A szintterületi mutató beépíthetősége magyarul
Új ház építésekor az egyik leggyakrabban feltett kérdés: „Mekkora házat építhetek?”. Sokan erre a kérdésre a telek beépíthetőségének mértékével válaszolnak. Azonban ez még nem minden, hiszen számos további előírás és szabály is befolyásolja az építkezés lehetőségeit. Közülük az egyik legbonyolultabb és legkevésbé érthető a szintterületi mutató.
Leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy a szintterületi mutató az a szám, ami megmutatja, hogy az adott méretű telken legfeljebb milyen összes bruttó alapterületi szinttel bíró házat szabad felépíteni. A számítás alapja az épület minden szintjének bruttó, tehát külső kontúrral határolt területének összege, elosztva a telek területével. A számítás ennél jóval bonyolultabb, másképp számoljuk a terepszint alatti, feletti és tetőtérrel beépített szinteket, de fontos, hogy Építtetőként nagyjából tisztában legyél azzal, miről van szó.
A szintterületi mutató rendkívül fontos a település adott része beépítése szempontjából, ezért is kell komolyan venni. Részben ezzel szabályozható az épületek - telekhez viszonyított - alapterülete, magassága, szintszámai, így maga az utca- vagy településkép is.
A szintterületi mutató számításának részletei és szabályozása
A helyi építési szabályzat az egyes építési övezetekhez és övezetekhez kapcsolódóan a szintterületi mutató számításáról külön rendelkezhet, figyelembe véve az Országos Településrendezési és Építési Követelményekben (OTÉK) foglaltakat. Az OTÉK 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletben találhatóak erre vonatkozó előírások.
Budapest Főváros XX. Kerület Pesterzsébet Önkormányzatának Képviselő-testülete a 37/2023. (X. 11.) önkormányzati rendeletében szabályozza többek között a szintterületi mutatóval kapcsolatos kérdéseket is. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontja alapján, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 23. § (5) bekezdésében 6. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet 11. mellékletében rögzített államigazgatási szervek, valamint a Képviselő-testület 8/2017. rendelete alapján történik a szabályozás.
A rendelet több ponton módosítja a korábbi előírásokat, például:
- A 22. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a „telekrészen” szövegrész helyébe a „telekrészen, amennyiben az építési övezet másként nem rendelkezik” szöveg lép.
- A 26. § (3) bekezdésében a „4) bekezdés” szövegrész helyébe a „4), (5), és (6) bekezdés” szöveg kerül.
- A 29. § (2a) bekezdésében a „Lk‐1/SZ1” szövegrész helyébe a „Lk-1/SZ1 és Lk-1/SZ4” szöveg és az „övezetben” szövegrész helyébe az „övezetekben” szöveg kerül.
- A 35. § (8a) bekezdésében a „Vt‐H/Ln4” szövegrész helyébe a „Vt-H/Ln4, Vt-H/Ln5, Vt-H/Ln6 és Vt-H/Ln7” szöveg kerül.
- A 35. § (9) bekezdésében a „Vt‐H/Ln1” szövegrész helyébe a „Vt-H/Ln1, Vt-H/Ln5, Vt-H/Ln6 és Vt-H/Ln7” szöveg és az „a szabadonálló” szövegrész helyébe az „a kialakult és a szabadonálló” szöveg kerül.
Beépítési módok és azok szabályai
A rendelet kitér a különböző beépítési módokra is:
Zártsorú beépítés
A zártsorú beépítési mód szerint beépített, illetve beépíthető építési övezetek területén:
- az építési vonal azonos a közterületi telekhatárral, amennyiben a 2.a. melléklet másképp nem jelöli, vagy az építési övezet előírásai erről másképp nem rendelkeznek.
- több épület elhelyezése esetén, legalább egy épületnek az építési vonalon kell állnia.
Oldalhatáron álló beépítés
Oldalhatáron álló beépítési mód szerint beépített, illetve beépíthető építési övezetek területén:
- az épület tűzfala legfeljebb 7,5 méter magas lehet.
Ikres beépítés
Ikres beépítési mód szerint beépített, illetve beépíthető építési övezetek területén:
- épület átalakítása, felújítása, bővítése esetén a takaratlan tűzfala legfeljebb 7,5 m magas lehet.
- az épületmagasság értéke a csatlakozó főépítmény szerinti, amennyiben nincs csatlakozó főépítmény.
Szabadonálló beépítés
Szabadonálló beépítési mód szerint beépített, illetve beépíthető építési övezetek területén:
- az 1. mellékletben meghatározott beépítési magasságot épületmagasságként kell alkalmazni.
- amennyiben az építési hely határa és a szomszédos lakó rendeltetésű ingatlan építési helyének határa közötti távolság nem éri el az 1. mellékletben az építési övezetre vonatkozóan megengedett legnagyobb épületmagasság értékét, a szomszédos lakó rendeltetésű ingatlan irányába néző homlokzat párkánymagassága nem haladhatja meg az 1. mellékletben meghatározott értéket.
Parkolási követelmények
Budapest XX. kerület Pesterzsébet közigazgatási területén az új építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához a szükséges gépjármű várakozóhelyeket legalább a 4. melléklet szerinti mennyiségben kell biztosítani. A parkolóhelyeket úgy kell kialakítani, hogy azok egymástól független használata biztosított legyen, figyelembe véve a településkép védelméről szóló önkormányzati rendeletet. A parkolók, valamint az azok megközelítését biztosító közlekedési felület a telek zöldfelületi arányába nem számítható bele.
Parkológép alkalmazása csak a rendeltetésszerű használathoz szükséges parkolószámon felüli várakozóhelyek esetében lehetséges. A rendeltetésszerű használathoz szükséges személygépkocsi-várakozóhelyek közterületen, vagy közforgalom számára megnyitott magánút területén való elhelyezése és parkolóhelyek megváltásának lehetősége kizárólag akkor megengedett, ha ezt más jogszabály vagy az építési övezet előírása kifejezetten lehetővé teszi.
Nagyvárosias lakóterületeken és településközpont területen a 4. melléklet szerint biztosítandó személygépkocsi várakozóhelyeket saját telken belül és legalább 50%-ban épületen belül, vagy mélygarázsban kell elhelyezni, kivéve úszótelek esetén.
A 4. melléklet a 37/2023. (X. 11.) önkormányzati rendelethez az alábbi utcákra vonatkozóan tartalmaz adatokat: Kossuth L. u. - Vörösmarty u., Nagysándor József u. - Baross u. - Attila u., Duna u.
A rendelet 2024. január 1-től lép hatályba, kivéve a 9. § és a 14. § b) és c) pontjait, amelyek 2024. július 1-től válnak hatályossá.
tags: #szintfeluleti #mutato #beepithetoseg