Szekszárd Belvárosi katolikus templom alaprajza és története
A témát összekötve a templom építésének előzményeivel és későbbi átalakításaival, bemutatjuk az egyhajós kápolnáktól a barokk-klasszicizáló homlokzatig vezető út lényegét, a belső tér pedig belsőépítészeti megoldásaival egy gazdag történeti réteget tár elénk.
A megépítés háttere és az alaprajzi megoldások
A templom 1802 és 1805 között épült fel, miután az előző, 1794-ben égett tűzvész után szükség volt egy nagyobb és impozáns középületi templomra. Az építéshez szükséges anyagiakat a Helytartótanács, a megye és az uradalom közös megegyezése teremtette, de Szluha György plébános személyes közbenjárására Ferenc császár 26 ezer forintot adott. Az építkezéshez a pénz lassan gyűlt össze, így az istentiszteleteket átmenetileg a Szent János és Pál kápolnában, majd egy ideiglenes deszkatemplomban tartották. Az új templom tervezője az Országos Építészeti Igazgatóság vezetője, Tallher József volt, aki a kor általános építészeti szándékaival összhangban egy egytornyos barokk homlokzat típusát alkalmazta.
A tervezés és a struktúra
Tallher szigorú vonalvezetése már jelzi a klasszicizáló jelleg felvetését is: a hatalmas oldalhomlokzatokon több eredetiség látható, a középrész lépcsőzetes kiemelkedése kupolaszerű szépséget kölcsönöz, miközben kiszélesíti a templomtestet. Így a hatalmas hajó ne legyen nyomasztó oldalról nézve. A kivitelezést Schmidt Vencel helyi építőmester végezte, aki elismerést érdemel azért, hogy ilyen nehéz feladatot helyi mesterek bevonásával oldottak meg. A 1802. május 27-i alapkőletételtől kezdve a 1803-as tető kialakításán át 1804-ben a torony fedéséig haladt a munka, majd 1805-ben a belső feladatokra került a sor.
- A belső kiképzésnek jellegzetes eleme a késő barokkos, copf hatás. A főoltár képe a Szent Megváltót ábrázolja, amelyet Schmidt József győri festő készített el.
- A mellékoltárok alkotója ismeretlen, de felmerült a gyanú, hogy Bucher Xavér Ferenc lehetett, aki Pincehely és Tamási templomában is dolgozott. Ezek a képek a barokk hagyományoknak megfelelő tematikát követik, de stílusukban már a klasszicizáló beütés látható.
- A szentélyt négy próféta és négy evangélista fogja közre; a színezés és a kompozíció a barokk dinamikáját idézi, de később, Groh István restaurátori beavatkozásával a klasszicizáló vonások erősödnek.
A belsőépítészet és a falképek
A falképeket több korból származó művész alkotta, de pontos alkotói meghatározásuk nehézségekbe ütközik. Durlach festette a Feltámadás jelenetét 1857-ben. A 1928-as renoválás során Groh István iparművészeti tanár vezetésével kerültek a helyükre a mennyezetre tervezett allegorikus képek, köztük a Jézus mennybemenetelét ábrázoló rész. A többi falkép stílusa a barokk és a klasszicizmus határán mozog: a rózsaszín és földszínek kontrasztja, a sarkokban elhelyezett apostolok és próféták kompozíciói a kor vas- és aranyozási elemeivel párosulnak.
A tető és torony története
A templom tetője 1802-ben került a helyére, 1804-ben pedig rézlemezek fedezték a tornyot. 1925-ben tűzvész következtében a tető és a torony lángra kapott; a helyreállítás során Groh István kapta meg a feladatot, és a torony sisakját ekkor adták meg. A 1983-1992 közötti helyreállítás jelentős volt a belső és külső felújításban, amelynek során Szabó Zoltán és Nagy Kálmán restaurálták a falképeket, a 1998-es márványpadozat pedig új fényt és tartósságot adott a templomnak.
A későbbi átalakítások és a mai állapot
A templom külsejében a leglátványosabb változást a 1925-ös tűzvész hozta, amely a tető meggyulladásához és a torony károsodásához vezetett. A helyreállításokat Dicenty László végezte, a belső és külső felújítások pedig egy hosszabb folyamat részeként valósultak meg. A 1983-1992 közötti restaurálás során a falképek restauráltatása is megtörtént, 1998-ban pedig a márványpadozat felújítása következett. A templom 1868-ban épült, anyakönyvezése 1883-tól történt, és azóta ellátja a belvárosi plébánia feladatait. A templom vasárnapi miséivel, esküvőivel és egyéb eseményeivel a város egyik központi szakrális-helyszíne maradt.
A modern használat és közösségi élet
A miseváltozás és a látogatókat érintő információk folyamatos frissítését a plébánia végzi. A templom környéke idegenforgalmi és vallási események színtereként szolgál, és a közösségekhez való csatlakozás lehetősége is adott, bár a pontos részletekről a plébánia tud beszámolni. A 2020-as években is meghatározó a templom szerepe a város kulturális életében, és a hozzájárulás a helyi identitás megőrzéséhez.
A templom külső és belső felújítása között gyakran esik szó egyes felújítások dátumairól és felelőseiről: 1925-ös tűzvész, Groh István helyreállítása, 1983-1992 közötti időszak, 1998-es márványfelújítás, továbbá az 2010-es évek közeli felvételek is hozzájárultak a mai állapothoz. A belső berendezési tárgyak közül a szószék Buck József pécsi mester munkája a templomépítés idejéből, az üvegablakok 1905-ben kerültek helyükre Tury Gyula tervei szerint, Walter Gida kivitelezésében.
(Almost) Everything About Catholicism in 10 Minutes
Adatok és részletek
- A templom 1802-1805 között épült fel, a belső munkálatokkal 1803-tól folytak.
- A középső rész kiemelkedése kupola-szerű hatást kelt, a hajó oldalsó terhelését csökkenti.
- A torony 1804-ben lett fedve, 1925-ben tűzvész miatt újjáépítése történt.
- A falképek elhelyezése és restaurálása többszöri beavatkozást igényelt, a 1928-as renoválás és a 1983-1992 közötti restaurálás kiemelkedő állomások.
- A templom külsejének legnagyobb változása a 1925-ös tűzvész következtében történt felújítás során történt.
Ha hiányos vagy pontatlanság az adatokban, kérjük jelezze az adatlapok alján található linken keresztül.
tags: #szekszard #katolikus #templom #alaprajz