Szigligeti vár alaprajz: történet és architektúra bámulatos részletekkel
A szigligeti Vár-hegy tetején található várat egyáltalán nem a panoráma miatt építették a XIII. század közepén, de a XXI. századra - főleg 2013-as felújítása óta - tény, hogy ez lett a legfőbb vonzereje, ami miatt önmagában is érdemes ide ellátogatni.
Autóval a 71-es úton, majd az Öregfalu temploma melletti parkolóban hagyva az autót jutunk fel a várba. Gyalogos turistáknak jó tudni, hogy az Országos Kéktúra érinti Szigligetet, majd szintén a templom mellől induló macskaköves úton kell felsétálnunk a várhoz. Az egész évben nyitva tartó várban rendszeresen tartanak középkori várjátékokat és koncerteket is.
A vár alaprajzának kezdetei és a korai építés
A ma látható vár(rom) elődjét a tatárjárás után a pannonhalmi apátság építtette 1260 és 1262 között, majd a következő évszázadokban sokszor cserélt gazdát a vár, miközben korszerűsítették és újabb részekkel toldották meg a stratégiai fontosságú várat.
A királynak annyira megtetszett a vár, hogy azt 1262-ben csere útján megszerezte a bencésektől és a Pok nemzetséghez tartozó Móriczhidai családra bízta, akik az általuk alapított mórichidai premontrei prépostság gazdag egyházi felszereléseit, kincseit is itt őrizték.
Az erősség korai magja két öregtoronyból - mai nevük: Király torony és Bencés torony - és a köztük felépített palotarészből állt, amely egy sziklagerincre épült, alatta pedig egy fallal övezett udvar helyezkedett el, melynek közepén a várban álló épületek tetejéről összegyűjtött esővíz tárolására szolgáló ciszterna lett kialakítva.
A két öregtorony, köztük pedig a palota épülete a XIII. században sejteti magát, és a királynak annyira megtetszett a vár, hogy 1262-ben megszerezte a bencésektől.
A felső és az alsó vár szerkezeti megoldásai
A királynak annyira megtetszett a vár, hogy azt 1262-ben csere útján megszerezte a bencésektől és a Pok nemzetséghez tartozó Móriczhidai családra bízta, akik az általuk alapított mórichidai premontrei prépostság gazdag felszereléseit itt őrizték.
A vár megjelenése a XIII-XIV. században a délkeleti sarokban álló Király toronnyal és a palotával együtt alakult ki; a keleti várfalhoz támaszkodó palota alsó része észak felől a palota épülete, nyugatról pedig a földalatti boltozatos terem kapcsán bővült.
Az északi kisebb helyiségből fűtötték a középső nagy terem sarkában álló cserépkályhát, míg a déli kisebb helyiség feltehetően hálóhelyiség lehetett; a helyiségeket a udvar felé nyíló kőkeretes ablakok világították meg.
A palotától északra, a keleti várfal mentén állt a másik öregtorony (mai neve: Bencés torony), amely szintén háromszintes, fafödémes torony volt, itt tárolták később a lőport és a fegyvereket.
A 14. század középpontjai és a bővítések nyomai
A XIV. század végén a felső vár kapujának védelmére egy nagy, többszintes toronybástyát építettek (mai neve: Móriczhidai torony). Ezt a tornyot egy gyilokjáró kötötte össze a palota északi végén álló öregtoronnyal (Bencés torony).
Szintén a felső várban, annak nyugati fala mentén - a Kaputorony és a Tömlöctorony között - egy háromosztatú lakóházat alakítottak ki. A XIV. század végén a felső vár bejárata előtti teraszosan faragott hegyoldalon lévő boronás lakóházat bontották le.
A felső vár bejárata előtti teraszos hegyoldalon épített boronafalas lakóház helyén egy nagyméretű, körülbelül 20 méter átmérőjű, ágyúlőréses, pártázatos rondellát emeltek, amelyen szakállas puskákat és kisebb ágyúkat helyeztek el.
A 15-17. századi történelmi átalakulások
A XVI. században Szigliget a végvár-rendszer része volt, és a török időkben is fontos szerepet játszott, de soha nem került a törökök kezére; palotai kapitánya Palonai Magyar Bálint volt, aki sikeresen védte meg a környező erősségeket.
A 16. század végére a vár állapota romlott, és a helyszín stratégiai jelentősége is csökkent. A felső vár kapuit védő környezetet 1540-es években többször megerősítették, de a török támadások gyakoribbá váltak, és a középkori épületek egy része elavult.
Az 1570-es években Újlaki család birtokolták a várat, majd 1526-ban II. Lajos elrendelte a vár átadását, végül Martonfalvay Imre deák foglalta el 1530-ban erővel; a kapitányi feladatok később ismét gazdát cseréltek.
A XVII. század elején Lengyel Boldizsár volt a várkapitány, majd a XVII. század derekán Tóti Lengyel Gáspár költségén hajókat készíttetett, és 1647-ben 400-500 ember kimetszésére kért a szigligeti kikötő védelmére, hogy a törököket Balaton felől megakadályozzák.
A XVII. század végére - a fegyverzet és a lakóépületek megújítása
A XVII. század végére a vár fokozatosan veszített hadászati jelentőségéből; a balatos hadtörténet részeként a kastély eredeti funkciója megváltozott.
A 1678-as években Tóti Lengyel János várkapitány és felesége, Sennyei Krisztina építtették a felső vár keleti fala mentén a középső háromosztatú házat, melyben a barokk konyha és a sütőház kapott helyet, és északra egy részben emeletes, szintén háromosztatú lakóépületet.
A 17. század végére a Szigliget várának katonai jelentősége megszűnt, és a Bencés toronyban tárolt puskapor felrobbant; a romos, magára hagyott erősség köveit a környékbeli lakosság hordta el.
A 18-19. századi átformálódás és a modern helyreállítás kezdetei
A XVIII. század második felében a birtokos Tóti Lengyel család kúriát építtetett a várhegy lábánál, a lakosok pedig megkezdték a Szigligetet övező mocsaras területek lecsapolását.
A XIX. század elején a Putheány és az Inkey család osztozkodott Szigliget területén, majd a vár utolsó tulajdonosa az Eszterházy család lett, akik egészen a II. világháború végéig birtokosai voltak a falunak.
A 2013-es évben a közel 302 millió forintos rekonstrukció megújította a várat: új falak és tetők, tornyok épültek, kiállítótereket alakítottak ki, rekonstruálták a középkori várkápolnát és az alsó vár kovácsműhelyét.
3D-s kronoszkópok segítségével megtekinthető a Bencés torony villámcsapás következtében bekövetkező felrobbanása, amely a látogatók számára interaktív bemutatóként értelmezhető.
Bencés Diáknap - online
A mai Szigligeti vár: látványosságok és kiállítások
A Szigligeti vár a Balaton-felvidék leglátványosabb vára, melyet a pannonhalmi apátság építtetett 1260 és 1262 között. Magyarország egyik leglátogatottabb vára, egy 239 méter magas hegy tetején helyezkedik el.
A vár alatt 1300-ban kezdett a mai falu helyén egy új település kialakulni, és a tatárjárás után IV. Béla a Balaton egyik szigetét a pannonhalmi apátságnak adományozta, hogy ott kővárat építsen.
A vár építését követően királyi birtok lett belőle; az 1500-as években átépítették és kibővítették, mely a török megszállás alatt végvárként védte a Balaton vidékét.
A 16. században már elavult várnak számított, mivel nem esett a fontosabb hadjáratok útvonalába, korszerűsítése elmaradt. A 17. század elején a Rákóczi-szabadságharc idején a Dunántúlt megszálló kuruc seregek már nem használták a várat.
A 2013-as felújítás óta a vár egész évben látogatható; a rekonstruált falak, tereket, a barokk konyhát és kovácsműhelyt, a várkápolnát és a középkori várkápolnát néha felidéző kiállításokat tekinthetik meg a látogatók.
A várudvarról nyílik a középkori várkonyha rekonstrukciója, a kiállításokkal pedig kettős szinten ismerkedhet a látogató: a földszinten vártörténeti kiállítás, az emeleten fegyverkiállítás zajlik.
A várgaléria a Kisfaludy utcai Galéria épületében található, amely egykor tanítóházként funkcionált, jelenleg a vártörténeti kiállításnak ad helyet.
A látogatottság évről évre nő, köszönhetően az egész éves nyitvatartásnak és a folyamatos rekonstrukciónak, amely a Balaton partjának egyik leglátogatottabb célpontjává tette a várat.
A belépőnél készpénz a fizetési mód, és a pénztárban ajándéktárgyak, képeslapok és kiadványok vásárolhatók a várról és a településről.

A látványosságok és a kiállítások gyakorlati oldalai
A Korok fegyverei kiállítás a Kisfaludy utca környékén található, és az ország egyik legnagyobb ilyen jellegű gyűjteménye. A várban kizárólag készpénzzel lehet fizetni.
A korhű harcászati bemutatók pedig a vár vitézeinek előadásában láthatók; a látogatók a fegyverzet és a középkori hadviselés részleteibe is betekintést nyerhetnek.

A helyi táj és a panoráma
Eltávolodva a vízparttól és felkerekedve egy közeli magaslatra, azonnal elénk tárul a Balaton és környékének lenyűgöző panorámája.
A Balaton-felvidék jellegzetes hegyei történetükkel együtt mesélnek: ezen a vidéken mindegyiknek megvan a maga sajátossága, amely a vár látványos környezetét kiemeli.

Hasznos tudnivalók a látogatáshoz
A parkolás megközelítése: a vár alsó parkolójától a fel a felső parkolóig vezető út meredek, de követhető; a 71-es főútról le kell térni Szigliget irányába.
A belépőjegyek árait a helyszínen meg lehet nézni; a vár látogatottsága nőtt, és az utazóközönség számára érdemes előre tervezni a látogatást.

Az egész éves nyitvatartás miatt a látogatók egész évben megtekinthetik az épületet, és a belső kiállításokat a földszinten és az emeleten egyaránt.
A történeti áttekintés összefoglalója
A Szigligeti vár a Balaton felvidék leglátványosabb vára, melyet a pannonhalmi apátság építtetett 1260 és 1262 között; a XIV-XVII. században többször gazdát cserélt, miközben a harci eszközeinek és lakóépületeinek arculatát folyamatosan átépítették.
A 2013-as felújítás óta a várral kapcsolatos intézményi és kiállítási lehetőségek kibővültek, a rekonstrukciók pedig a várkörnyezetet és a panorámát is gazdagították, így a Szigligeti vár a Balaton partjának egyik kiemelkedő kulturális-helyszíne maradt.
Meta leírás és kulcsszavak
tags: #szigligeti #var #alaprajz
