A szocialista panelalaprajzok típusai és történeti útja

Egyik nagy célom, hogy minden féle típusú házgyári panellakásban dolgozhassak egyszer. Újítottunk fel már jó néhányat, de még van hova fejlődni ezen a téren. Hogy érthető legyen, hogy milyen nagyszabású vállalás is ez részemről, egy rövid sorozatban közzéteszek egy kis történelmi áttekintést. A teljesség igénye nélkül, viszonylag röviden foglalkozom a lakótelepek kialakulásával, az ezekhez vezető okokkal. Villanyszerelési munkáimban elsősorban az úgynevezett nagypanelos épületekre koncentrálok, mert ezek vannak többségben. Ezeket tudtuk anno iparosított technológiával, nagy arányban gyártani és építeni. Érintőlegesen írok majd az egyéb építési módokról is, amikből ez kialakulhatott, és amik hatással voltak a fejlesztésekre, az újabb és újabb paneltípusokra.

Miért alakultak ki a lakótelepek és a panelépületek?

Az egyik, hogy a II. világháborúban nagyon sok épület pusztult el, sokan maradtak fedél nélkül, és az építkezési alapanyag kezdetben törmelékek formájában rendelkezésre állt. Ezek felhasználható részeiből (pl. A másik ok, hogy a tömegeknek a lakhatását meg kellett oldani. Sokan vándoroltak a „munka után” az ipari központokba, ahol viszonylag rövid idő alatt kellett megoldani a lakhatási gondokat. Ezek az építési módok elsősorban lakótelepek létrehozása során játszották szerepet, ezért amikor „panelről” beszélünk, óhatatlanul is a lakótelep jut eszünkbe.

Bármilyen hihetetlen, de az első lakótelepet (és valószínű többet is) már a középkorban létrehozták. Szerencsére egy ilyen telep mind a mai napig fennmaradt. Augsburg városban található úgynevezett Fuggerei mind a mai napig lakott. Minden házban két, 45- 65 négyzetméter alapterületű lakás található, de önálló bejárattal. A földszinti lakásokhoz hangulatos, belső udvarra nyíló kert tartozik, a felsőkhöz pedig saját padlástér. Az egész telep elrendezése már a tervezéskor annyira korszerű volt, hogy a mai napig alig kellett rajta változtatni. A telepet a gazdag augsburgi bankár Jacob Fugger hozta létre még 1521-ben. Elsősorban olyan önhibájukon kívül szegénységben élő emberek szociális megsegítésére, akik előtt még nyitva állt az újrakezdés lehetősége. Tulajdonképpen bérlakásokról van szó. A várólista pedig igen hosszú.

A lakótelep építési „hullám” elindítójának a 19. századi angol ipari forradalmat tekinthetjük: amikor is tömegek vándoroltak munka reményében az akkor kialakult, fejlődő térségekbe. Ezek megoldásán már a század második felében dolgoztak. Franciaországból példa egy lakótelepre a guise-i Familistère. A tulajdonos Jean-Baptiste André Godin a városon belül létrehozott egy lakótelepet, ami a vasgyár mellett, a munkások és családtagjaik lakóhatására szolgált. A közösségi tereket folyamatosan fejlesztették, hogy a modern munkavállalókat minél jobban segítsék: óvoda, iskola, színház, majd üzletek is helyet kaptak a komplexum csaknem 18 hektáros területén. „Csúcsidőben” csaknem 1200 ember lakott itt.

Az első meghatározó európai minták után a problémák megoldása igazán csak az I. világháború utáni drasztikus lakáshiány csökkentésével kezdődött. A különböző építészeti mozgalmak (pl. a későbbi Modern és Funkcionális iskola) hozzájárultak a lakótelepi lakások kivitelezéséhez. A II. világháború utáni Európában a nagymértékű lakáshiány megoldását az építés nagymértékű iparosításában látták. Ezek az úgynevezett blokkos épületek még a hagyományos tégla-építés elvét követték, viszont az előre gyártott blokkok méretbeli pontatlanságai miatt időigényes utómunkálatokra volt szükség (pl. vastag vakolás). Emiatt a blokkos építési módszer nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, nem enyhítette számottevően a lakásgondokat. Végül ezt a rendszert vette át a Szovjetunió, ez a rendszer került továbbfejlesztésre, és lett alapja a hazai lakótelepi építkezéseknek is.

Magyarország és a házgyárak története

Idehaza a korábbi blokkos építési mód alkalmazása során nyert tapasztalatok alapján már az ‘50-es végén több nagyvállalat is próbálkozott nagypanelos épületeket építeni. Ezek általában még olyan anyagokból készültek. A hazai kutatás-fejlesztés során az első “működőképes” nagypanelos építkezés a külföldi példákhoz képest viszonylag későn, 1962-ben realizálódott. Dunaújváros Péccsel karöltve, egymástól tanulva évi kb. Az 1960-as évek elejére hazánkban is megteremtődtek a feltételei a tömeges lakáshiány enyhítésének. Közben az akkori kormányzat meghirdette a lakásprogramot (az elsőt), ami 15 év alatt 1 millió lakás megépítését tűzte ki célul. Hogy ez elérhető legyen, döntöttek arról is, hogy bevezetik a szovjet házgyári technológiát, és létrehoznak 10 darab házgyárat a már meglévő panel- és poligon-üzemek mellé. Ezek a házgyárak voltak hivatottak a magas fokú gyártási technológia révén a kívánt lakásmennyiség elérését megvalósítani. Az egész iparosított technológia és a házgyárak rendszere Franciaországból indult ki. Természetesen az eredeti francia terveken mind a gyártást, mind az építést beleértve minden országban módosítottak, fejlesztettek a tapasztalatok alapján. A lakáshiány enyhítésére és a megfelelő kapacitás elérésére 10 házgyárat terveztek létesíteni.

Idehaza kritikus fogadtatásra talált a szakemberek egy része előtt a szovjet házgyárak fejlesztett típusai. Ennek több fórumon is hangot adtak, és az akkori kormány a nyomás hatására engedélyezte, hogy 1 házgyár dán Larsen-Nielsen típusú legyen. Elérkeztünk az első házgyár bemutatásához. Budapest, 1964. A 108 méter hosszú csarnok alapja készül a szovjet tervek alapján a Szentendrei úton, a 2. számú Épületelemgyár helyén épülő első fővárosi házgyárnál, amely a Lágymányosi és Óbudai lakótelepeket látja majd el. A korábbi gyárat átalakítják és az új gyártócsarnokot mellé építik, melynek előregyártott elemeit és a betonalapokat a 31-es Építőipari Vállalat készíti. 1965-ben a legkorszerűbb építési módszerekkel épült gyártócsarnok. Kipróbálásra készen áll a Szentendrei úti házgyár. 1966-ban a budapesti Larsen-Nielsen rendszerű házépítő kombinát építkezésén a vasbeton födémpaneleket helyszínen előregyártó telepen az ács, vasbetonszerelő és betonozó szocialista brigádok is maradéktalanul teljesítették vállalásukat. A II. Budapesti Házgyár teljes kapacitással napi hat lakás paneleit készítette el, és ezeket a helyszínen dolgozó szerelők egy nap alatt összeállították. 1968-ban az első dán-ház Újpesten. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium 43-as Állami Építőipari Vállalat II. Ferencvárosi Házgyárának termékeiből megkezdték az első lakóház építését Újpesten, az Árpád úton. A dán gyártmányú Larsen-Nielsen rendszerű házgyári termékek jól vizsgáznak. A II. Házgyár teljes kapacitással napi hat lakás paneleit készíti el, és ezeket a helyszínen dolgozó szerelők egy nap alatt összeállítják majd. 1968. Július 5-én Dr. Szabó János, az építésügyi és városfejlesztési miniszter első helyettese avatta fel a II. Budapesti Házgyárat. Az avatóünnepségen részt vettek a gyár építésében közreműködő 15 vállalat képviselői és az üzem legjobb dolgozói. Az ünnepségen megjelent Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter, Sarlós István, a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke, az exportáló dán részvénytársaság két alapító tagja és főrészvényese, R. A. Larsen és A. Nielsen. Budapest második házgyárában az avatásig összesen 600 lakás falelemét készítették el.

Mit jelentettek a panelok az alaprajzok szempontjából?

Mint szinte minden esetben a panelokban, itt is a vizesblokk helyzete nagyban meghatározza az irányvonalat, illetve az is szűkíti a lehetőségeket, hogy egy panelház oldalán nem lehet újabb ablakot vágni. Ha két szoba közti falra egy ajtót vágunk, a nagyobb szobából marad akkora terület, ami egy hálónak elegendő. A szoba bejárati ajtó felőli sarkában az eredeti falat a helyén hagyva kialakíthatunk egy gardróbot, ami így életszerűbben is használható. Mivel a lefolyócső a wc-ben van, azt a helyén kell hagyni, viszont új, tágasabb fürdő kialakítására van lehetőség a konyha helyén. Itt akár egy sarokkád is elfér, amiről az eredeti fürdőszobában álmodni sem lehetett. Így eltávolíthatóak az eredeti gardrób és a fürdő falai, valamint a kisebb szoba előtérrel közös falát is kivehetjük. Tovább növelhetjük a teret a fürdőben, ha a wc falát is áthelyezzük ferde vonalban.

1. Az alaprajzokat általában a paneltechnológia határozta meg, ahol a falak és helyiségek elrendezése a gyártási modulok szerint alakult.
2. A kisebb zugok és gardróbok beillesztése lehetővé tette a lakások életszerűbb használatát.
3. A fürdő és a konyha közti tervezési döntések határozták meg a belső terek rugalmasságát.

A főbb források és a magyar paneltörténelem összefoglalása

Ebben a válaszútban a magyar panelépítés története a francia és szovjet példákból kiindulva alakult. A panelos lakóépületek típussterv katalógusa (Budapesti 43. sz. Állami Építőipari Vállalat) és a Magyarországon 1960-1970-es években kibontakozó lakótelepi programok alapvetően meghatározták az építési irányokat. A 1960-as évek végére megkezdődött a nagypanelos technológia hazai adaptációja, amely 10 házgyár megindításával igyekezett elérni a lakáscélokat. A technológia franciaországi gyökerei és a szovjet fejlesztések ötvöződtek a magyar gyárakban, hogy végül a 70-es években kiszélesedő lakótelep-hálózatot hozzanak létre.

Ezeket a részleteket fontos volt rendszerezni: források és kutatási eredmények összefűzése segített egy átfogó budapesti lakótelep-adatbázis létrehozásában. A kutatások között szerepelnek például a 15 éves lakásfejlesztési tervek, a panelos épületek típusterv-katalógusai, és a városrendezési tervek, amelyek a lakótelepek térkialakítását és funkcióit befolyásolták.

Táblázatban összegzett adatok a magyar panelforradalomról

Az említett források és adatok alapján a panelos lakóházak alaprajzai több típusba sorolhatók, melyek a beépítés és a funkciók szerinti optimalizálás igényéből származnak. A fenti példák demonstrálják, hogy a tervezés és az építés közötti kölcsönhatás kulcsfontosságú volt a lakótelepek sikerességében.

tags: #szocialista #panel #alaprajzok

Népszerű bejegyzések:

• Nyári üzemrend az XIII. kerület OTP Ingatlanpontnál
• Keszthelyi építési és sittes konténer szállítás útmutató
• Felső városrész rendezési terve
• Öröklési esetekben a gépjármű átírásának illetéke – részletes útmutató
• A III. kerület társasház alapítási szabályai