használat joga nem örökölhető az elhunyt örökösei által, hasonlóan a haszonélvezeti joghoz. A telki szolgalom viszont az érintett ingatlanokhoz kötődik, nem a tulajdonos vagy birtokos személyéhez. A használat joga szerződéssel alapítható valamely dolgon. Leggyakrabban ingatlanok tekintetében kerül sor ilyen jog alapítására. A használat joga fennállhat egy dolog egészén vagy természetben, ill. területnagyságban meghatározott részén. Például ingatlan meghatározott helyiségein vagy meghatározott méretű területrészén. Fontos azonban, hogy az ingatlan eszmei tulajdoni hányadára (pl. A használat jogát gyakran lakásra vagy annak egy részére alapítják. A bírósági gyakorlat szerint a jogosulttal a lakásban csak azok a családtagok élhetnek együtt, akik a használat jogának létesítésekor is vele éltek. Ilyen például az utóbb kötött házasságban a házastárs, az utóbb született gyermek, gondozásra szoruló szülő.

Infografika: Székhely, telephely és fióktelep közötti különbségek

tags: #szekhelykent #valo #hasznalati #jog

Népszerű bejegyzések: