Közösségi Bérlakás Rendszer Szombathelyen (KBR): történet, működés és hatások
A bérlakás-rendszerben lévő feszültségek enyhítésére válaszul született Szombathelyen a Közösségi Bérlakás Rendszer, vagyis KBR. Gabriella, férje és fiuk 5 évvel ezelőtt költöztek Szerbiából Szombathelyre. Először egy munkásszállón éltek, majd más lakhatás után néztek. Akkor még csak Gabriellának volt munkája, így csak egy pincelakást tudtak kivenni 65 ezer forintért. A lakás azonban vizesedett, nagy volt a páratartalom, gyermekük pedig nagyon köhögött miatta, sokszor iskolába se ment. „Az albérletek borzasztóan drágák, sehol sem találtunk olcsót. Megpróbáltak önkormányzati lakásra pályázni, de ez nem sikerült. Ezután tanácsolta nekik egyik ismerősük, hogy próbálkozzanak meg a közösségi bérlakásrendszerrel.”
Fiuk egyébként 12 éves és már hatodik éve karatézik. Többszörös országos bajnok és külföldre is jár versenyezni, ha minden jól megy, szerepelni fog az Európa-bajnokságon is. Mészáros D. Sok-sok éve probléma Magyarországon az önkormányzati bérlakások hiánya, és ez Szombathelyen sem kivétel. Összesen 2100 önkormányzati bérlakás van a közel 80 ezres lakosú városban, de igény bőven lenne, sok olyan család van még, mint Gabrielláéké. Jelenleg 200 új bérlakásra lenne szükség. 2022 januárjában ki is jelölte a szombathelyi közgyűlés azokat a területeket, ahol önkormányzati bérlakások épülhetnek az egykori Szabadidőközpont területén.
2022 januári információk szerint jelenleg 24 üresen álló önkormányzati bérlakás van Szombathelyen, ezek közül 11 komfortnélküli, 9 összkomfortos, 4 pedig komfortos fokozatú. Mindegyik helyreállításra szorul, és mivel az önkormányzat jelenleg ezt nem tudja vállalni, a felújítás a bérlőkre marad. Az egykori Szabadidőközpont ide is terveznek bérlakásokat. Kérelmek száma meghaladja a 250-et, ebből nagyjából 180 sürgős eset. Szombathelyen jelenleg 80-120 ezer forint egy átlagos lakás bérleti díja, ehhez jön még a rezsi, ami fűtésszámlától függően 20-30 ezer forintig is felmehet.
„Engem hetente legalább hárman-négyen hívnak sírva, hogy kilátástalannak látják, hogyan fizetik ki a bérleti díjat.” A lakhatási krízisre válaszul született meg a KBR, amely egyedülálló Magyarországon és amit 2020 februárjában fogadott el a közgyűlés. Tehát az önkormányzat veszi bérbe a felkínált lakásokat, amelyeket aztán bérbe ad a Szociális és Lakásbizottság által kiválasztott személyeknek. Ezzel az önkormányzat garanciát nyújt a bérbeadónak, mert a bérleti díj beszedéséről, a lakás állagának megőrzéséről és a folyamatos ellenőrzésről gondoskodik.
„Maga az ötlet még 2013-ban merült fel egy szakmaközi együttműködés keretében, amelyben az önkormányzat a Habitat for Humanity nevű civil szervezettel és a Városkutatás Kft.-vel dolgozott. A nyugat-európai mintákat vették alapul, de a jogi és társadalmi környezet különbségei miatt nem volt egyszerű integrálni a magyar rendszerbe. Konzultáltak szakemberekkel, felméréseket készítettek. A KBR 2020. március 1-jén indult.
„Maga a rendszer működik: a Tulajdonos hosszú távra tervezhet, az önkormányzat pedig garanciát vállal a bérleti díj rendezésére.” A bérlők és a bérbeadók között közvetlen kapcsolat inkább a tulajdonossal történik, az önkormányzat pedig a megállapított díj elfogadását, a szerződéseket és a felügyeletet intézi. A KBR-havi díja a piaci ár alatt van, de az önkormányzati bérlakás díja felett, és ezáltal rövidül az önkormányzati bérlakásra várók listája. A rendszer eddig problémamentesnek tűnik: késedelmes fizetés csak minimálisan fordult elő, és a tapasztalatok pozitívak a bérlők és a bérbeadók részéről is.
A Szociális és Lakás Iroda vezetője szerint „Nincs olyan szereplője a programnak, akinek ne származna belőle előnye. Pontosan ezért tartott olyan hosszú ideig a tervezési fázis.” A Belügyminisztérium 2021-ben elismerte a sikert: az első helyért járó elismerés. A rendszer lényege, hogy a tulajdonosok kiadják üres ingatlanukat alacsonyabb, piaci alatti díjért az önkormányzat közvetítésével.
A jövőben problémát jelenthet, ha gyerek születik a családba és nagyobb lakásra van szükség, vagy ha a tulajdonos állandó lakcímként nem tudja elfogadni az érkezőt. A parkolási költség ugyanis jelentős lehet: az állandó lakcím bejelentése évente 5500 forint, jelenleg viszont 7700 forintot fizetnek. Ugyanakkor a rendszer megfelelő jogi hátteret és kedvezményeket nyújt a rászorulóknak, és a 3-5 évre szóló szerződés stabilitást is biztosít a bérlők számára.
„A projekt célja, hogy évente több lakást vonjanak be a KBR-be. A hivatal 10 lakás beemelését tartja reálisnak évente.” A jelenlegi adatok szerint 2025-ben 49 lakást vontak be a rendszerbe, és a népszámlálási adatok szerint több mint 3 ezer lakás áll üresen Szombathelyen, miközben a szociális lakhatási válság súlyosbodik. A városvezetés szeptember végén tárgyalja az előterjesztést, amely alapjaiban formálhatja át az önkormányzati bérlakások rendszerét. Jelenleg 1772 szociális helyzet alapján bérbe adott ingatlan áll a városnál, és a 2008 óta érvényben lévő emelés 2026. január 1-től egységesen 50 százalékkal nőhet és bevezetnék a minimum 5000 forintos havi lakbért.
Az előterjesztés szerint új elem a piaci alapon történő bérbeadás lehetősége: az üres lakásoknál a lakásügyi bizottság dönthet a szociális vagy piaci alapú bérbeadásról. A már lakott lakásoknál a szerződések lejártakor kötelező jövedelemvizsgálatot vezetnének be, és a háztartás egy főre jutó jövedelme alapján a bérleti díj piaci alapú díjra emelkedhetne. A cél az, hogy a szociális alapon bérbe adott lakások valóban a rászorulóknak legyenek fenntartva, miközben a magasabb jövedelmű bérlők is jogosultak lehetnek támogatott formában.
A KBR hatásai és tanulságai
- Biztonságot nyújtó garancia: az önkormányzat gondoskodik a díjak beszedéséről és a lakás állagának megőrzéséről.
- Piaci ár alatti díj a bérlők számára, de a garanciák miatt vonzó a tulajdonosok számára.
- Jó gyakorlatnak értékelik a nemzetközi tapasztalatokat is: több szakértő szerint hozzájárulhat a tudatos bérlakáskultúra kialakulásához.
- Fontos a népszerűsítés és a lakásfelajánlások növelése, hogy több ingatlan legyen elérhető.
- A rendszer stabilitását segíti a hosszú távú szerződések (3-5 év) és a kaucióintézmények módosított megközelítése (általában 2 havi bérleti díj).
Gyakorlati tapasztalatok a bérlőktől és a tulajdonosoktól
„Jó a viszonyom az önkormányzattal és a bérlővel is. A bérlő pedig az önkormányzattól vette a lakást.” A lakás felújítási szükségleteit előzetesen ellenőrzik, például a villamos hálózaton, és a szerződések 3 vagy 5 évre szólnak. A bérleti díjak a piaci árnál alacsonyabbak, de a garanciák miatt megéri a tulajdonosok számára is. A KBR mellett pedig több tulajdonos jelezte, hogy korábban problémás volt a bérbeadás, most pedig rendezettebb és kiszámíthatóbb a folyamat.
„A kormányzati intézményként való közreműködés fontos szerepet játszik: az önkormányzat fenntartja a rendszert, a bérlők pedig megkapják a megengedett lakhatást a rászorulók között.”
Szombathelyi hivatal szerint a jövőbeni bővítés egyik kulcsa a rendszer népszerűsítése és több lakás felajánlása. A város innovatív megközelítése a közösségi bérlakásrendszerben példaként szolgálhat más városok számára is, különösen a piaci és szociális bérlakások közötti egyensúly megteremtésében.
Támpontok a hasznosításra és a jövőre nézve
- Az önkormányzat és a bérlők közti együttműködés erősítése a garanciák fenntartásával.
- Több üresen álló lakás felkutatása és felújítása a KBR-be való bevonáshoz.
- A népszerűsítés fokozása annak érdekében, hogy a lakások gyorsabban találnak bérlőkre.
- A jogi környezet és a költségek folyamatos felülvizsgálata a fenntarthatóság érdekében.
- Figyelem a kisebbségi és szociális szempontokra, és a befogadó megközelítés erősítése.
Adatok és jövőbeni tervek
A város jelenleg 1772 szociális helyzet alapján bérbe adott ingatlant tart nyilván, és szeptember végén tárgyalják a bérleti díjak rendezését célzó előterjesztést. A 2026-tól várható új rendelet alapján egységesen 50 százalékkal emelkednek a lakbérek, és bevezetésre kerül a minimum 5000 forintos havi lakbér. A javaslat lehetővé tenné a piaci alapon történő bérbeadást is üres lakások esetén, és a szerződések lejáratánál jövedelemvizsgálatot vezetnének be a korábbi bérlőknél. A cél, hogy a szociális alapon bérbe adott lakások ténylegesen a rászorulókhoz kerüljenek, miközben a magasabb jövedelműek is hozzáférhetnek a város által biztosított, rendezett lakhatáshoz.
tags: #szombarhely #berlakas #kiiras