Szellemi tulajdon nemzeti hivatala által vezetett önkéntes nyilvántartás: jogi keretek, intézmények és gyakorlati tanácsok
Magyarországon a szellemi alkotások védelme három fő úton történik: iparjogvédelmi oltalom, szerzői jogi oltalom és üzleti titok vagy védett ismeret.
1. Iparjogvédelmi oltalom és annak intézményi háttere
Magyarországon iparjogvédelmi oltalom a találmányokra, a használati mintákra, a védjegyekre és a formatervezési mintákra szerezhető.
Találmány esetén a megszerezhető oltalmi forma a szabadalom; Magyarországon szabadalmazható minden olyan termék vagy eljárás, amely új, feltalálói tevékenységen alapul és iparilag alkalmazható műszaki megoldás.
Használati minta esetén a megszerezhető oltalmi forma a használatiminta-oltalom; Magyarországon használatiminta-oltalom szerezhető tárgy vagy eszköz kialakításra, szerkezetére, ha az új, feltalálói lépésen alapul, és iparilag alkalmazható.
Megjelölés esetén a megszerezhető oltalmi forma a védjegyoltalom; a védjegyoltalom 10 évig érvényes, és korlátlan számban megújítható.
Formatervezési minta esetén a megszerezhető oltalmi forma a formatervezésiminta-oltalom; az oltalmi idő 5 év, amely 5 alkalommal megújítható.
A jogszabályi feltételek szerint minden oltalmi formára önálló törvényi szintű jogszabály vonatkozik, és Magyarország tagja a nemzetközi iparjogvédelmi egyezményeknek, az Európai Unió tagjaként pedig az EU regionális egyezményeinek is.
Intézményi háttérként a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala látja el az iparjogvédelmi közigazgatási és hatósági feladatokat. A hivatásos képviselők kötelezőek az eljárásokban; a szabadalmi ügyvivők hivatalos nyilvántartása elérhető a www.szabadalmikamara.hu és a www.sztnh.gov.hu/hu oldalakon.
A lajstromok a bejelentésekről és oltalmakról nyilvánosan elérhetők a www.sztnh.gov.hu/hu oldalról.
2. Szerzői jogi oltalom
Magyarországon az irodalmi, tudományos és művészeti alkotásokra, valamint ezek felhasználásával létrejövő teljesítményekre vonatkozik a szerzői jog. A vállalati innovációs tevékenység során létrejövő alkotások közé tartoznak például szoftverek, adatbázisok, építészeti és műszaki létesítmények tervei, innovatív tervek és marketing anyagok, valamint a kutatás-fejlesztés művei.
A szerzői jogi védelem létrejötte automatikusan, a mű létrehozásakor keletkezik; célravezető a nyilvántartásba vétel önkéntes műnyilvántartásban.
A jogszabályi feltételek szerint egy önálló törvényi szintű jogszabály vonatkozik a szerzői művekre (Szerzői jogi törvény); Magyarország tagja a nemzetközi és EU-s egyezményeknek.
Intézményi háttérként a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala látja el a szerzői jogi közigazgatási és hatósági feladatokat. A hivatásos képviselők kötelezőek a közigazgatási eljárásokban; a vállalati innovációs tevékenység esetén célszerű a szabadalmi ügyvivő megbízása. Lajstromok az SZTNH oldalain érhetők el, köztük az árva művek nyilvántartása is.
3. Üzleti titok és védett ismeret
Magyarországon az üzleti titok körébe tartozik minden olyan tény és adat, amely nem közismert, nem könnyen hozzáférhető, és amelynek nyilvánosságra hozatalával a tulajdonos gazdasági, pénzügyi vagy piaci érdekei sérülhetnek. A védelmet az érintett szellemi alkotás automatikusan megteremti, és célszerű önkéntes műnyilvántartásba vétel útján dokumentálni.
Jogszabályi feltételek szerint az üzleti titokra vonatkozó minden szabályt egy külön törvény rögzít; Magyarország része a releváns nemzetközi és EU-s egyezményeknek. Kérdések esetén az SZTNH-hoz érdemes fordulni, amely segít elindulni a közigazgatási folyamatokban.
Hivatásos képviselet itt sem kötelező kötelező jelleggel, de a vállalati titkok, védett ismeretek rögzítése és hasznosítása esetén hasznos lehet a szabadalmi ügyvivő részvétele. Az önkéntes nyilvántartásban nyilvános lajstrom érhető el, amely itt is tartalmazza a nyilvántartásba vétel tényét, de a védett ismeret lényegi elemeit nem.
A kérelemhez kapcsolódó részletekre vonatkozóan az 1. 2. 3. három pont adja meg a szükséges előírásokat a kérelem benyújtásához, elektronikus úton benyújtva, és a 300 MB-os korlátot betartva. A díj megfizetése bankkártyával az SZTNH ügyfélszolgálatán történik, a tanúsítvány kiadása pedig a kérelem benyújtását követően történik meg.
Gyakorlati összefüggések és hasznos támpontok
Az önkéntes műnyilvántartás célja a bizonyítás megkönnyítése plágium vagy utánzás esetén; a letétet a szerző jelzi, és a nyilvántartás nem hoz létre szerzői jogot önmagában, hanem igazolja a létét és a szerző személyét a bejelentés alapján. Külföldön például az Amerikai Egyesült Államokban is létezik ilyen lehetőség.

Hogyan készül a beadvány az SZTNH önkéntes műnyilvántartásához?
A kérelemhez a formanyomtatványt a Kitöltési útmutató alapján kell kitölteni; a művet olyan formában kell rögzíteni, amely alkalmas az azonosításra, és a hordozó A/4-es méretű legyen. A műpéldány elektronikus űrlapon pdf vagy zip formátumban csatolható, a maximális csatolmány 300 MB lehet.
A nyilvántartásba vételhez szükséges egyedi azonosítás segítésére a kérelemhez a mű eredeti vagy másolati példányát mellékelni kell; a mű elhelyezése A/4-es méretű, lezárt borítékban történik az SZTNH-nál.
A tanúsítvány kiadása a beadvány benyújtását követően történik, és a törvény által előírt díj megfizetése mellett kerül sor. A tanúsítvány visszavonása díjmentes, és a törlés elrendelését a határozat tartalmazza.
- Az önkéntes műnyilvántartásban nyilvántartott művek között szerepelnek irodalmi, tudományos és művészeti alkotások; a nyilvántartás tartalmazza a műszaki tervezéseket és a kapcsolódó jogi teljesítményeket is.
- A nyilvántartásban szereplő adatok nyilvánosak, de a védett ismeret lényegi elemei nem kerülnek nyilvánosságra.
- A kérelem benyújtásakor a szerző által hozzájárulást adhat ahhoz, hogy adatait nyilvánosságra hozzák és adatbázist készítsenek.
tags: #szellemi #tulajdon #nemzeti #hivatala #altal #vezetett
