Szentendre építményadó számlaszám: részletes útmutató és kötelező elemek

Az alábbi írás a Szentendre városával kapcsolatos építményadó rendelkezéseit és összefüggéseit foglalja össze, különösen a belterületi telkek, üzleti célú építmények és a kapcsolódó közmű- és utinvestíciók hatásait érintő jogszabályi szövegekre támaszkodva. A szöveg az 1. 2. 4. §, a 7. § és az összefüggő rendeletek releváns passzusait ismerteti a témában érintett adóalanyokra és beruházásokra vonatkozóan.

1. Adóalany és építmény típusának meghatározása

A magánszemély vagy egyéni vállalkozó adóalanyt a tulajdonában lévő adóalanyt a belterületi telke után a 3. 3. (3) bekezdésében meghatározottak szerint érinti az adó megállapítása. Az adó mértéke az üzleti célú (nem lakás célú) építmény után: a belvárosi-idegenforgalmi övezetben lévő üzleti célú építmények esetében 1290 Ft/m2 (az övezethez tartozó utcák felsorolását a rendelet 1. (2) bekezdése tartalmazza).

2. Beruházásokkal kapcsolatos adó-csökkentések

Ha magánszemély adózó a város közigazgatási területén belül beruházást hajt végre gáz-, út- vagy szennyvízcsatorna társulásban, vagy ilyen beruházás céljára befizetést teljesít, a beruházás befejezésének évében a befizetés összegével a 7. § (3) bekezdésében meghatározott módon csökkenthető a lakás és üdülő után fizetendő építményadó adott évben esedékes összege, kivéve a belterületbe vonással összefüggő közműberuházások. Útberuházásnak tekinthető a társulásban végzett beruházás, amelynek értéke eléri a legalább 100.000 Ft/ingatlan beruházási értéket vagy a teljesen önerőből megvalósuló beruházás értékét legalább 200.000 Ft/adózó, vagy legalább 100 tagból álló társulás által végzett útjavítás, kátyúzás, járdaépítés.

Csak akkor tekinthető teljesítettnek a vállalás, ha:

a közútkezelővel kötött írásbeli megállapodás szerinti műszaki tartalom megvalósításra került; és
a közútkezelő, valamint az iroda vezetője írásbeli átadás-átvételi jegyzőkönyvvel igazoltan átvetette a beruházást.

b) Játszótér építési vagy felújítási beruházás társulásban, illetve ilyen beruházás céljára befizetés esetén a beruházás befejezésének évében a befizetés összegével a 7. § (3) bekezdésben meghatározott módon csökkenthető a lakás és üdülő után fizetendő építményadónak az adott évben esedékes összege. Játszótér beruházásnak minősül a társulásban végzett,:

a beruházási érték legalább 100.000 Ft/adózó,
vagy a teljesen önerőből megvalósuló beruházás értéke legalább 200.000 Ft/adózó,
vagy a tagok száma legalább 100.

Az ilyen beruházások a Képviselő-testület által jóváhagyott játszótér létesítését jelentik.

3. Mentesülés és átfogó pénzügyi lehetőségek

10. § (1) A helyi iparűzési adó fizetése alól mentesül a Htv. 39/C. pontjainak megfelelően. A 2. Mentesül a helyi iparűzési adó fizetése alól az a vállalkozó, aki a Htv. 39. § (1) bekezdése, vagy a 39/B. (5) pont alapján mentesítésben részesül. Az adózó - ha fizetett adója fedezetet nyújt - legfeljebb három célra irányuló javaslatot tehet.

4. Rendelet és mellékletek összefüggése

Ez a rendelet 2025. 1. melléklete a 22/2024. (XI. 1.) 22. 23. fejezetekkel és a kapcsolódó rendeletekkel összefüggő szabályokat tartalmazza. Fontos, hogy az 1. melléklet és a rendelet 2-23. fejezetei együtt adnak teljes képet az adóalanyokra és a beruházásokra vonatkozó részletes előírásokról.

5. Gyakran összekapcsolt fogalmak és példák

Az üzleti célú építmény adója 1290 Ft/m2 a belvárosi-idegenforgalmi övezetben lévő építményekre.
A beruházás befejezésének évében az odaítélt befizetés összegével a lakás- és üdülő utáni adó csökkenthető, a közműberuházások kivételével.
A játszótér beruházások esetén a beruházás értéke és a társulás tagjainak száma határozza meg a jogosultságot a csökkentésre.
A közlekedési és közmű beruházások megvalósítása írásbeli megállapodás alapján történik, amelyet a közútkezelő és az iroda vezetője igazol átadás-átvételi jegyzőkönyvben.

Infografika a belvárosi övezet és üzleti célú építmények elhelyezkedéséről és adómértékéről