SZELLEMI tulajdon jogszabályok és gyakorlat az Európai Unióban

ezek a szabályok határozzák meg az oltalom hatályát és időtartamát. az oltalom hatálya a termékét előállítani, felhasználni vagy értékesíteni. és milyen uniós szabályok vonatkoznak rá. alkotások esetében a szerzői jog lehetővé teszi a többszörözési és terjesztési jogok ellenőrzését. Az üzleti titok létfontosságú védelmet nyújt a bizalmas üzleti információk számára, míg a formatervezésiminta-oltalom kifejezetten a termék vizuális aspektusaira terjed ki. foglalja az olyan digitális eszközöket is, mint a domainnevek, az adatbázisok védelme. Ha az Ön terméke meghatározott földrajzi eredetű, oltalomban részesíthető földrajzi árujelzővel. Ha szellemi tulajdonát kereskedelmi forgalomba kívánja hozni, olvassa el a szellemi tulajdon licenciába adásáról és értékesítéséről szóló útmutatónkat.

I. - ha igen, fennmaradjon-e a jelenleg hatályos Ptk.

A kérdés gyakorlati megközelítésére tekintettel nem kívánok foglalkozni a szellemi alkotások jogával összefüggésben kialakult különféle elméletekkel és azok történeti fejlődésével. Ennek összefoglaló elemzését megtaláljuk Lontai Endre: “Szellemi alkotások joga” c. II. A Ptk. 1. Az 1959. évi IV. törvény 84. A Ptk. 1977. évi IV. § tv.-vel módosított szövege a Második rész “A személyek polgári jogi védelme” IV. cím keretében “A személyhez és szellemi alkotáshoz fűződő jogok” VII. fejezetében “A szellemi alkotásokhoz fűződő jogok” alcím alatt a Ptk. 86. A Ptk. 86. - azokra a szellemi alkotásokra, amelyekről külön jogszabályok nem rendelkeznek, de amelyek társadalmilag széles körben felhasználhatók és még közkinccsé nem váltak [Ptk. 86. § (3) bek. - a vagyoni értékű gazdasági, műszaki és szervezési ismeretekre és tapasztalatokra, a megkezdett vagy tervbe vett hasznosítás esetén a közkinccsé válásig. [Ptk. 86. § (4) bek., Ptké. II. 4. - A Ptk. 87. - a Ptk. A Ptk. 2. 2.1. A magánjog struktúrája már történelmileg kialakult, amikor a múlt század második felében kifejlődött és általánossá vált a szellemi alkotásokra vonatkozó tételes jogi szabályozás megalkotása. - az 1883. évi Párizsi Uniós Egyezmény, amellyel az Egyezmény hatálya alá tartozó országok az ipari tulajdon oltalmára uniót alkottak; az Egyezmény meghatározása szerint az ipari tulajdon tárgya: a szabadalom, a használati minta, a gyári, kereskedelmi védjegy, a szolgáltatási védjegy, a kereskedelmi név, a származásjelzés vagy eredet-megjelölés, valamint a védelem a tisztességtelen verseny ellen; [1. - az 1886. 2.2. A dolgokon való abszolút jogokkal (dologi jogokkal) szemben vannak olyan jogok, amelyek bizonyos személyi (nem vagyoni érdeket), avagy valamely szellemi alkotást részesítenek mindenki mással szemben feltétlen és kizáró védelemben. E főcsoporton belül a jogoknak két alcsoportját kell megkülönböztetnünk. Az egyik csoportba a szűkebb értelemben vett személyi vagy személyiségi jognak nevezett jogokat soroljuk, a másik alcsoport azokat a jogokat foglalja magában, amelyek az embernek bizonyos gondolati termékei (eszmei, szellemi alkotásai) részére biztosítanak a tulajdonhoz hasonló kizárólagos uralmat. Másfelől a jogoknak ez a két csoportja a jogi védelem eszközei szempontjából oly sok közös vonást vett fel, hogy egységes főcsoportként helyezhető szembe a dologi jogokkal. Közös elnevezésükre még nem alakult ki általánosan elfogadott szóhasználat. (377-378. Tulajdon tárgya csak dolog (testi tárgy) lehet. Vannak azonban a dolgokon kívül más nevű eszmei javak is, amelyek tekintetében a törvény az arra jogosultnak a tulajdonhoz hasonló kizárólagos hatalmat (abszolút jogot) biztosít. Ily értelemben beszélhetünk eszmei tulajdonról. E kizáró jogokat általában az jellemzi, hogy bizonyos gondolati terméket (jellemző formában megnyilvánuló eszmét) részesítenek védelemben. Az eszmei javak egyúttal gazdasági javak is, a rájuk vonatkozó jogok forgalomképes, vagyonértékű jogok, vagyis lényegükben vagyoni jogok.” (380. Amint Szladits megállapításaiból kitűnik, a fogalmi tisztázottság mellett csupán az egységes szóhasználat kialakulása hiányzik. 2.3. A magánjognak a szellemi alkotásokra vonatkozó kialakult szerves fejlődését törte meg a szocialista polgári jog alapjául szolgáló ideológiai felfogás. Ennek alapjait találjuk meg Világhy Miklósnak “A szellemi alkotások jogi védelmének elvi alapjai a szocialista jogrendszerben” című tanulmányában. Világhy kifejti: “szellemi alkotások joga a legszélesebb értelemben azokat a társadalmi viszonyokat szabályozza, amelyek a szellemi alkotás létrehozásával és a társadalom érdekében való felhasználásával kapcsolatosak. Gyökerükben e viszonyok a tág értelemben vett munka viszonyai.” (148. “A szellemi alkotásokkal kapcsolatos társadalmi viszonyoknak a sajátos nem vagyoni eleme, mozzanata közvetlenül vagyoni viszonyokkal van összefüggésben. “Az alkotó a javak elosztásának a szocialista rendje szerint a munkája mennyiségének és minőségének megfelelő díjazásban részesül. A szellemi alkotás felhasználásával összefüggő viszonyok az elosztási viszonyok közé tartoznak, azok sajátos formája.” (149. Kifejti, hogy jogi szerkezetüket tekintve az erkölcsi ösztönzést szolgáló jogoknak abszolút szerkezetűeknek és negatív tartalmúaknak kell lennie. A védjegy mint kapitalista intézmény tipikus versenyeszközként alakult ki, szocialista viszonyok között fokozza a vállalatok és a vállalati dolgozók felelősségtudatát a termékeikért. (161-163. Kifejti, hogy a szellemi alkotások körében vett társadalmi alapjogviszonyok - bár ezek is abszolút szerkezetű jogviszonyok - különböznek a tulajdontól, mivel az alkotó védelmét, nem pedig valamely dolog más által való elsajátításának a kizárását szolgálják. A felhasználási jogviszonyban is lényegesen különböznek a szerződésen alapuló egyéb polgári jogi viszonyoktól. A felhasználó származékos úton az alkotó jogait, illetve annak egy részét szerzi meg. 2.4. Kolosváry Bálint a dologi jogról írott tanulmányában kifejti, hogy a tulajdonjognak kizárólag dolog, mégpedig az egyedi dologra meghatározott dolog a tárgya, és megemlítendőnek tartja, hogy a szellemi javak, a szerzői jog, a szabadalmi jog a tulajdonnak nem tárgyai. A szerzői javak védelmének a tulajdonjog védelméhez hasonló szabályozása a kérdéses személyiségi jogokat tulajdonná nem avatja, sem a művészi alkotásokat gondolati, testi jogokká nem változtatja. (in: Szladits Károly: A magyar magánjog, 1942. II. kötet 115. III. A Ptk. 94. §-a szerint minden birtokba vehető dolog tulajdonjog tárgya lehet. A Ptk. tehát a tulajdonjog fogalmát és meghatározását a birtokba vehető dologra építi, ugyanakkor nem zárja ki a tulajdonjog tárgyainak köréből a szoros értelemben vett dolgokon túlmenően a dolog módjára hasznosítható természeti erőket, valamint az értékpapírok általános megjelölésével a birtokba vehető dolognak nem minősíthető, azonban értékpapírnak minősülő nem okiratban, hanem más módon rögzített nyilvántartott és továbbított adatot. [Ptk. 338/A. A törvény e rendelkezéséhez fűzi az elmélet azt a következtetést: valójában a helyzet nem úgy áll, hogy a tulajdonjog tárgya lehet minden, ami a polgári jog értelmében dolognak minősül, hanem dolognak minősül jogi értelemben mindaz, ami a tulajdonjog tárgya lehet. A dolog mint polgári jogi kategória tehát valójában a tulajdonjog tárgyának az elvont kifejezése. (Eörsi-Világhy: Polgári jog, 1962, I. 285. - a társadalmilag széles körben felhasználható és még közkinccsé nem vált külön jogszabály által nem védett szellemi alkotások [Ptk. 86. A Ptk. 86. Az újítói jog a szocialista termelési és társadalmi jogviszonyokra felépült jogintézmény. A Ptk. megalkotásakor az újításoknak a társadalmi tulajdonon alapuló gazdasági rendszerben ösztönző szerepük volt. Újításnak minősült minden megvalósítható műszaki és szervezési megoldás, amely az adott gazdálkodó szervnél viszonylag új volt. Ehhez egyéb többletkövetelmény nem járult. Nyilvánvalóan az újításszellem jelentős politikai szerepére figyelemmel a Ptk. az újítást a szellemi alkotások körében szabályozta. Jelenleg a 63/1998. (III. 31.) Korm. rendelet tartalmazza az újítás részletes szabályait. Kizárólag a munkáltató döntésén múlik, a gazdálkodó szervezet tevékenysége körében a relatív új megoldásokat újításként kívánja kezelni és díjazni. Valamely megoldás önmagában azért, mert az adott munkáltatónál relatív újdonságot jelent, szellemi tulajdonnak nem minősülhet. A know-how ehhez képest többletkövetelményeket támaszt. (Lásd III. /3.4. A szellemi tulajdon egyes fajtáira vonatkozó speciális törvényeknek a Ptk.-val való összefüggéseit vizsgálva megállapíthatjuk, hogy - figyelemmel az adott jogintézmények történelmi kialakulására és az adott jogintézményekre a vonatkozó nemzetközi egyezményekhez való kapcsolatára - olyan jogintézményekkel állunk szemben, amelyeknél a különböző jogtárgyak speciális jellege következtében önálló, elkülönült jogi szabályozás szükséges, azonban a velük kapcsolatos jogviszonyok csak a Ptk. A jogharmonizációra irányuló törekvések megvalósulása óta (1994. évi I. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. tv. (továbbiakban: Szt.) bevezetőjében utal a Magyar Köztársaságnak a szellemi tulajdon védelmére fennálló nemzetközi kötelezettségeire. A hasznosítási szerződésre vonatkozó III. fejezet keretében, a Szt. 30. A védjegyek és földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. tv. (továbbiakban: Vt.) 7. § -ban a hozzájáruló nyilatkozattal összefüggésben utal a Polgári Törvénykönyvön alapuló megtámadási jog lehetőségére; a 22. § szerint pedig a védjegyhez kapcsolódó és a védjegyoltalomból eredő jogok átszállására, átruházására, megterhelésére, valamint a közös védjegyoltalomra, az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. A használati szerződésre vonatkozó IV. fejezet keretében pedig a Vt. 26. § (2) bekezdése szerint a használati szerződésre a törvényben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. tv. (továbbiakban: Szjt.) 3. Az Szjt. 3. A törvény a Ptk.-ra történő hivatkozása arra utal, hogy a szerzői jogi törvény azért nem szabályoz bizonyos kérdéseket - melyre bár tárgyuknál fogva kiterjedhetne a szerzői jogi szabályozás -, mert azokról a Ptk. A 3. § helyes értelmezése tehát az, hogy a Ptk.-t azokban a kérdésekben kell alkalmazni, amelyeket a szerzői jogi törvény nem szabályoz, bár tárgykörére figyelemmel elvileg szabályozhatna. A Ptk. tehát a szerzői jog anyajogszabálya, megadva az általános szabályozási hátteret, kisegítve a szerzői jog szabályozását olyan kérdésekben, amelyre az nem ad választ, megoldást. Többnyire éppen azért, mert Ptk. IV. 1. Figyelemmel arra, hogy a nemzetközi szabályozásokban és az azokra alapuló jogi irodalomban a szellemi tulajdonjog az ipari tulajdon elnevezés “jogutódjaként” alakult ki, a szellemi tulajdon körében is el kell különíteni azokat a jogintézményeket, melyek nem személyi jogi vonatkozásúak. 2. A személyiségi jogokhoz fűződő szellemi tulajdon körében a vizsgálódásomat a szerzői jog, a szabadalmi jog szabályozásának körére korlátozom. 2.1. Így a Ptk. 75. § (3) bekezdése szerint a személyhez fűződő jogokat nem sérti az a magatartás, amelyhez a jogosult hozzájárult, feltéve, hogy a hozzájárulás megadása társadalmi érdeket nem sért, vagy nem veszélyeztet. Az Szjt. 29. Az Szjt. 9. A szerzői jogi törvénynek olyan, a szerző személyéhez fűződő rendelkezései vannak, amelyek a személyhez kizárólag szerzői minőségben tapadnak, tehát indokolt a szerzői törvényben való speciális szabályozás. 2.2. A feltaláló az, aki a találmányt megalkotta. (Szt. 7. §) Ha a jogerős bírói ítélet mást nem állapít meg, azt a személyt kell feltalálónak tekinteni, aki a szabadalmi bejelentés napján feltalálóként szerepel. A feltalálót megilleti a jog, hogy a szabadalmi okiratokon e minőségben feltüntessék. Lényegileg itt a személyiségi jognak sajátos korlátozásával találkozunk, amikor - a nemzetközi egyezményeknek megfelelően - a törvény a feltalálónak a neve feltüntetéséhez való jogát az okiraton való feltüntetésre korlátozza. A Szt. 12. § (1) bekezdés rendelkezése értelmében szolgálati találmány esetében, ha a munkáltató érdeke úgy kívánja, hogy a találmányt titokban tartsa, és üzleti titokként kezelje, úgy szabadalmi okirat kiállítására nem kerül sor. Ez esetben háttérbe szorul a feltalálónak az alkotáshoz fűződő személyiségi joga, mert a szerzősége nem kerülhet nyilvánosságra és a neve feltüntetésre. A feltaláló a Ptk. A fenti személyhez fűződő jogoknak a Ptk. alapján történő értelmezését adja a Legfelsőbb Bíróságnak PK 27 5. sz. Több feltaláló esetén a feltalálói jogosultság az alkotó munkában való részvétel arányában oszlik meg. Több feltaláló esetén a szerzőségük arányát ettől eltérően nem határozhatja meg sem a felek szerződése, sem a bíróság döntése. Jogszabályba ütközik és a Ptk. 200. § (2) bekezdése szerint érvénytelen az a szerződés, vagy egyoldalú nyilatkozat, amely feltalálónak ismerik el azt, aki nem végzett alkotó munkát és nem volt feltaláló. A találmányból eredő vagyoni jogosultság azonban a szabadalom, a szabadalmi igény, a hasznosítási díjkövetelés, a találmányi díjkövetelés eltérhet a feltalálói aránytól, illetve annak részarányától. A vagyoni jogok tekintetében önmagában nem eredményez érvénytelenséget a feltalálói minőségre, vagy annak részarányára vonatkozó érvénytelen megállapodás. Ez esetben a Ptk.-nak a szerződések részleges érvénytelenségére vonatkozó rendelkezései az irányadók. (Ptk. 239. 3. 3.1. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvényen - mint modellen - keresztül vizsgálom a jelenlegi jogtechnikai megoldás mellett a külön szabályozás és a Ptk.-n belüli együttes szabályozás kérdését, a külön törvények és a Ptk. 3.1.1. 3.1.2. Az a körülmény, hogy e törvények az anyagi jogi és a hozzájuk tartozó eljárásjogi jogszabályokat ötvözik, önmagában kizárja annak a lehetőségét, hogy a Ptk. a szellemi tulajdonra vonatkozó törvényeket tartalmazza. Ebből következik, hogy a szellemi tulajdonra vonatkozó szabályozást a tulajdonjog körében kell elhelyezni. 3.1.3. 3.1.3.1. A törvény normatív meghatározás útján jelöli meg a szellemi alkotásoknak azt a körét, amelyekre szabadalmi oltalom adható. Szabadalmazható minden új, feltalálói tevékenységen alapuló, iparilag alkalmazható találmány; a törvény megjelöli továbbá a szellemi alkotások azon körét, amelyekre a szabadalom megadását kizárja. Amennyiben a találmány a törvényi szabályozás e normatív feltételrendszerét kielégíti, a találmányra szabadalmat kell adni. A feltalálónak tehát a szabadalom megadására alanyi joga, igénye van. Közös szabadalmi igény vagy közös szabadalom esetén a szabadalom a törvény rendelkezése alapján kapcsolódik a Ptk. közös tulajdonra vonatkozó rendelkezéseihez. A szabadalmastárs hányadára a többi szabadalmastársat harmadik személlyel szemben elővásárlási jog illeti meg. Speciális rendelkezés hiányában nyilvánvalóan az elővásárlási jog gyakorlására a Ptk. 3.1.3.2. A szabadalmi oltalom meghatározott időre, húsz évre szól, nem hosszabbítható meg. Az oltalmi idő elteltével közkinccsé válik. 3.1.3.3. 3.1.3.4. A speciális és az általános szabályozás összefüggése jelentkezik a szabadalmi oltalomból eredő jogok megterhelése vonatkozásában. A Ptk. 1996. évi XXVII. 3.1.3.5. A szabadalmi törvényre tartozik annak rendezése, hogy milyen előfeltételek mellett minősül valamely találmány szolgálati vagy alkalmazotti találmánynak. A szabadalom díjazására vonatkozóan a feltaláló és a szabadalmas szabadon szerződnek. A szerződésekre vonatkozóan tartalmaz a törvény a díjazás mértéke, módja vonatkozásában bizonyos diszpozitív szabályokat. 3.1.3.6. A hasznosítási szerződések vonatkozásában a törvény itt kimondja, hogy a nem szabályozott kérdésekben a Ptk. A szabadalmi törvény 28. §-a szerint a szabadalmas a hasznosítási szerződés egész tartama alatt szavatol azért, hogy harmadik személynek nincs a szabadalomra vonatkozó oly...

Az EU-szabályozás részletezése fontos a jogkövetés és a kereskedelmi gyakorlat szempontjából. A jogszabályok hatálya kiterjed a szabadalmi oltalomra, a szerzői jogokra, az ipari formatervezés oltalmára, a védjegyekre és földrajzi árujelzőkre, valamint a domainnevek és adatbázisok védelmére. Ennek megfelelően a domainnevekre vonatkozó jogi eszközök és lehetőségek segítik a vállalatok online jelenlétének védelmét. A közös előnyök közé tartozik a nemzetközi együttműködés és az harmonizált uniós szabályozás, amely megkönnyíti a jogérvényesítést az európai piacon.

Szellemi tulajdon főbb fajtái és védelmi területek

• szerzői jog: többszörözés és terjesztés jogainak ellenőrzése
• ipari minta és formatervezés oltalom: vizuális megjelenés védelme
• védjegyek és földrajzi árujelzők: kereskedelmi jelölések védelme
• üzleti titok: bizalmas információk védelme
• domainnevek és adatbázisok védelme: digitális eszközök jogi védelme

Földrajzi eredet és hasznosítás

ha szellemi termék földrajzi eredetű, oltalomban részesíthető földrajzi árujelzővel. Ha kereskedelmi forgalomba kívánja hozni a terméket, tekintse át a szellemi tulajdon licencbe adásáról és értékesítéséről szóló útmutatónkat. Az újítási és innovációs jogi keretek összhangban vannak a jogi határvonalakkal, és a Ptk. valamint speciális törvények kölcsönhatásai határozzák meg az oltalomtípusokat és a díjazásokat.

Licenc és értékesítés útmutató

ha szellemi tulajdonát kereskedelmi forgalomba kívánja hozni, olvassa el a szellemi tulajdon licenciába adásáról és értékesítéséről szóló útmutatónkat. A használati szerződések és a díjazási megállapodások részletesen szabályozottak, és több esetben a Ptk.-ban meghatározott diszpozitív elemeket is tartalmazzák. A szabadalmas a hasznosítási szerződés egész tartama alatt szavatol azért, hogy harmadik személynek nincs a szabadalomra vonatkozó oly… (továbbia)

tags: #szie #szellemi #tulajdon

Népszerű bejegyzések:

• Hogyan tervezhetsz LEGO-tetőket részletekkel
• Alapozástól a beüzemelésig: kemenceépítési útmutató magyarul
• Külterületi vízellátás Újszászon
• Imhotep hatása a piramisépítés történetére
• A Vecsési Fodrászat szolgáltatásai