Szolnoki Építési Szabályzat és Szabályozási Terv: Részletes útmutató
A helyi építési szabályzat (HÉSZ) alapvető fontosságú dokumentum a településfejlesztés és a környezetvédelem szempontjából. A Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 33/2025. (VII. 1.) rendelete a Szolnoki Építési Szabályzatról és Szabályozási Tervről [2] rögzíti azokat az előírásokat, amelyek az építési munkákra és a területhasználatra vonatkoznak a város közigazgatási területén. Ez a rendelet biztosítja az épített környezet alakításának és védelmének kereteit, összhangban az országos építésügyi jogszabályokkal, mint például a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény.
A helyi építési szabályzat kidolgozása és elfogadása összetett folyamat, amely magában foglalja a különféle hatóságok, szakmai szervezetek és a lakosság bevonását. A jogszabályok előírják a településtervek tartalmát, elkészítésének és elfogadásának rendjét, valamint az egyes településrendezési sajátos jogintézményeket. A Szolnoki HÉSZ elfogadásához szükséges volt számos érintett szerv, köztük a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Kormányhivatal különböző főosztályai, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság, a Katasztrófavédelmi Igazgatóság, valamint más minisztériumok és hatóságok véleményének kikérése. Emellett fontos szerepet kaptak a helyi partnerségi egyeztetésben meghatározott állandó partnerek, a helyi lakosság, a gazdálkodó szervezetek és az egyházak is.
Az Építési Övezetek és Előírásaik
A Szolnoki Építési Szabályzat különböző építési övezeteket határoz meg, amelyekhez specifikus rendeltetési és építési előírások tartoznak. Ezek az előírások biztosítják a településkép egységességét, a környezetvédelem szempontjait és a lakosság életminőségét.
Kisvárosias lakóterületek
A kisvárosias lakóterületek jellemzően közepesen sűrű beépítésűek, több önálló rendeltetésű egységet magukba foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgálnak. Az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK) előírásain túlmenően itt további építmények is elhelyezhetők. Az építési karaktert tekintve megkülönböztetünk kialakult és nem kialakult vegyes építési karaktert. Előbbinél az előkert kialakítása a meglévő adottságokhoz igazodik, utóbbinál viszont minimum 5 méteres előkert kötelező, ha azt a szabályozási tervlap nem jelöli. Melléképületek általában nem építhetők, de bizonyos melléképítmények (pl. kerti építmény, terepszint alatti építmény, hulladéktartály-tároló, kirakatszekrény, antennatartó) elhelyezhetők. Az épületek csak teljes közmű kiépítése esetén helyezhetők el, és a gépjármű-elhelyezési kötelezettség 50%-át kell a telken belül biztosítani, lakóépületeknél minden lakás után legalább egy személygépkocsi számára. A telekméretek és a beépítettség, valamint a zöldfelületi fedettség mértéke is övezetenként eltérő lehet. Például a "Lk-20-066651" kódszámú előírás szerint legalább 900 m²-es telekterület, 18 m-es telekszélesség és 30 m-es telekmélység szükséges, 50%-os legnagyobb beépítettséggel és 35%-os legkisebb zöldfelületi fedettséggel. Más területeken, mint a "Lk-21-255521" kódszámú előírás, 720 m²-es telekterület, 18 m-es telekszélesség és 30 m-es telekmélység, 40%-os legnagyobb beépítettség és 45%-os legkisebb zöldfelületi fedettség jellemző.
Településközponti területek
A településközponti vegyes építési övezetek elsősorban lakó- és egyéb, települési szintű rendeltetést szolgáló épületek elhelyezésére szolgálnak, amelyek nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. Itt is az OTÉK előírásain túlmenően további építmények helyezhetők el. A kialakult belvárosi építési karakter esetén az előkert méretét a meglévő adottságok határozzák meg, míg a nem kialakult belvárosi karakter esetén minimum 5 méteres előkert kötelező, ha azt a tervlap nem jelöli. Melléképület nem építhető, de a fent említett melléképítmények elhelyezhetők. Teljes közműellátottság szükséges az új épületekhez, és a gépjármű-elhelyezési kötelezettség 50%-át a telken belül kell biztosítani. A telekméretek és a beépítettség is változó: a "Vt-10-048871" kódszámú területen legalább 500 m²-es telekterület, 12-14 m-es telekszélesség és 15 m-es telekmélység, 80%-os legnagyobb beépítettség és 10%-os legkisebb zöldfelületi fedettség jellemző, míg a "Vt-11-546661" kódszámú területen zártsorú beépítési mód, legalább 500 m²-es telekterület, 10-12 m-es telekszélesség és 25 m-es telekmélység, 50%-os legnagyobb beépítettség és 35%-os legkisebb zöldfelületi fedettség az irányadó. A "Vt-31-538851" kódszámú területen zártsorú beépítési mód, legalább 360 m²-es telekterület, 10-12 m-es telekszélesség és 25 m-es telekmélység, 80%-os legnagyobb beépítettség és 10%-os legkisebb zöldfelületi fedettség érvényesül. Az épületmagasság is eltérő lehet, például a "Vt-10-048871" és "Vt-31-538851" területeken 10,5 m-től 16,0 m-ig terjedhet.
Múltidéző - Szolnok történeti városrészei
Különleges építési övezetek
A beépítésre szánt különleges építési övezetek speciális előírásokkal rendelkeznek. Ilyen például a "Gipe-21-2X674 (T)" jelű sajátos építési övezet, amely egyéb ipari gazdasági építési övezetként funkcionál. Ez a terület nem kialakult, illetve átalakításra szánt vegyes építészeti karakterbe tartozik. Szabadon álló beépítési mód jellemzi, minimum 5 méteres előkerttel, melléképület nem építhető. Melléképítmények közül kerti építmény, terepszint alatti építmény, hulladéktartály-tároló, kirakatszekrény és közmű becsatlakozási műtárgy helyezhető el. Teljes közműellátottság szükséges, és a gépjármű-elhelyezési kötelezettség 50%-át kell a telken belül biztosítani. A kialakítható építési telek méretei is jelentősek: legalább 30 m széles és 30 m mély, legalább 1500 m² területű. A megengedett legnagyobb beépítési százalék 50%, és a telek területének legalább 25%-át növényzettel fedetten kell kialakítani és fenntartani.
A "Khon-21-X95XX(HM)" jelű sajátos építési övezet különleges honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célt szolgáló terület. Itt egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális és szállásjellegű épületek is elhelyezhetők. A beépítési mód az építési helyen belül történik, minimum 4000 m²-es telekterület, 40%-os legnagyobb beépítettség és 20%-os legkisebb zöldfelületi fedettség jellemzi. Az épületmagasság maximum 18,0 m, de technológiai okokból ez meghaladhatja a megengedett értéket.
A "Vi-10-04907(TSZ)" jelű sajátos építési övezet vegyes intézményi építési övezet, települési, regionális és országos szerepkörű intézmények számára. Lakások csak az I. emeleten és felette létesíthetők, és az összes szintterület legfeljebb 75%-a lehet lakó-szintterület. A kialakult belvárosi építési karakter esetén a beépítési mód szabadonálló vagy zártsorú lehet, legalább 500 m²-es telekterület, 12 m-es telekszélesség és 15 m-es telekmélység, 100%-os legnagyobb beépítettség és 0%-os legkisebb zöldfelületi fedettség jellemző. Az épületmagasság legalább 10,5 m.
A "Vi-20-27XX0(Z)" jelű sajátos építési övezet szintén vegyes intézményi építési övezet. A kialakult vegyes építési karakterben szabadonálló beépítési mód, legalább 1000 m²-es telekterület, 20 m-es telekszélesség és 35 m-es telekmélység, 90%-os legnagyobb beépítettség és a nem beépített terület 50%-ának zöldfelületi fedettsége az előírás. Melléképületek közül járműtároló, kiskereskedelmi üzlet és műterem helyezhető el.
Egyéb Fontos Szabályozások
A Szolnoki Építési Szabályzat kitér olyan speciális esetekre is, mint a bűzös, fertőzésveszélyes, illetve erősen szennyező telephelyek miatti korlátozások. Ezeken a területeken szállásjellegű, pihenési célú, intézményi, élelmiszer-feldolgozási, élelmiszer-raktározási vagy állattartó épület újonnan nem helyezhető el. A meglévő ilyen funkciót befogadó épületek nem bővíthetők, csak felújíthatók.
A szabályozási tervlapok és a hozzájuk kapcsolódó előírások, mint például a "Gksz-30-52550" kódú kereskedelmi, szolgáltató terület, a helyi sajátosságok figyelembevételével kerültek meghatározásra. A jogszabályok biztosítják, hogy a helyi építési szabályzat az Országos Településrendezési és Építési Követelmények (OTÉK) előírásainál szigorúbb szabályokat is megállapíthat, amennyiben ez indokolt és közérdeket nem sért.
A rendelet összhangban van az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvénnyel és a településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről szóló 419/2021. (VII.15.) Korm. rendelettel, biztosítva a jogszabályi kereteknek való megfelelést.
