A világ megtermelhető földterülete és annak dinamikája a modern térképezés tükrében
Jóval nagyobb a művelhető földterület világszerte, mint korábban gondoltuk - írta a Bloomberg hírügynökség a United States Geological Survey (USGS) kormányügynökség friss felmérése alapján. Bolygónk művelhető területe összesen 1,87 milliárd hektárt tesz ki, 15-20 százalékkal többet az eddigi becsléseknél. A növekedést az okozta, hogy korábban sok területet pontatlanul térképeztek fel, illetve másokat lehagytak a térképről.
Fő tények a globális művelhető területekről
A legfrissebb adatok szerint Indiában van a legtöbb termőföld, mégpedig 179,8 millió hektár, majd az Egyesült Államok és Kína következik 167,8 illetve 165,2 millió hektárral. A Föld felszínének 510,1 millió km2-es területéből 71 százalékot víz borít, ennek jóval több mint a fele tengerjogilag nyílt víz. A szárazföld harmadát, azaz 149 millió km2-t, művelhetetlen jég-, kő- és homoksivatagok foglalják el. Az emberiség 104 millió km2 területen él, ennek harmadát bevonva a mezőgazdasági termelésbe. Az emberiség mindössze egyetlen százalékán építi fel falvait, városait és az úthálózatot.
Az előző évtizedekben egyre nagyobb területet vont művelés alá a letelepedett földművelő és állattartó kultúrák megjelenése, és az állattartási célú legelőhasználat is jelentősen nőtt. A mezőgazdasági területek a bolygó nagy részén megváltoztatják az ökoszisztémát: egy új műholdas térkép szerint az elmúlt két évtized alatt több mint 1 millió négyzetkilométerrel terjeszkedtek a kukorica, búza, rizs és más termőterületek, és ez a növekedés a természetes élőhelyek csökkenéséhez vezetett.
Műholdas térképezés és módszertan
A térképet a Geological Survey/NASA Landsat program adatai alapján állították össze a bolygó felszínét folyamatosan monitorozó műholdak felvételeiből. A felmérés során kihívást jelentett a különböző gabonaföldek felismerése, hiszen a szántóföldek formája és mérete igen változatos, az egyes gabonafélék pedig csak az év egy adott időszakában teremnek meg. Mindazonáltal az új adatok szerint a gabonaföldek körülbelül 1 millió négyzetkilométert terjeszkedtek az elmúlt két évtizedben, és a növekedés jóval nagyobb volt a FAO becslésinél, amely 2-6%-os növekedést valószínűsítette.
A földhasználat kontinensek szerint
Afrikában a leggyorsabb az új szántóföldek létesítése, míg Dél-Amerika vezet a területarányos gabonaföld kiterjedésben. A virágzó szójababipar közel 50%-kal növelte meg a frissen feltört szántóterületeket a vizsgált időszakban. Az erdők és szavannák átalakítása gabonaföldekké jelentős szénkibocsátással jár, amely hozzájárul a klímaváltozáshoz.
Ázsia például Indiát és Vietnamot érinti kritikus módon: Indiában a rizs, búza és kukorica termelése a fő élelmiszer-alap, és a rizstermelés 2022/23-as évben kb. 125 millió tonnát ért el; a búza 100 millió tonnát, míg a 2023/24-es évben a búzatermelés 108 millió tonnára ígérkezik. Vietnamban a Mekong-delta a rizs és a kukorica fontos termőterülete, és a rizstermelés fenntartása kiemelt nemzeti projekt. Thaiföldön a közép-krízis régiók növekedése várható rizsből és kukoricából 2023/24-ben. Pakisztán Pandzsáb régiója a világ egyik legtermékenyebb mezőgazdasági területe, jelentős rizs- és búzatermeléssel; a rizstermelés 63%-os növekedést mutathat 2023-24-ben, az export pedig nőhet.
Oroszország 2023/24-es évre kb. 90 millió tonna búzát vár, a kukorica termelés 17 millió tonnára nőhet. Brazília felföldje kiemelkedő a búza, rizs és kukorica termesztésében, és az USDA előrejelzése szerint 2023-24-ben a búza 11 millió tonnát, a rizs viszont visszaeshet a Rio Grande do Sulban tapasztalható szárazság miatt. Argentína Pampas régiója fontos mezőgazdasági központ, ahol a búza és a kukorica termelése várhatóan csökken 2023/24-ben. Kanada mezőgazdaságában Saskatchewan és Alberta hozamaiban csökkenés figyelhető meg, Manitoba stabil marad, amit a klimatikus körülmények és vetésterület változásai befolyásolnak. Franciaország Beauce régiója a gabonatermés egyik kulcsterület, a 2022-23-as évben a búzatermés kb. 33,7 millió tonna volt, miközben az ország mezőgazdasági tája továbbra is erős marad.
Hazai viszonyok - Magyarország
Magyarországon a csernozjom (gyakran mezőségi talaj) az egyik legértékesebb talajtípus, amely az Alföldön, Mezőföldön, Bácskában és a Hajdúságban jellemző. Ezzel a talajtípusával a magyar mezőgazdaság gerince a búza, a kukorica és a napraforgó magas minőségű termelése, amelyek a fekete talajban gazdag, tápanyagban bő talajokat kedvelik. A 1991-es AGROTOPO térkép alapján a Hungarian top 10-ben kiemelkedő helyet foglal el, és a feketeföldek sűrűsége, minősége világszínvonalú. A globális megközelítésben azonban a hazai területek aránya kisebb, mint a gigász országoké, mégis a talaj minősége kompenzálja a terület méretét.
A termőföldek minősége mellett a Föld ökológiai mezőgazdasága is fontos tényező: a 2018-as felmérés szerint több mint 71,5 millió hektár ökológiai művelés alatt áll, és Óceánia adja a legnagyobb ökológiai területek arányát (36 millió hektár, az összes öko terület több mint fele). Európában 3,1%-os globális arányt képviselnek az ökológiai területek, az EU-n belül 7,7%. A világban a termőföldek 1,5%-a ökológiai státusú, és az ökológiai termékek kereskedelme mintegy 95 milliárd eurót tesz ki.
Ökológiai termelés globális megoszlása
- Óceánia: a legnagyobb ökológiai mezőgazdasági területek aránya
- Európa: 15,6 millió hektár (22% az öko területek közül)
- Latin-Amerika: 8 millió hektár (11%)
- Ázsia: 6,5 millió hektár (9%)
- Észak-Amerika: 3,3 millió hektár (5%)
- Afrika: 2 millió hektár (3%)
Jelenleg a legfontosabb kihívás a földhasználati módok globális képének összehangolása: a különböző országok adatai helyi szemszögből jönnek, így a globális arányok változékonysága jelentős. A 2018-as felmérés szerint az ökológiai mezőgazdaság mértéke a globális átlaghoz képest növekvő trendet mutat, és az ökológiai gazdaságokban megtermelt áruk globális piacokon közel 95 milliárd euró forgalmat generáltak. Az ökológiai élelmiszerek eladása azonban továbbra is növekvő, de kihívásokkal teli piac marad.
tags: #a #megtermelheto #foldterulet #a #vilagon