Szerződésminta szellemi tulajdon felhasználási szerződés: alapelvek, tartalmi elemek és gyakorlati minták

Kiemelt szerepet játszanak ma már a kis- és középvállalkozások napi üzletmenetében is a szerzői jog és a különféle szellemi alkotások jogszerű felhasználásához kötődő szerződéstípusok. Elég arra gondolnunk, amikor a kkv egyszerű web-applikációt fejleszt külső szoftverfejlesztő céggel, hogy dinamikussá és jól követhetővé tegye értékesítési tevékenységét, de ugyanebbe a kategóriába sorolandó pl. az az eljárás is, amikor egy korábban, mindenki részére kifejlesztett alkalmazást tölt le magának a vállalkozás, mert a jövőben ő is használni szeretné.

A szerzői jogra vonatkozó rendelkezéseket az 1999. évi LXXVI. tv. (Szjt) tartalmazza, az V. fejezet foglalkozik kifejezetten a felhasználási szerződés általános kérdéseivel, majd a törvény második részében az egyes műfajokra vonatkozó rendelkezések találhatók meg (pl. számítógépes programalkotás, adatbázis, reklámozás céljára megrendelt mű, filmalkotások és más audiovizuális művek, műszaki létesítmények tervei stb.). A zárójelben felsorolt, szerzői jog alá tartozó szellemi alkotások nagy száma jól mutatja, hogy igen széles körű szerződési állománnyal állunk szemben, ezért jelen cikkben a gazdasági társaságok által leggyakrabban használt felhasználási szerződésekről írunk röviden, s az ezekhez kapcsolódó az iratmintákat is csatoljuk a cikkhez.

Fontos tudnivaló, hogy - mivel az Szjt a felhasználási szerződéseket írásban rendeli foglalni - az esetek túlnyomó többségében nem a szellemi alkotást felhasználni szándékozó vállalkozás feladata lesz, hogy felhasználási szerződést szerkesszen, ilyen szerződésmintát a szerzői jog jogosultja fog a részére küldeni. Ugyanakkor az alábbi törvényi rendelkezések ismerete segíti a kkv-t abban, hogy jól döntsön az adott szerződés aláírása során, s helyesen tudja alkalmazni a felhasználót támogató jogszabályi rendelkezéseket.

Általános szabályok a felhasználási szerződésről

Az Szjt. az V. fejezetében rendelkezik tehát a felhasználási szerződések általános szabályairól, s tömören meg is határozza a felhasználási szerződések által rendezni kívánt szabályozási területet: a 42. § (1) bekezdésében foglaltak szerint, a felhasználási szerződések alapján a szerző engedélyt ad művének a felhasználására, a felhasználó pedig köteles ennek fejében díjat fizet. Ugyancsak fontos tudnivaló, hogy a felhasználási szerződésre vonatkozó jogszabályi rendelkezések nem kógensek, azaz a felhasználási szerződés tartalmát a felek szabadon állapítják meg. A felhasználási szerződésre vonatkozó rendelkezésektől egyező akarattal eltérhetnek, ha e törvény vagy más jogszabály az eltérést nem tiltja, de azt is fontos tudni, hogy ha a felhasználási szerződés tartalma nem állapítható meg egyértelműen, mindig a szerző számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni.

Az Szjt. 43. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a felhasználási szerződés csak kifejezett kikötés esetén ad kizárólagos jogot. Miért szükséges az írásbeli kifejezetten kikötés? Mert kizárólagos felhasználási engedély nélkül csak a jogszerző használhatja fel a művet, a szerző további felhasználási engedélyt nem adhat, és maga is csak akkor marad jogosult a mű felhasználására, ha ezt a szerződésben kikötötték - azaz a kizárólagos felhasználási engedély teljes mértékben korlátozza mind a harmadik személyeket, mind magát a szerzőt a szellemi alkotás további hasznosításában.

Lényeges szabály, hogy a felhasználási engedély korlátozható valamely területre, időtartamra, felhasználási módra és a felhasználás meghatározott mértékére (általános szabályként a felhasználási engedély Magyarország területére terjed ki és időtartama a szerződés tárgyát képező műhöz hasonló művek felhasználására kötött szerződések szokásos időtartamához igazodik - de ezen a felek közös akaratukkal változtathatnak). Ha a felhasználási szerződés nem jelöli meg azokat a felhasználási módokat, amelyekre az engedély vonatkozik, illetve nem határozza meg a felhasználás megengedett mértékét, akkor jó tudni, hogy ez az engedély kizárólag a szerződés céljának megvalósításához elengedhetetlenül szükséges felhasználási módra és mértékre korlátozódik - tehát ha nem találunk a szerződés-tervezetben a felhasználás mértékére/módjára vonatkozó részletes leírást, ez nem azt jelenti, hogy bármit megtehetünk a felhasználni kívánt művel - ennek éppen az ellentetje az igaz - a felhasználási jogunk a törvényi minimumra korlátozódik.

Általános tartalmi elemek és kizárólagosság

Az Szjt. V. fejezete számos további részletes rendelkezést tartalmaz a felhasználási szerződések általános tartalmára vonatkozóan, arra pl., hogy nem adható a szerző meghatározatlan számú jövőbeli művének felhasználásra engedély a felhasználási szerződésben, mert ez a kikötés a jogszabály erejénél fogva semmisnek tekintendő majd - de ugyanígy, érvényesen felhasználási engedély pl. a szerződés megkötésekor ismeretlen felhasználási módra sem adható. Nagyon fontos szabály, hogy az Szjt. 46. § (1) bekezdésében foglaltak értelmezésében a felhasználó kkv a szerződésben megszerzett felhasználási engedélyt harmadik személyre csak akkor ruházhatja át, illetve csak akkor adhat harmadik személynek további engedélyt a mű felhasználására, ha azt a szerző kifejezetten megengedte!

Ha a vállalkozás jogutóddal szűnik meg vagy abból szervezeti egység válik ki, akkor a felhasználási engedély a szerző beleegyezése nélkül is át fog szállni a jogutód szervezetre. A felhasználási szerződés egyébként a jövőre nézve szűnik meg, akár a szerződésben megállapított idő elteltével, akár a védelmi idő elteltével (a védelmi idő a szerző életében és halálától számított 70 éven belül veendő figyelembe).

Interakció a jogi környezettel és gyakorlati nyomtatványok

Kapcsolódó nyomtatványként olyan dokumentum-sablonokat csatoltunk, amelyek a közép- és kisvállalkozások életében viszonylag nagyobb gyakorisággal fordulhatnak elő. Ezek a számítógépes programalkotásokhoz, azaz a szoftverekhez kötődő szerződések. Arra azonban felhívnánk az olvasók figyelmét, hogy amennyiben a vállalatnál munkaviszonyban álló fejlesztő munkavállalóval, annak munkaköri kötelességeként meghatározott szoftver fejlesztésére kötnének szerződést, abban az esetben nem az itt csatolt szoftverfejlesztési szerződés alkalmazandó majd. Az Szjt 30. § (1) bekezdésében foglaltak szerint ugyanis eltérő megállapodás hiányában az az alap-szabályozás, hogy a mű átadásával a vagyoni jogokat a szerző jogutódjaként a munkáltató szerzi meg, ha a mű elkészítése a szerző munkaviszonyból folyó kötelessége. Így a munkavállaló szoftverfejlesztőt díjazás nem illeti meg, amikor a munkáltató másnak felhasználási engedélyt ad vagy a vagyoni jogokat átruházza.

Kapcsolódó nyomtatványok: Szoftverfejlesztési szerződés, Szoftver SaaS (Software as a Service) szerződés, Szoftver licenc szerződés.

Gyakorlati minták és tipikus cikkek

A tanulmány összegző része bemutatja a szerzői joggal kapcsolatos kérdéseket és a felhasználási szerződés írásbeliségének kötelezettségét. A tartalom tartalmazza a szolgáltatások és díjazás főbb pontjait, a felek jogait és kötelezettségeit, a titoktartást és a jogviták rendezésének feltételeit. Emellett a példaszerződések gyakorlati megközelítése a szellemi tulajdonjog átruházására, a díjazás arányosságára és a gyorsabb jogérvényesítés lehetőségeire világít rá. A szöveg rávilágít arra is, hogy a dologi és személyhez fűződő jogok összetettsége miatt a mintaszerződések szolgálnak kiindulópontként, de tartalmukat a konkrét ügylethez kell igazítani.

Infografika: A felhasználási szerződés fő elemei és arányos díjazási elvek

A felek közötti együttműködés módjai és a könyvelés

A díjazásról a mű fajtájától, a felhasználás módjától és mértékétől függően lehet megállapodni. Gyakori megoldás, hogy a jogdíjat a szerződés megkötésekor vagy a felhasználás kezdetén egy összegben fizetik ki, de a bevétel arányos részét is figyelembe lehet venni. A bestseller-klauzula lehetősége lehetővé teszi a szerződés módosítását, ha a felhasználás megnövekszik a piaci igény növekedésével összhangban.

Ha bármely rendelkezés érvénytelen vagy végrehajthatatlan, a fennmaradó részek továbbra is hatályban maradnak, és a jogviták rendezése békés úton kezdődik, majd szükség esetén jogi útra terelődik. A jogvita esetére a hatáskör a Veszprémi Járásbíróság és a Veszprémi Törvényszék kizárólagos joghatósága lehet.

Gyakorlati összefoglaló

Jelentős gyakorlati összefoglalóként kiemelhető, hogy a felhasználási szerződés írásba foglalása kötelező, részleteznie kell a mű pontos megjelölését, a felhasználás módját, időtartamát és területi hatályát, valamint a díjazást és fizetési feltételeket. Az elektronikus írásbeliség akkor tekinthető írásba foglaltnak, ha megfelel a Ptk. 6:7-nek és visszaidézhető módon tartalmazza a jognyilatkozat megtételének időpontját és azonosítható személyét. A szerződés megkötéséhez a feleknek tájékoztatási kötelezettségük van, különösen akkor, ha a feltétel eltér a jogszabálytól vagy a gyakorlatotól.

tags: #szerzodesminta #szellemi #tulajdon #felhasznalas #szerzodes