Szomszédok: Gazdagrét alaprajza és az ikonikus lakótelep
1987. május 7-én indult a magyar televíziózás talán legnépszerűbb sorozata, akkori szóval teleregénye, a Szomszédok. A három család és ismerőseik életét több mint 12 éven keresztül követhettük kéthetente csütörtökön. A sorozat három család és az ő ismerőseik, barátaik, munkatársaik, szomszédaik életét követi végig a Kádár-kor utolsó napjaitól majdnem a millenniumig. Már az utolsó rész óta is eltelt majdnem 25 év.
Gazdagrét Magyarországon, Budapest nyugati részén helyezkedik el, a 11. kerületben. Panelházakból álló lakóövezet. A városrészt 1983 és 1989 között, a kommunista kor utolsó építészeti fellendülése idején építették, neve pedig onnan ered, hogy termésekben gazdag környék volt annak idején. Kényelmének és biztonságos szomszédságának köszönhetően a város legnépszerűbb panel lakótelepe. Gazdagrét az 1987 és 1999 között játszott, itt forgatott „Szomszédok” televíziós sorozatból is jól ismert.
A teleregény kezdetekor még nem volt teljesen kész Budapest utoljára épült szocialista házgyári lakótelepe, a gazdagréti. Így nyomon követhetjük a három család beköltözését is. Az első otthont - amely egyben a kétszázezredik távfűtött lakás volt Magyarországon - 1984. március 21-én adták át. Ekkor még nem voltak boltok, kommunális létesítmények a lakótelepen. Az első lakások átadása után mintegy fél évvel nyitottak ki az első üzletek.
Az MTV stábja a Csíki-hegyek utca 1-es számú házának teljes első emeletét vette meg: három lakásban a három család lakott, a negyedik lakásban pedig a Gábor-Juli stúdió volt berendezve, ami mellett a színészek pihenőszobájaként is szolgált. A sorozat készítői úgy állították össze a szereplő családokat, hogy a késő 80-as évek egész társadalmát lefedjék: volt itt kisnyugdíjas, művész, pedagógus, melós, túlzásig rongyrázós újgazdagok, orvos, vállalkozó és diák is.
A 3 családnak a Csíkihegyek utca 1. szám első emeletén volt a lakhelye - a sorozat készítői négy lakást vettek meg, hármat a családok otthonának, a negyedikben pedig a Gábor-Juli szalon volt berendezve. A Csíkihegyek utca 1. pedig, amit a filmben Lantos utca 8-nak hívnak, az ország ismertebb társasháza, pedig külsőre éppen olyan, mint bármelyik lakótelepi panel. Semmi nem jelzi, hogy 12 éven át itt lakott Lenke néni, Taki bácsi, a Mágenheim család, Vágási Feri és Jutka.
A sorozat készítői a Csíkihegyek utcai Általános Iskolát használták a Lantos utcai Általános Iskola helyszínéül - itt tanított Jutka, és ide járt Julcsi a sorozat elején. Az iskolai jelenetek ma már felérnek egy nosztalgiatúrával: minden fagyizás, nintendózás vagy gyerekbuli a 90-es évek velejét mutatja be. Ugyanakkor leggyakrabban az iskolai tanáriban zajló beszélgetéseken keresztül mutatták be az aktuális politikai és közéleti vitákat is, jellemzően a két töritanár, Béla bácsi és Csaba szájába adva ezeket a monológokat és szentenciákat.
A posta nem a kezdetektől fontos helyszín, de mivel Sümeghy művész úrnak alakul egy szerelmi szála a butikos Lillácskával, Kutya úr is kapott egy barátnőt. Mimike, a postáskisasszony - Földi Teri színésznő, aki a sorozat elején Jutka első iskolájában igazgatónő - feltűnése után Kutya úr már nem csak azért jár a postára, hogy csekkeket fizessen be.
Az Alkotás Presszón kívül volt még egy műintézmény (ez már magán a telepen), ahol megfordult szinte mindenki. Főleg persze Kutya és Sümeghy, de Janka néni és Jutka is, a teraszon pedig nemegyszer fagyizott vagy randizott Julcsi. A Muskátli Presszó a Szomszédok szerves része, sokak törzshelye.
János és Alma házassága korántsem volt tökéletes. Mai szemmel nézve mégis nehéz rájönni, hogy miért hidegültek el egymástól (bár a sorozat végéig fel-felbukkannak egymás életében, annak ellenére, hogy mindkettőjüknek több kapcsolata is van a 12 év alatt). János ha nem épp Alma gyerekszobájában húzza meg magát Taki bácsiéknál, akkor az erdészházban tölti az időt. Hogy a ház valójában kihez tartozik, az soha nem derül ki pontosan, mindenesetre olyan, mintha János otthona lenne.
Két helyszín volt, melyeken lekövethették a tévénézők a 90-es évek gazdasági változásait: egyrészt Gábor Gábor fodrászüzlete, másfelől Lenke néni munkahelye, a közért, ahol különféle rendeletek, az infláció vagy a szegénység okoztak fennakadást. Akadt itt kisnyugdíjas, akinek a 10 deka párizsi is drága volt, lopkodós közértes, teszetosza, a privatizációtól rettegő boltvezető, romlott csokimikulás és szovjet pezsgő, aminek az üvegét többé nem lehet visszaváltani. A szocialista közért egy idő után Plus Diszkont lett, majd egy időben SPAR-ként működött - már a sorozat után -, végül kínai ruhaboltként zárt be pár éve.
A Szomszédokban két nagy szakácsnő volt, Lenke néni és Etus, a keramikus. Igaz, az utóbbi főzőtudománya nincs annyira kihangsúlyozva, mint Lenke nénié, aki üveges zöldbabbal és vegetával hódít, de nála általában van főtt étel, néha főz a családra, és ő az egyetlen, aki jár piacra. Etus gyakran megfordul egy meg nem nevezett piacon, ahol Józsival, a zöldségessel beszél árakról, receptekről és az életről.
A templomot csak 2016-ban szentelték fel, így a képsorokon soha nem látszott kész állapotában, az 1990-es alapkőletétel és maga az építés viszont megjelenik a sorozatban. Sőt! Lillácska egy ugyancsak a templomhoz kötődő jelenetben mutatja be a magyar televíziózás legdirektebb reklámját, adakozásra buzdítva a tévénézőket.
Újra együtt a SZOMSZÉDOK! 🎄 Karácsonyi különkiadás a sorozat egykori szereplőivel
A sorozat 12 éven és 331 epizódon keresztül futott nagy sikerrel a Magyar Televízión. Az interneten 30 év után is tömegek imádják. A Mágenheim házaspár, Ádám és Júlia, meg kisebbik lányuk, Flóra és a mindig készenlétben álló Tyúkanyó, a nagyi, Etus. Sokan 30 körüliek, nem is éltek még akkor, amikor ment a tévében a sorozat most pedig rendszeresen újranézik az interneten.
Ivancsics Ilona szerint azért maradhatott így fent a Szomszédok világa, mert rólunk szólt és végigkísérte a rendszerváltás körüli éveket. A karakterek, akiket játszottak, olyanok voltak, mint a családtagok. Vagy épp olyan figurák, amilyet mindenki ismert a saját környezetében. Én például imádtam Janka nénit, akire ujjal mutogattak a nézők, és közben nem vették észre, hogy lehet, hogy egy kicsit ők is éppen olyanok - emlékezett nevetve Pásztor Erzsi, akit az alkoholista, ellenszenves nagynéni szerepében mára igazi kultikus rajongás vesz körül. Szerinte a Szomszédok sikerének egyik titka, hogy igazi színészek játszottak benne, a téma pedig a nézőknek és a nézőkről szólt.
A sorozatnak 1999-ben lett vége, de a kollektív emlékezetből nem tűnt el. Sokan úgy gondolják, hogy a nézők saját magukat látták viszont a képernyőn. Három család szemén keresztül mutatták be azokat a kérdéseket, amelyek nap mint nap foglalkoztatták az embereket. A karakterek szinte életre keltek, beköltöztek a hús-vér családok életébe, akik azonosultak a problémáikkal, vagy legalábbis meghallgatták azokat.
A Szomszédok még most is olyan nézettségi arányokat ér el, amilyet senki nem feltételezett. Sőt, az derült ki, hogy a fiatalok táborában még népszerűbb. Elég a Gazdagréti Szomszédok Ünnepére gondolnunk, ahol zömmel húszas-harmincas fiatalok vettek részt, és idézték a sorozat mondatait. Én úgy vélem, hogy ma is van igény olyan sorozatra, ahol a témát az életből merítjük. Ahol a cselekményt a napi történések befolyásolják.
A lakótelep építéséről épp ötven esztendeje, 1970-ben döntöttek. A tanács ötven évvel ezelőtt, 1970-ben jelölte ki a korábban elsősorban mezőgazdasági területként hasznosított telket lakótelep építésére, az aktuális ötéves tervből azonban ez végül kimaradt. Így csak az 1978-as újratervezés után, ’83-ban történt meg az első kapavágás, amelyet követően közel hatezer lakás épült Gazdagréten. Amikor a ’80-as évek elején a földgépek dolgozni kezdtek, a sárga altalajban sírhelyekre bukkantak. Az ásatásokon egy több mint 100 sírból álló római kori temetőt tártak fel, és kő-, tégla-, valamint földsírokra bukkantak a régészek. A feltárás során középkori leletek is kifordultak a földből, ezekből hamarosan összeállt a történelem újabb epizódja: Árpád-kori település is volt ezen a helyen, amely végül a 15. században pusztult el.
A gazdagréti lakótelep igazi mintaként szolgált a nagyvilágnak: az 1986 nyarán hazánkba látogató szovjet vezető, Mihail Gorbacsov feleségének is ezzel a lakóteleppel büszkélkedtek a vezetők. Raisza asszony akkor megtekintette a kábeltelevíziót, a közösségi házat, a mellette található bölcsődét, majd ellátogatott egy családhoz is a Törökugrató utca 10-be. A lakónegyed vonzerejét mégsem az akkoriban nagyon korszerűnek tűnő építészeti megoldásai, hanem a földrajzi elhelyezkedése és a kialakítása adták. Az itteni négyzetméterárak ma is vetekednek a téglaépítésű lakásokéval, ami részben a környék különleges fekvésének köszönhető, részben pedig annak, hogy Gazdagréten jutott hely zöld felületeknek, parkoknak, játszótereknek is.
| Helyszín | Leírás |
|---|---|
| Csíkihegyek utca 1. (Lantos utca 8.) | A három fő család otthona, a forgatások központi helyszíne. |
| Csíkihegyek utcai Általános Iskola (Lantos utcai Általános Iskola) | Jutka tanított itt, ide járt Julcsi, és sok politikai vita zajlott le itt. |
| Gábor-Juli szalon | A fodrászüzlet, ahol a 90-es évek gazdasági változásai is nyomon követhetők voltak. |
| Közért (később Plus Diszkont, SPAR, kínai ruhabolt) | Lenke néni munkahelye, a szocialista korszak és az átalakulás szimbóluma. |
| Muskátli Presszó | A lakótelep egyik közösségi tere, ahol sok szereplő megfordult. |
A Szomszédok térkép minden állomását végigjárni nem kis vállalás, de egy-egy helyszín felkeresése is jó ötlet lehet. Akiket viszont a legikonikusabb helyszín, a főszereplők lakóhelye érdekel, azok Gazdagrétre, a Lantos utca 8. számhoz menjenek - bár hozzá kell tennünk, hogy a valóságban a Csiki-hegyek utca 1. számú házban forgott a kamera.
tags: #szomszedok #gazdagret #alaprajz