A szomszéd csatornája az én telkemen: jogi és gyakorlati kérdések
A csapadékvíz elvezetése és gyűjtése során több szabályt és szempontot is figyelembe kell venni. A helyi önkormányzat helyi rendeletben írhat elő további szabályokat. A telekről csapadékvizet a közterületi nyílt vízelvezető árokba csak zártszelvényű vezetékben és az utcai járdaszint alatt szabad kivezetni.
Nagy felhőszakadások és tartós esőzések idején egy kisebb tó alakulhat ki az utca végén, ahol a nagy mennyiségű vizet már semmilyen módon nem lehet elvezetni, és az befolyhat az utcában lévő ingatlanok kertjébe. Ez történt abban az esetben, amikor az utca lejtős részén a társasház által elvezetett csapadékvíz az utca végén, a legmélyebb ponton lévő ingatlanhoz folyt be.
A víz és csatorna szolgáltatók esetében a szerződés arról szól, hogy az adott ingatlan tulajdonosa vezetékes vizet kap, melynek fogyasztását egy mérőóra segítségével mérik. A szolgáltatók azért is ellenőrzik a szabályok betartását, mert el akarják kerülni a túlzott vízmennyiség beáramlását a szennyvízcsatornába. Ha ugyanis a szennyvízcsatorna telítődik a csapadékvízzel - például egy felhőszakadás során - akkor az kiáradhat, visszaduzzadhat. A csatornahálózatot jellemzően nem arra tervezték, hogy a szennyvíz mellett a csapadékvizet is képes legyen elvezetni. Ha viszont a csapadékvíz miatt visszaduzzad a szennyvízcsatornában lévő vízmennyiség, akkor fertőző szennyvíz kerülhet lakóingatlanokra, közterületre, ami fertőzésveszélynek tesz ki minket.
A szolgáltatók rendszeresen ellenőrzik azt, hogy az adott ingatlan tulajdonosa betartotta-e ezt a szabályt. Gyakori esetben a szennyvízcsatornába egy speciális fehér füstöt képző füstbombát tesznek, és megnézik, hogy az adott ingatlanon belül látható-e bárhol fehér füst jele. Különösen a csapadékvíz gyűjtésére vagy elvezetésére szolgáló rácsoknál vagy akár a tetőn lévő csatornánál tapasztalható-e szabálytalanságra utaló füst.
Egy konkrét eset kapcsán felmerült a kérdés: egy 5 lakásos udvarban, ahol az egyik telken 5 ingatlan van, az első tulajdonos, akinél a főcsatorna bekötés található, el akarja vezetni a hátsó 4 lakást a saját telkén átvezető csatornáról, mert zavarja, hogy az ő telkén keresztül mennek a többiek szennyvízcsatornái. Az elmúlt 10 évben is így volt, de az első ingatlannál tulajdonosváltás történt. Kérdés, hogy az új tulajdonos kötelezhet-e minket beleegyezésünk nélkül egy több millió forintos anyagi kárba, mert őt zavarja a mi szennyvízelvezetésünk.
A válasz erre a kérdésre egyértelműen nem. Az árak, szabályok és előírások szolgáltatónként, településenként és időben is változékonyak. Az összegyűjtött információk inkább áttekintő jellegűek, a cél, hogy általános képet kapjunk arról, mire számíthatunk különböző esetekben.
A közművekkel kapcsolatos általános szabályok
A telkek beépítésének feltétele az ivóvíz és a villamos energia biztosítása, valamint a szennyvíz és csapadékvíz megfelelő elvezetése, tárolása vagy kezelése. Ha hiányzik valamelyik közmű, általában az építési engedélykor elég a közműszolgáltató nyilatkozatával igazolni a leendő megoldás megvalósíthatóságát, és a használatbavételi engedély feltétele a kiépített közmű.
Lényeges tudni, hogy a mérőórán kívül eső vezeték - ha részben a telkünkön belül is van - a közműszolgáltató tulajdona. Minden változtatás, ami érinti ezt a szakaszt, idő- és pénzigényes lépésekkel jár. A tapasztalat szerint a bekötés helyét csak végső esetben érdemes változtatni! Ha a közterület 5 éven belül volt burkolva, nem kaphatunk rá bontási engedélyt.
A Csatornázási Művek csak akkor áll szóba velünk, ha minden szükséges irat nálunk van, és az ügyintézés során a lépések egyenként 30 napot vehetnek igénybe.
Költségek és engedélyek
Magánszemélynek a legtöbb helyen nem kell fizetni közműfejlesztési hozzájárulást (a közműszolgáltatótól függ, ha mégis, az ár 0-80 ezer Ft/m³, azaz egy családi házra 0 -50 000 Ft). 60 m² alapterület alatt egy családi ház terhelése 0,4 m³/nap, 60 m² felett: 0,6 m³/nap.
A csatlakozás díja nagyságrendileg 500 000 forinttól kezdődik. A többi lépés magánszemély esetén teljesen ingyenes lehet, vagy kb. egy tisztítóakna, tisztítóidom (különféle méretek: 40-80 cm átmérő az ideális, 20 cm-1 m-ig létezik, műanyag fedővel vagy öntöttvassal).
Ha a telek mélyebben van, mint az utca, szennyvízemelő akna szükséges lehet. Az építtető fizeti (kb. félmillió Ft), és nyilatkozik, hogy ő üzemelteti, a csatornázási műveket nem terheli felelősség. Ez egy komoly műtárgy: 1-2 m³-es, a földbe leásva. Nem lehet kötelezni rá a szomszédot.
Ha az utca csatornázott, általában kötelező rácsatlakozni. Ez alól felmentés kérhető, műszakilag indokolt esetben. A díjak a szolgáltató és a hatóságok felé fizetendők.
A biológiai szennyvíztisztító gyártói sokszor rendelkeznek ún. „közmű kiváltó engedéllyel”. Ez sajnos nem mentesít a szabályzatok alól. Sok esetben kötelező az utcai csatornára csatlakozni, továbbá a Helyi Építési Szabályzat még csatornázatlan utcában is külön megtilthatja a közműkiváltókat.
Bizonyos esetekben, például az ÉSZÉ-nek sikerült engedélyeztetnie Budapesten a XVI. kerületben biológiai szennyvíztisztítót. A folyamat magában foglalja tervek készítését és engedélyeztetést, amihez nincs eljárási illeték. A költségek ekkor kb. 1-2 millió forint között mozoghatnak.
Léteznek olyan megoldások is, mint az elszikkasztó rendszerek (3 évente kb. 50-100 ezer Ft karbantartás), vagy zárt rendszerű szennyvíztartályok (kb. 200-500 ezer Ft). Magas talajvíz esetén speciális, felúszás elleni lapos típus kell. Ezekre 5-20 év garancia is vonatkozhat (gyártótól függően).
Fokozottan vízérzékeny területen, mint például a Balaton környéke, törvény tiltja a zárt rendszerű szennyvíztároló építését.
Amelyik faluban elkezdődött a csatorna kiépítése, ott kötelező rácsatlakozni. Ha valamelyik utcába nem jutott még el a csatorna, ott átmenetileg építési tilalom van. Ha a település még nem kezdte el a csatornázást, biológiai szennyvíztisztítót kell engedélyeztetni, megépíteni és használatbavételi engedélyt szerezni rá, csak mindezután lehet építési engedélyezési eljárást indítani.
Szennyvízbekötés és szomszédjog
A szennyvízbekötés szabályai szigorúan rögzítve vannak a hatályos jogszabályban (58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet - a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCI. törvény), ezért a bekötés előtt érdemes tájékozódni és szakember segítségét kérni. A tervezés és a kivitelezés minden egyes fázisa pontos szakértelmet igényel.
A bekötés kérelmezéséhez az ingatlan tulajdonosának vagy meghatalmazottjának írásos igénybejelentést kell tennie a területileg illetékes víziközmű-szolgáltatónál. Csatolni kell egy tervdokumentációt, amely tartalmazza a műszaki leírást, helyszínrajzot és a bekötéssel kapcsolatos minden részletet. A dokumentációhoz csatolni kell térképmásolatot és a tulajdoni lap másolatát is. Ezen dokumentációk felülvizsgálatát és a kérelem elbírálását követően kezdődhet meg a kivitelezés.
A telken belüli kivitelezést olyan épületgépész végezheti, aki rendelkezik a megfelelő jogosultságokkal. Ő rendelkezik minden műszakilag fontos információval is, amely a kialakításhoz szükséges. A más közművektől való távolságot szigorúan be kell tartani. Ivóvízvezeték esetén minimum 1,5 méter a kötelező tartandó távolság.
A szennyvíztisztító telepek tisztítóberendezése csak bizonyos összetételű szennyvíz megtisztítására képes, vagyis csak normál használatnak minősülő szennyvízet lehet a közcsatornába bevezetni.
Csapadékvíz soha nem kerülhet a szennyvízcsatornába. Ha az ingatlan szennyvíz kilépési pontja alacsonyabban van, mint a közcsatorna, akkor szükség lehet nyomott bekötésre és szennyvízátemelő telepítésére.
Hogyan működnek a csatornarendszerek?
A szomszédjog kapcsán fontos megemlíteni, hogy az egyik fél birtokvédelmi kérelmet nyújthat be, ha úgy érzi, hogy a birtoklási joga sérül. A birtokláshoz fűződő jog a tulajdonjog egyik részjogosítványa. A birtokvédelem elsősorban tény, látszat (és ennek védelme) a jegyzői szakaszban, bírói szakaszban már a jogcím vizsgálata az elsődleges.
A birtoklást csorbíthatja-e, ha személyes képmásunk, ingatlanunk környezete felvételre/rögzítésre/továbbításra kerül? Csorbul-e a jog vagy egyenesen kiestünk-e a birtoklásból egy felvétel miatt? A birtokvédelmi eljárásban a bizonyítási kötelezettség a kérelmezőt terheli.
Kérdéses, hogy álkamera telepítése lehet-e alapja birtokvédelemnek, vagyis egy biztonságérzetet adó üres dobozra mondhatjuk-e azt, hogy sérti a szomszéd birtokláshoz való jogát? Nem arról van-e szó, hogy éppen hogy a lakóövezetre tágabb körben „vonzza be” a biztonságérzetet?
Adható-e birtokvédelem idegességre, esztétikai kifogásra akkor, amikor a birtokvédelmi eszköztár befejezett birtokháborítás esetén az eredeti állapot helyreállítása, folyamatban lévőnél pedig a magatartástól való eltiltás? Egy üres doboz felszerelése befejezett cselekmény vagy látványa folyamatos birtokháborítást valósít meg? Eléri-e az álkamera által okozott érzet a jog ingerküszöbét, be kell-e indítani miatta a jogi eszköztárat?
Nincs arra felhatalmazás, hogy mérlegeljük az egyik fél álkamerával elért biztonságérzetét a másik fél álkamerával elért megfigyeltség-érzetével szemben. Nem lehet meg nem történt dologra birtokvédelmet adni. A félelemre sem lehet birtokvédelmet adni.
A NAIH, a jegyző vagy más közigazgatási szerv nem egy 0-24 órás ügyeletben lévő gyorsreagálású hadtest. Az ügyintézési határidők arra valók, hogy az eljárások lefolytathatóak legyenek.
A tapasztalat szerint a bekötés helyét csak végső esetben érdemes változtatni, és minden változtatás, ami érinti a mérőórán túli vezetéket, idő- és pénzigényes lépésekkel jár. A szomszéd nem kényszeríthet bele minket egy több milliós kárba az ő kényelme érdekében.
tags: #szomszed #csatornaja #az #en #telkemen