Szerencs keleti iparterület fejlesztésének részletes áttekintése

A fejlesztést konzorciumi formában valósították meg, a résztvevők között a vezető a Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata, a konzorciumi partner pedig a Miskolc Holding Önkormányzati Vagyonkezelő Zrt. A projekt költségvetése 1,5 milliárd forint volt, amely a Déli Ipari Park infrastruktúrájának és a mellette lévő iparterület fejlesztését célozta meg, és teljes mértékben uniós társfinanszírozással valósult meg.

Elsődleges célok és alapinfrastruktúra

A projekt alapvető célkitűzése annak megteremtése volt, hogy jó alapinfrastrukturával és kiépített közlekedési kapcsolatokkal rendelkező terület jöjjön létre, amely elengedhetetlen a gazdaságélénkítő beruházások telepítéséhez. Ennek érdekében a Bogáncs utcán új csatlakozási pontot alakítottak ki, közösségi közlekedéshez új buszmegállókat és gyalogátkelőket építettek, így Miskolc Déli Ipari Parkja már észak felől is megközelíthető lett.

Emellett ipari parkon belüli infrastrukturális fejlesztések valósultak meg: csapadékvíz-elvezetési rendszer, közvilágítás, aszfaltos út, járda és kerékpáros nyomvonal kiépítése. Az ipari park keleti oldalán zúzalékos szervízút és vízelvezető árok is létesült. Az 304-es út déli oldalán, a 1000 hektáros iparterület részeként egy 120 hektáros zöldmezős beruházás keretében a Hejő-patak mederrendezése mellett aszfaltozott út, járda, kerékpárút, körforgalom és közvilágítás valósult meg. A beruházás 100%-os támogatással, az Európai Unió és a Magyar Állam hozzájárulásával az ERFA társfinanszírozásával történt.

Növekvő közmű- és közlekedési szolgáltatások

A fejlesztés részeként megvalósult alapinfrastruktúra FEK- és KEHOP forrásai bevonásával történő kiépítése is. A közlekedési kapcsolatok javításával és a közművek kiépítésével a terület elérhetősége jelentősen nőtt, ami lehetővé teszi a helyi vállalkozások számára a hatékony kiszolgálást és a beruházások gyorsabb betelepítését.

Szerencs szennyvíz- és víziközmű-fejlesztés

A Szerencs központú szennyvíz-agglomerációs projekt keretében teljesen megújul a térség szennyvíztisztítási rendszere. Új csatornahálózati elemek, korszerű iszapkezelési technológiák és energiahatékony megoldások épülnek ki. A beruházás KEHOP és KEHOP Plusz források bevonásával valósul meg önkormányzati és állami együttműködésben, operatív üzemeltetést pedig a Borsodvíz Zrt. látja el.

A projekt egyik legfontosabb eleme a térségi iszapkezelő és -hasznosító központ létrehozása, amelynek fenntarthatósági eleme, hogy a keletkező szennyvíziszap energetikai hasznosítása megvalósul. Emellett egy közel 5000 négyzetméteres szoláriszap-szárító rendszer is kiépítésre kerül. A beruházás jelentős életminőség-javulást ígér az érintett településeken.

Kihívások és megoldások

A fejlesztés egyik legnagyobb kihívása az volt, hogy folyamatos üzem mellett kellett végrehajtani a beruházásokat. Ennek érdekében olyan megoldásokat alkalmaztak, amelyek minimalizálják az üzemzavarokat és biztosítják a logisztikai folyamatok zavartalan működését. A projekt tartalmazta a közművek kiépítését (ivóvíz- és szennyvízvezetékek, tűzvédelmi vízellátás, gázvezeték, elektromos hálózat) és a belső útépítést, amelynek hossza több mint 1,4 kilométeres főtérséki szakaszt érintett.

Az iparterület és a logisztika helyi hatása

A fejlesztés célja a gazdaságélénkítő és foglalkoztatás-ösztönző térségi és helyi gazdaságfejlesztés megvalósítása volt: az üzleti infrastruktúra fejlesztése, a vállalkozók megerősítése és a foglalkoztatás bővítése érdekében. A beruházás megvalósítása után élénkülhet a helyi gazdaság: nő a vállalkozások száma, csökkennek a területi különbségek a foglalkoztatásban, és biztosítottá válhat a helyi munkaerő versenyképessége a vállalkozások igényeihez igazodó szolgáltatásokkal és infrastrukturális feltételekkel.

A projekt első üteme végül befejeződött, és átadásáról Szabó György, az Észak-magyarországi Területfejlesztési Tanács elnöke beszélt. A fejlesztések az infrastruktúra javításán túl az ipari park versenyképességét, elérhetőségét és gazdaságélénkítő hatását növelik meg. A beruházás figyelembe vette az éghajlatváltozás mérséklésére és az alkalmazkodásra vonatkozó szempontokat is, és nyitott maradt a részvételre minden érintett fél számára.

Részletek és konkrét beruházási elemek

  • Ivóvíz- és szennyvíz-vezetékek kiépítése és közművek összehangolt terve
  • Villamos- és út- hálózat fejlesztése, csapadékvíz-elvezetés megoldása
  • Raktárépület felújítása és raktározási kapacitások kialakítása, amely műemlék jellegű épületet érint
  • Csarnoképítés: acélvázas keret, vasbeton alapok, energiahatékony külső burkolatokkal
  • Járdák, kerítések felújítása és belső útvonalak kiépítése
  • 1 500 millió forintos beruházás teljes költségvetése és támogatási forrásai
  • 900 méteres vagy annál hosszabb közmű gerincek és kapcsolatok kiépítése minden érintett területen

A projekt logisztikai központokra és agrárlogisztikai központokra vonatkozó elképzeléseket is tartalmaz, összhangban a megyei területrendezési irányelvekkel és a település rendezési terveivel. Cél, hogy a termelő területekhez kapcsolódóan modern tárolási és feldolgozási kapacitások jöjjenek létre, és a közúti mellett vasúti kapcsolatok is biztosított legyenek. A területeken a közművek kiépítése megoldja a hosszú távú hatékonyságot és a fenntarthatóságot, miközben a környezeti és esélyegyenlőségi szempontokat is figyelembe veszi.

Az intézményi és helyi önkormányzati érintettségek szerint a projekt megfelel az egyenlőség és esélyegyenlőség előmozdításáról szóló jogszabályoknak, és törekszik a nyilvánosság hatékony biztosítására a tájékoztatási kötelezettségeknek megfelelően. A beruházás célja a befektetés-ösztönzés és a helyi vállalkozások által teremtett munkahelyek megtartása és bővítése, valamint a gazdasági környezet fejlesztése a határ menti régióban.

Előnyök a helyi közösség és gazdaság számára

  1. Növekszik a foglalkoztatás és a vállalkozások száma a megyében.
  2. Fejlődik az ipari park és logisztikai központok versenyképessége.
  3. Csökkennek a területi különbségek a foglalkoztatásban és növekszik a helyi munkaerő versenyképessége.
  4. Hatékonyabb közműellátás és infrastrukturális kapcsolatok biztosítják a beruházások gyors betelepítését.
Infografika a Déli Ipari Park előnyös infrastruktúra-fejlesztéseiről

tags: #szerencs #keleti #iparterulet

Népszerű bejegyzések: