A szerzői jogi védelem és felhasználás alapelvei

A szerzői jogi művek felhasználása - a szabad felhasználás eseteit kivéve - engedélyköteles. Az alkotó egyéni, eredeti művét szerzői jog, az egyéb teljesítményét pedig szerzői joghoz hasonló, ún. nagyjogos felhasználás védi.

Szabad felhasználás és nagyjogos felhasználás

Amikor a szerző közvetlenül adja meg az engedélyt egy szerződés keretében művének felhasználásra, „nagyjogos” felhasználásról beszélünk. A „kisjogos” felhasználás pedig a tömeges felhasználás miatt érvényesítését egyedileg nehezen megvalósító jogokra utal, ilyenkor az engedélyt közös jogkezelő szervezettől kell beszerezni.

Kik és melyik ügynél fordulhatnak hozzám?

Röviden: mindenki, akinek saját egyéni, eredeti alkotása van, jogosult a szerzői védelemre. A szerzői jogtulajdonosok jogai közé tartozik a mű és a közlemény szerzőként történő feltüntetése, a terjesztés, a nyilvános előadás és a sugárzás vagy közvetítés joga is. A jogvédelmet a törvény részletezi és a jogok gyakorlása duálisan történik: személyhez fűződő jogok és vagyoni jogok különállóan érvényesíthetők.

Az előadóművészek, zeneszerzők, írók, szövegírók és vizuális művészek jogait külön-külön közös jogkezelő szervezetek képviselik, mint például az Artisjus (zene és irodalmi művek), MAHASZ (hangszerzők/előadók), FILMJUS (filmes jogok), Hungrajt (vizuális művészetek). Az engedélyek megadását ezek a szervezetek koordinálják a többi jogosulttal együtt. A díjazás mértékét a közös jogkezelő szervezetek állapítják meg, figyelembe véve a felhasználás jellegét és a jogvédelmi hatásokkal kapcsolatos tényezőket is.

Mikor jár díjazás és miként történik?

A szerzőt a mű felhasználására adott engedély fejében díjazás illeti meg, amely általában a felhasználáshoz kapcsolódó bevétellel arányos, kivéve ha másként állapodnak meg. A vagyoni jogok kivételek nélkül általában öröklőek, átruházhatók és átszállhatnak, de a személyhez fűződő jogokat a szerző nem ruházhatja át és nem mondhat le róluk.

A terjesztés, a nyilvános előadás, a sugárzás vagy közvetítés, az átdolgozás és a kiállítás is a szerző kizárólagos jogai közé tartozik. A terjesztés magában foglalja a műpéldányok tulajdonjogának átruházását is, a nyilvános közvetítés sugárzással vagy kódolt formában történő továbbközvetítését, illetve a művek másolását és elosztását is.

Értékek és időtartamok

A védelmi idő a szerző életében és halála utáni 70 évig tart. A személyhez fűződő jogokat a jog nem ruházhatja át, és a feltüntetés jogát a szerző személyesen gyakorolja meg. A mű iskolai oktatási és kutatási célokra történő felhasználása viszont szabadabb keretek között, a forrás és a szerző megjelölésével megengedett lehet bizonyos terjedelemig.

Építészeti-műszaki tervezés és etikai keretek

Az építészeti-műszaki tervezés területén különleges szabályok és etikai normák vonatkoznak a terv felhasználására és átdolgozására. A terv felhasználási jogát írásbeli szerződésben és a tervdokumentációban kell rögzíteni, a tervdokumentációt csak annak céljára szabad felhasználni. A tervek átdolgozása csak akkor lehet, ha az a védelem alatt álló alkotás eredeti jellegét megőrizve létrehoz egy új, önálló művet. A tervező kizárólagos joga a terv felhasználásának módjáról dönteni, és ezt írásban rögzíteni kell, különösen a tervezői etikai szabályzat szerint.

A MÉK Etikai-Fegyelmi Szabályzata kimondja, hogy a terv felhasználásának lehetőségét írásban megkötött felhasználási szerződésben kell rögzíteni, és a tervdokumentáció felhasználását csak a megállapodás céljára szabad korlátozni. A munkáltatói jogok és a díjazás kérdései a törvényi és szerződéses keretek között rendezettek, a szerző a jogait tehát általában megtarthatja az adott jogviszonytól függetlenül.

Gyakorlati útmutató

1) Ha valaki egy alkotótól származó művet szeretne felhasználni, először a közös jogkezelő szervezethez kell fordulnia a megfelelő engedélykérésért. 2) Ha a felhasználás tömeges jellegű vagy nem egyedi, a kisjogos felhasználás engedélye gyakran a közös jogkezelőnél szerezhető meg. 3) A tervezési szerződés és a felhasználási szerződés írásban történik, és a terv felhasználásának körét, módját, díjazását egyértelműen rögzíteni kell. 4) Az arculattervező és a tartalomszolgáltató esetében különös figyelmet igényel a jogosultak jogainak védelme és a módosítások engedélyezése, amelyről a felek írásos megállapodást kötnek.

Ha szeretnéd az ÉRTHETŐ JOG cikkeit az oldaladon, hírleveleidben közölni, keress meg bennünket bátran. A cikk szerzője: Dr. A fent megjelent cikk a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó céllal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

tags: #szerzoijog #hasznalatba #vetel