Szolgalmi jog jogosultja és elővásárlási joga: részletes ismertetés

Az elővásárlási joggal viszonylag gyakran találkozhatunk, különösen ingatlanok adásvétele esetén. Az elővásárlási jog egy olyan jogosultság, amelynek alapján a dolog harmadik személynek való eladása esetén az elővásárlásra jogosult személy másokat megelőzve, azonos feltételekkel vásárolhatja meg a dolgot. Egyszerűnek hangzik, de fontos ismernünk az elővásárlási jog részleteit és buktatóit.

Mi az elővásárlási jog lényege?

Ahogyan a nevéből is következtethetünk rá, az elővásárlási jog egy jogosultság arra, hogy amennyiben a szerződés tárgyát eladják, úgy az elővásárlási jogosult elsőként tarthat igényt annak megvásárlásra. Elővásárlási jog alapulhat törvényen, amikor is jogszabály biztosítja azt bizonyos személyek számára, például osztatlan közös tulajdon esetén a társtulajdonosoknak. Másik formája a szerződésen alapuló elővásárlási jog, amely egyedi megállapodás és a felek közötti szerződés függvénye.

Az elővásárlási jog gyakorlása - lépések

  • Ha egy ingatlanon (vagy más dolgon) elővásárlási jog áll fenn, és a tulajdonos el kívánja adni egy harmadik személynek, akkor a tulajdonos köteles a harmadik féltől érkezett, és általa elfogadni kívánt vételi ajánlatot közölni az elővásárlási jog jogosultjával.
  • Ha az elővásárlásra jogosult úgy dönt, hogy az ajánlatban foglaltakkal azonos feltételekkel meg akarja vásárolni az ingatlant, akkor írásban elfogadó nyilatkozatot kell tennie a tulajdonos felé. A nyilatkozat megtételével és a tulajdonossal való közlésével az adásvételi szerződés lényegében létrejön a tulajdonos és az elővásárlási jog jogosultja között.
  • Ha az elővásárlásra jogosult a vételi ajánlatot nem fogadja el, vagy eltérő tartalommal fogadja el, illetve ha nem tesz nyilatkozatot, azt jelenti, hogy az elővásárlási jogát nem gyakorolja.

Mit kell tartalmaznia a közlésnek?

A Polgári Törvénykönyv (Ptk. 5:81. §) szerint elővásárlási jog esetén az eladó köteles a vevői ajánlat lényeges feltételeit - vételár, fizetési mód, határidők - hitelt érdemlően közölni az elővásárlásra jogosulttal. A közlésnek ki kell terjednie az ajánlattevő személyére is, mert az elővásárlásra jogosult érdekeltségét a vevő személye is befolyásolhatja.

Ajánlati kötöttség és határidők

Az ajánlati kötöttség röviden azt jelenti, hogy az eladó meghatároz egy időtartamot, ami alatt a lehetséges vevő megteheti az elfogadó nyilatkozatát, miközben ő maga vállalja, hogy ez idő alatt nem fogad el mástól ajánlatot az eladni kívánt dologra. Ha a jogosult élni szeretne az elővásárlási jogával, akkor az elfogadó nyilatkozata szerződéskötésnek minősül. Ha azonban nem reagál a határidőn belül (és nem menti ki magát a késedelem kapcsán) vagy visszautasítja a vásárlást, azzal lemond elővásárlási jogáról.

Kik lehetnek elővásárlásra jogosultak?

Az elővásárlási jog alapja lehet törvény, szerződés vagy speciális jogszabály. A leggyakoribb esetek:

  • tulajdonostárs (osztatlan közös tulajdon esetén a többi tulajdonostárs),
  • társasházi tulajdonostárs a társasházi alapító okiratban meghatározottak szerint,
  • Magyar Állam - például védett műemlékek, védett természeti területek és termőföldek esetén,
  • földművesek a földforgalmi törvény szerint (termőföldnél).

Állami elővásárlási jog különös esetei

Nemcsak magánszemélyeket vagy szervezeteket, hanem az államot is megilletheti elővásárlási jog. Ingatlanok esetén viszonylag széles körben találkozhatunk állami elővásárlási joggal. Az államot illető elővásárlási jog rendszerint törvényi rendelkezésen alapul és azért áll fenn, mert az ingatlanhoz valamilyen fontos közérdek kapcsolódik. Az ingatlanon fennálló, államot megillető elővásárlási jogok közül a legismertebb talán a termőföldön (mező- és erdőgazdasági hasznosítású földön) fennálló elővásárlási jog.

termőföld minta

Termőföld adásvétele esetén nem kell az állam képviseletében eljáró szervet külön megkeresnie az eladónak az elővásárlási joggal kapcsolatban. Az elővásárlásra jogosultak értesítésénél a földforgalmi törvényben meghatározott eljárást kell követni. Ennek első lépéseként a föld fekvése szerinti jegyzőhöz kell benyújtani az adásvételi szerződést, a szerződéskötéstől számított 8 napon belül.

Műemlékingatlanok és védett természeti területek

Talán kevésbé ismert, de sokakat érintő állami elővásárlási jog a műemlékingatlanokon áll fenn. Az államot törvény erejénél fogva elővásárlási jog illeti meg a kiemelten védett műemlék ingatlanokon, ha ezt a védetté nyilvánító vagy a védettséget módosító rendelet kimondja. Amennyiben az ingatlan tulajdoni lapján feltüntetésre került a védettség ténye, akkor abból tudhatjuk, hogy az ingatlan műemlék. Az államot elővásárlási jog illeti meg abban az esetben is, ha az ingatlan védett természeti értéknek és területnek minősül, illetve ha ilyen területen fekszik. A védett természeti területeket és értékeket jogszabály határozza meg.

Dologösszesség, társasház és teremgarázsok speciális kérdései

A dologösszesség fogalma: ha a tulajdonos az elővásárlási joggal terhelt dolgot más dolgokkal együtt oszthatatlan szolgáltatásként (dologösszességként) akarja eladni, köteles a kapott vételi ajánlatot az elővásárlásra jogosulttal közölni. Az elővásárlásra jogosult a dologösszesség egészére vonatkozó, vele közölt ajánlat tartalmát csak teljes egészében fogadhatja el. A dologösszesség semmisséget is eredményezhet, ha a dologösszesség alkalmazása rosszhiszemű, a jog kijátszását célozza.

A nagyvárosi parkolóhely-hiány miatt a teremgarázs-beállók iránt egyre nagyobb a kereslet. Ezek az ingatlanok azonban többnyire osztatlan közös tulajdonban vannak, ezért adásvételüknél különösen fontos az elővásárlási jog szabályainak betartása. 2022 óta könnyítés, hogy a tulajdonosok értesítése nem csak postai tértivevénnyel történhet: a közös képviselő kifüggesztési nyilatkozata is elegendő lehet a földhivatali bejegyzéshez.

társasház liftes folyosó kifüggesztés

Elővásárlási jog kijátszása - próbálkozások és következmények

Az elővásárlási jog kijátszása nem ritka. Ingatlan ügyvédként sokszor szembesülnek azzal, hogy az eladók próbálják megkerülni a jogosultat - dologösszességgel, csereszerződéssel, apporttal, ajándékozással vagy más formákkal. Tapasztalatok szerint a legtöbb ilyen próbálkozás, ami nem a jogosult távollétére és figyelmetlenségére összpontosít, dologösszességgel, vagy az adásvételt leplező más szerződéssel valósul meg.

A Ptk. alapján a színlelt szerződés semmis - ha pedig a színlelt ügylet adásvételt leplez, a felek jogait és kötelezettségeit a leplezett szerződés alapján kell megítélni. A visszaélésszerű joggyakorlás ugyancsak tilos. A jogszabályba ütköző ügyletben való közreműködés pedig az ügyvéd fegyelmi felelősségét is felvetheti.

A bírói gyakorlat is gyakran szigorúan lép fel: ha kiderül, hogy a felek valós célja az elővásárlási jog megkerülése volt (például adásvétel felbontása és életjáradéki szerződés kötése), a bíróság polgári jogilag semmisnek minősítheti az ügyletet, és akár büntetőjogi következmények is felmerülhetnek.

Ha több személynek van elővásárlási joga

A Ptk. kimondja, hogy egy dolog tulajdonosa több különböző személynek is adhat ugyanarra a dologra elővásárlási jogot. Ők az igényüket a joguk keletkezésének sorrendjében tudják érvényesíteni. Ha ugyanazon dologra nézve több személyt azonos rangsorban illet meg elővásárlási jog, és közülük többen tesznek elfogadó nyilatkozatot, a tulajdonos késedelem nélkül köteles erről a jogosultakat tájékoztatni, akik a tájékoztatás hatályossá válásától számított nyolc napon belül elfogadó nyilatkozatukat visszavonhatják. E határidő leteltekor az adásvételi szerződés a hatályos elfogadó nyilatkozatot tett jogosultakkal jön létre.

Bejegyzés az ingatlan-nyilvántartásba

A szerződésen alapuló elővásárlási jog csak akkor hatályos harmadik személyekkel szemben, ha azt bejegyzik az ingatlan-nyilvántartásba. Ha a bejegyzés elmarad, az elővásárlási jog csak kötelmi hatállyal a felek egymás közötti viszonyában érvényesül. Ezzel szemben a jogszabályon alapuló elővásárlási jog rendszerint dologi hatályú, és bejegyzés nélkül is mindenkivel szemben érvényesül.

Mit tehetünk, ha utólag értesülünk az elővásárlási jog megsértéséről?

Ha az elővásárlási jog fennállása, vagy gyakorlásának jogszerűsége vitatott és az eladó az ingatlan adásvételi szerződést már egy másik vevővel kötötte meg, az elővásárlási jogra hivatkozó félnek hatálytalansági pert kell indítania a Ptk. 6:223. § alapján. Ezt a tulajdonostárs a szerződéskötésről való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül teheti meg, azzal a feltétellel, hogy az igényérvényesítéssel egyidejűleg az ajánlatot elfogadó nyilatkozatot tesz, és igazolja teljesítőképességét.

Eljárási tudnivalók eladóknak

  • Írásbeli értesítés: a hivatalos lakcímre vagy székhelyre, igazolható módon (tértivevény, átvételi elismervény).
  • Határidő: általában 15 nap reális az elővásárlási jog gyakorlására.
  • Lemondó nyilatkozat: tartalmazza az ingatlan helyrajzi számát, vételárát, vevő nevét és a jogosult kifejezett lemondását.
  • Ha a kézbesítés lehetetlen (például „elköltözött” jelzéssel érkezik vissza), a 179/2023. (V. 15.) Korm. rendelet 43. § (3) szerint a felek együttes nyilatkozata is elegendő lehet.
ajánlati közlés postai tértivevény

Gyakori helyzetek, amelyekre figyelni kell

  • Ajándékozás és öröklés esetén az elővásárlási jog alkalmazására nincs lehetőség - elővásárlási jog csak adásvételhez kapcsolódik.
  • Az elővásárlási jogra nincs hatással a haszonélvezeti jog.
  • Ha az eladó megsérti elővásárlási kötelezettségét, a földhivatal elutasíthatja a tulajdonjog bejegyzését.
  • A jogosultnak az elfogadó nyilatkozat megtételével és teljesítőképességének igazolásával kell élnie jogaival.

Rövid példa a gyakorlatból

Meghirdetjük az ingatlanunkat, kapunk rá egy vételi ajánlatot és már el is akarjuk fogadni. Ekkor eszünkbe jut, hogy a szomszéddal még régebben alapítottunk elővásárlási jogot. A szabályozás azt mondja, hogy a vételi ajánlat teljes terjedelméről tájékoztatnunk kell a jogosultat. A tájékoztatást ajánlott írásban, bizonyítható módon megtenni. Ha a szomszéd az ajánlatban foglalt feltételekkel élni szeretne, írásban elfogadó nyilatkozatot tesz, és ezzel a szerződés létrejön közte és az eladó között.

What Are Preemptive Rights? - Law School Prep Hub

Összefoglaló gondolatok

Az elővásárlási jog az egyik leggyakoribb jogi teher, amellyel ingatlaneladáskor számolni kell. Ha eladnánk az ingatlanunkat, érdemes előzetesen tájékozódni arról, hogy terheli-e elővásárlási jog az ingatlant, és ha igen, milyen jogalapból és kik a jogosultak. Az elővásárlási jog gyakorlása pontos határidőkhöz és formai követelményekhez kötött; a szabályok be nem tartása súlyos jogkövetkezményekkel járhat, akár a szerződés hatálytalansága, illetve büntetőjogi következmények formájában.

JogalapJogosultHol ellenőrizhető
Ptk. (szerződés vagy törvény)Tulajdonostárs, harmadik személyTulajdoni lap, szerződés
Kötv. (műemlék)Magyar ÁllamMűemlékvédelmi nyilvántartás, tulajdoni lap
Földforgalmi törvényFöldművesek, állam, önkormányzatJegyzői hirdetmény, tulajdoni lap

Egyszerűnek hangzik, de a valóság gyakran komplex. Ha bizonytalanok vagyunk, érdemes jogi szakértőhöz fordulni: az elővásárlási jog kezelése kötelező és kockázatos feladat, amelyet célszerű szakszerűen rendezni.

tags: #szolgalmi #jog #jogosultja #elovasarlasi #joga

Népszerű bejegyzések: