A szellemi tulajdon Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE): jogi keretek, folyamatok és gyakorlati megoldások

Semmelweis Egyetem kutatói jogosultak és kötelesek jelenteni saját projektjeiket a Tudományos és Innovációs Rektorhelyettesi és Üzletfejlesztési Központnak (továbbiakban TÜK), ha azok értékes szellemi tulajdont vagy piaci potenciált képviselnek.

A találmány ipari alkalmazhatósága: az ipari vagy mezőgazdasági ágazatban előállítható vagy felhasználható.

A kéziratok vagy konferencia-összefoglalók feltöltése előtt a TÜK szakértői előzetesen ellenőrzik a tudományos anyagokat a szellemi tulajdonban rejlő potenciális érték szempontjából.

A belső konferenciák esetén írásbeli megállapodás szükséges, ha egy kutató vagy kutatócsoport külső partnerrel együttműködik.

A II. világháború óta egyre több figyelmet kap a szellemi tulajdonjog és a versenyjog egymáshoz való viszonyának kérdése, az iparjogvédelmi és a szerzői jogok és a versenyjog konfliktusai.

A két jogterület közötti érintkezési pontok közül kiemelhető a versenyjogi fogyasztóvédelem - az árujelzővel történő megtévesztés - és a szellemi alkotások, különösen a védjegyek szerepe az összehasonlító reklámban, azonban ezeknél fontosabb kérdés, hogy a versenyjogi szabályok mennyire korlátozhatják a kizárólagos jellegű szellemi tulajdonjogokat és az azokból eredő jogok gyakorlását.

Harmathy Attila széles körű tudományos tevékenységének egyik területe a versenyjog volt.

A jelen tanulmányban - közgazdasági megközelítéssel kiegészítve - a verseny szabadságának és a szellemi tulajdon egyes oltalmi tárgyainak összefüggéseit tárgyalom.

I. A szabad verseny a tulajdon tiszteletben tartása és a szerződés szabadsága mellett a modern piacgazdaságok egyik alappillére.

A verseny a gazdasági és társadalmi életben jóléti, allokációs és hatékonysági funkciókat tölt be, védve mind a versenytársak, mind a fogyasztók érdekeit.

Nem vitás, hogy a szellemi alkotások joga és a versenyjog értékrendszere adott esetben konfliktusba is kerülhetnek egymással, hiszen a szellemi alkotások kizárólagos jogok, jogi monopóliumok, míg a versenyjog monopóliumok elleni fellépést hivatott megvalósítani.

Kiindulópontként megállapítható, hogy mára széles körű elismerést nyert, hogy a versenypolitika és a szellemi tulajdonjog egymást kiegészítő elemek.

„Az elmúlt néhány évtized során az antitröszt jogérvényesítői és a bíróságok felismerték, hogy a szellemi tulajdonjognak és az antitröszt jognak közösek az alapvető céljai: a fogyasztói jólét növelése és az innováció ösztönzése.”

„Ez a felismerés egy jelentős elmozdulást jelzett a XX. században korábban uralkodott nézetről, amikor az antitröszt és a szellemi tulajdonjog céljait egymással inkompatibilisnek gondolták.”

„A szellemi tulajdonjogokból eredő kizárólagos jogok ritkán vezetnek monopóliumokhoz, így erre is tekintettel a versenyjog és a szellemi alkotások egymást kiegészítő jogterületeknek minősíthetők.”

„Habár egyes szellemi tulajdonjogok monopóliumokat teremthetnek, a szellemi tulajdonjog nem feltétlenül teremt monopóliumokat, mivel a fogyasztók más technológiákkal vagy termékekkel helyettesíteni tudják az oltalom alá eső megoldásokat.”

„A versenyjogi doktrína nem feltételezi a piaci erő meglétét pusztán egy szellemi tulajdonjog fennállásából.”

Következésképpen, a versenyjogot és a szellemi tulajdonjogot helyesen egymást kiegészítő jogterületeknek tartják, amelyek együtt munkálkodnak a fogyasztóknak innovációt nyújtva.

„Az AIPPI megerősíti azon nézetét, hogy a versenyjog és a szellemi alkotások joga nem áll konfliktusban, hanem éppen ellenkezőleg, mindkettő hozzájárul a gazdasági haladáshoz.”

„A szabad és fair verseny szükségességét a szellemi alkotásokra vonatkozó jogszabályok megalkotása során kell tekintetbe venni.”

„A szellemi alkotásokat szabályozó jogszabályoknak hatékony mechanizmusokat kell biztosítani azon szellemi alkotások érvényességének megtámadása vonatkozásában, amely jogokat a szellemi alkotásokra vonatkozó jogszabályokban foglalt feltételek ellenére adtak meg.”

„A versenyjog a szellemi tulajdonjogok gyakorlásra lehet alkalmazandóak.”

II. A II. érintkezési pontnál azonban jóval jelentősebb kérdésként merül fel, hogy a versenyjogi szabályok mennyire korlátozhatják a kizárólagos jellegű szellemi tulajdonjogokat és az azokból eredő jogok gyakorlását.

Anderman és Schmidt szerint a konfliktus kevésbé elkerülhetetlen, mint első látásra tűnik, és a közösségi versenyjog széles körű, ámde limitált immunitást ad a szellemi tulajdonjogok gyakorlására.

Az Oscar Bronner-döntésben hangsúlyozott kivételes körülményeket vizsgálták az IMS Health- és a Microsoft-ügyekben is.

Riis és Schovsbo tanulmányában a védjegyfunkciók bővülésével párhuzamosan a TRIPS 21. 3. cikke kapcsán is felvetettek álláspontokat.

A szerzői jog és az iparjogvédelem fő funkciója tehát az, hogy megfelelő módon adjon és védjen meg jogokat gazdasági értékkel rendelkező eszközökön.

A szellemi alkotások joga és a belső korlátok közé tartozik például az ötlet, elv, elgondolás kizárása a szerzői jogi oltalomból.

A védjegy funkciói és belső korlátai között a megkülönböztető képesség fontos szerepet játszik.

Az Európai Unió Bírósága (EUB) szerint a torzításmentes verseny rendszerének alapját a védjegyoltalom képezi, és ennek kiemelt eleme a megkülönböztető képesség és a grafikai ábrázolhatóság.

Az új típusú megjelölések esetében a közkincs megóvás fokozottabb figyelmet kap.

A védjegyoltalom végső soron két alapvető közérdek között igyekszik egyensúlyt teremteni: a szabadírató hasznos és a megkülönböztető elemek oltalmazása.

A védjegyek az áruk és szolgáltatások eredetéről információkat adnak a fogyasztóknak, és ezáltal a vállalkozásokat is ösztönzik a minőségbe való befektetésre.

Az MPT szerint a védjegyeket a verseny szempontjából nem célja kizárólagos piaci pozíciók biztosítása, viszont bizonyos fenntartásokkal érvényesíthetők.

Az új típusú jelölések relatív korlátozásokat jelentenek, amelyekre reagálni kell a jogi szabályozásban.

A szellemi tulajdon nyilvántartását az SZTÁR tartalmazza, és az innovációs központ folyamatosan dolgozik a termékek értékelésén és új találmányok befogadhatóságán.

Az Innovációs Központ feladata a szellemi tulajdon kezelésével kapcsolatos feladatok szervezése és felügyelete az Egyetemen, szorosan együttműködve a kari és más szervezeti egységekkel.

A Központ segít az egyetemi polgároknak az innovációval, szellemi alkotásokkal és azok hasznosításával kapcsolatos kérdésekben.

A szellemi tulajdon védelme azért is kiemelten fontos, mert ezzel nem csupán annak eszmei, hanem jogi oltalma is megteremthető, mely a feltalálók számára is lehetőségeket biztosít a továbbfejlesztés, hasznosítás és a felhasználás egyéb területein.

A találmányok egy adott termékre vagy eljárásra vonatkozó innovatív műszaki megoldást jelentenek, és a szabadalom tulajdonosa kizárólagos jogot szerez a hasznosításra.

A szellemi tulajdon megfelelő azonosítása fontos a bejelentés típusának kiválasztásához és az innováció céljához való összhanghoz.

A szellemim tulajdon stratégiai ereje abban rejlik, hogy útat nyithat az együttműködésben érdekelt partnerek felé.

Infografika: Szellemi tulajdon folyamata az egyetemen

A Pécsi Tudományegyetem Kutatáshasznosítási és Technológia Transzfer Főosztálya kiemelten foglalkozik a szellemi termékek menedzsmentjével, a nyilvántartást pedig SZTÁR tartalmazza.

Az egyetem Innovációs Bizottsága folyamatosan dolgozik a termékek értékelésén, javaslatokat fogalmaz meg az új találmányok befogadhatóságával kapcsolatban.

A szellemi tulajdon jelentősége megkérdőjelezhetetlen: az innovatív szellemi termékek nem csupán az adott szektort képesek forradalmian új irányba előmozdítani, hanem a tudományos felfedezések világát is, és utat mutathat egyes megoldásra váró társadalmi kihívások kapcsán is.

tags: #szellemi #tulajdon #eotvos

Népszerű bejegyzések: