Szociális rászorultság lakáshitel feltételei

A lakhatás alapvető emberi jog, és a kormányok számos intézkedést tesznek annak érdekében, hogy megfizethető és biztonságos lakhatást biztosítsanak polgáraiknak. A szociálisan rászorulók lakáshitel feltételei speciális szabályozás alá esnek, amelyek célja, hogy segítsék azokat, akiknek jövedelmi vagy vagyoni helyzete nem teszi lehetővé a piaci feltételek melletti lakásvásárlást vagy hitelfelvételt.

A szociális rászorultság fogalma és megállapítása

Az 1993. évi III. törvény alapján szociálisan rászorultnak minősül az, akinek családja vagyona nincs, és az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120%-át (34 200 Ft), vagy aki egyedül él, vagyona nincs, és jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át (42 750 Ft) nem haladja meg. Vagyonnak minősülnek az ingatlanok, járművek, vagyoni értékű jogok, valamint a pénzforgalmi szolgáltatóknál kezelt összegek, amelyek értéke meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének harmincszorosát (855 000 Ft), vagy együttes értéke a nyolcvanszorosát (2 280 000 Ft). Azonban a lakáshasználatban lévő ingatlan, a hozzá kapcsolódó vagyoni értékű jog, valamint a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott jármű nem minősül vagyonnak a szociális rászorultság vizsgálatakor.

A kormányhivatal szociális ügyekkel foglalkozó szerve állapítja meg a szociális rászorultságot kérelemre. A kérelmet a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 14. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani, mellékelve a vagyonnyilatkozatot. A hatóság maximum egy évre állapítja meg a jogosultságot, amely időszak alatt a költségvetés fedezi az egészségügyi szolgáltatások költségeit. Az ismételt kérelem a korábbi jogosultság lejártát megelőző 30 napon belül is benyújtható.

Lakhatási támogatások és juttatások

Számos lehetőség áll rendelkezésre a lakhatási támogatások terén, amelyek különböző célcsoportokat céloznak meg. A munkáltatók is nyújthatnak lakhatási támogatást új munkavállalóiknak, például albérleti támogatás formájában. Azonban fontos tudni, hogy 2019. január 1-jétől megszűnt a mobilitási célú lakhatási támogatás és a lakáscélú munkáltatói támogatás adómentessége.

A honvédelemért felelős miniszter is biztosít lakhatási támogatásokat a honvédek és a honvédelmi alkalmazottak számára. Ezek magukban foglalhatják a minisztérium tulajdonában lévő lakások, helyőrségi szálló férőhelyek juttatását, részleges felújításokhoz való hozzájárulást, vagy munkáltatói kölcsönt. A lakhatási támogatásokra való jogosultság feltételei a honvédelmi szervezetnél eltöltött jogviszonyhoz kötöttek, és figyelembe veszik a korábbi jogviszonyokat is.

Az önkormányzatok is fontos szerepet játszanak a lakhatási támogatások biztosításában. A 104/2022. Korm. rendelet alapján az ukrajnai menekültek számára is biztosítható lakhatási célú szociális támogatás. Az önkormányzatok rendeleteket alkothatnak a fenntartásukban működő intézmények dolgozói számára is, hogy segítsék a munkaerő megtartását és a nehéz munkaerőhelyzet megoldását.

A lakhatási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a lakás fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadások viseléséhez nyújtott hozzájárulás. Ez történhet természetbeni szociális ellátás formájában, vagy a lakásfenntartással összefüggő azonnali kiadásokhoz való hozzájárulásként. Ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg lakhatási támogatás.

Akár havi 150 ezer forintos lakhatási támogatás a fiataloknak

Költségtérítés és egyéb juttatások

A főállású polgármesterek költségtérítésre jogosultak, amelynek mértéke a havi illetmény 15%-a. A költségtérítésről a képviselő-testület dönt. A polgármesteri feladat ellátása nem önálló tevékenységnek minősül az Szja-tv. alapján. A polgármesternek a tisztsége ellátásával összefüggő számlával igazolt költségeit meg kell téríteni.

A köztisztviselők is kérhetnek adó- és járulékmentes vissza nem térítendő munkáltatói lakáscélú támogatást, lakáshitel törlesztésére az éves cafeteriakeret terhére. A Kttv. alapján a kormánytisztviselők részére további, visszatérítendő, illetve vissza nem térítendő szociális, jóléti, kulturális vagy egészségügyi juttatás biztosítható.

Új lakásfejlesztési program

2025 márciusában indul a kormány 200 milliárd forintos lakásfejlesztési tőkeprogramja, amelynek célja a lakhatási válság enyhítése és évente legalább 25 ezer új lakás építése. A program 70%-át az állam, 30%-át magánbefektetők biztosítják. A projekt célja az új bérlakások, kollégiumok és lakóingatlanok fejlesztése, és 2025 végéig igényelhető. Az 5%-os kamatplafon segíti az első lakást vásárlókat, és a kollégiumi fejlesztések is fontos részei a programnak.