A szövetkezet vagyonában változás illetéke és kapcsolódó kötelezettségek
A közös vállalkozási forma, a szövetkezet, vagyonának változása kapcsán több jogi és költségvetési tétel merül fel. A szövetkezeti vagyont érintő döntések, a bejegyzés és a közzététel, valamint a tagok pénzügyi kötelezettségei mind befolyásolják a szövetkezet működését és a résztvevők jogait. A jogszabályok szerint a tagok beavatkozási joga, a közgyűlés hatásköre, a könyvvizsgálói kötelezettségek és a közösségi alap felhasználásának elvei meghatározzák a vagyon változásainak kezelését.
A szövetkezet alapítása és a vagyonjuttatások alapelvei
A szövetkezetet legalább hét alapító tag alapíthatja, és a tagok részjegytőkéje az alapszabályban meghatározott mértéket, de legalább harminc százalékot az alapítást követő 8 napon belül befizetendő. A befizetéssel egyidejűleg a nem pénzbeli hozzájárulások teljes egészét is teljesíteni kell. A szövetkezet a bejegyzését csak a befizetési kötelezettség teljesítését követően végezheti el, ellenkező esetben a tag nem válik a szövetkezet tagjává. Ha a bíróság jogerősen elutasítja a bejegyzési kérelmet, a szövetkezetet fel kell számolni, és tevékenységét megszüntetni kell.
A tagfelvétel és a vagyon közvetlen összefüggései
A tagfelvétel csak akkor történhet meg, ha a tag a részjegy névértékével vagyoni hozzájárulását teljesíti. A tagfelvételi kérelmet a közgyűlés közelebbi ülésén kell elbírálni, és a belépő személyt ki kell értesíteni; a tagsági jogviszony a határozat meghozatalának időpontjára visszamenőleg keletkezik, feltéve ha a hozzájárulás teljesítésre kerül. A tagsági jogviszony megszűnése vagy megszüntetése esetén a részjegy névértéke és a hozzá tartozó saját tőke lekötött tartaléka illeti meg a tagot vagy örökösét, a veszteség fedezésére fel nem használt tartalék esetén pedig külön eljárás szerint történik az elszámolás.
Részjegy és vagyonelosztás
A részjegyek névértéke azonos összegű; a belépő kifizetése után kerül jóváírásra a részjegyre jutó saját tőke. Ha a tag a belépéskor nem teljesíti a részjegy összegét, a fennmaradó részletet a tag az alapszabályban meghatározott módon és időpontban köteles szolgáltatni - legkésőbb a belépés után egy éven belül. A tagok nyilvántartást vezetnek a tagokról, amely tartalmazza a tag nevét vagy cégnevét, lakcímét vagy székhelyét, a teljesített vagyoni hozzájárulás összegét, valamint a tagsági jogviszony keletkezésének és megszűnésének időpontját.
- A részjegy névértéke egységes marad.
- A belépő tag felvételi kérelmében nyilatkozhat más tag részjegyének megvételi szándékáról is.
- A tagsági jogviszony megszűnése esetén a részjegy értéke és az adott időszak alatt keletkezett saját tőke lekötött tartaléka a hiányzó fedezet kiegyenlítését szolgálja.
A közgyűlés hatásköre és a vagyon kezelésének elvei
A közgyűlésre tartozik többek között az alapszabály módosítása, a tagok kizárása és felülvizsgálata, a könyvvizsgáló megválasztása, valamint a szövetkezeti vagyon egy részének közösségi alapba történő minősítése. A közgyűlés meghatározza a beszámoló elfogadását és az adózott eredmény felhasználásának főbb elveit, továbbá dönt a gazdasági szerkezet átalakításáról, csődeljárásról és a befektető tagok felvételéről. A közgyűlés összehívása minimum 15 nappal előre történik írásban, és a napirend közlése minden tag részére biztosított.
A tagok jogosultságai közé tartozik a napirendre tett ügyekkel kapcsolatos indítványok benyújtása, a közgyűlésen történő napirendi viták, és képviselet útján való részvétel. A képviselethez okirat igazolása szükséges, és az alapszabály meghatározza, hogy egy képviselő hány tagot képviselhet, de ez az arány a tagok 10%-át nem haladhatja meg. Ha a közgyűlés határozatképtelen, újabb közgyűlést kell összehívni, amely a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes lehet azonos napirend mellett.
A könyvvizsgálat és a vagyonvédelmi mechanizmusok
A közgyűlés határozott időre vagy határozatlan ideig könyvvizsgálót választ; a könyvvizsgáló köteles feltárni a vagyon várható csökkenését vagy olyan tényeket, amelyek a vezető tisztségviselők felelősségét érinthetik. A könyvvizsgáló személye és tevékenysége törvényi és alapszabályi előírások szerint történik, és a közgyűlés a könyvvizsgáló véleményét meghallgatva hozza meg döntéseit. A könyvvizsgálóval a megbízást a megválasztását követő 30 napon belül szerződésben rögzítik, és tilos olyan szolgáltatás nyújtása, amely veszélyezteti függetlenségét.
Tagfelvétel, részjegyek és a vagyonhoz kapcsolódó rendelkezések
A tagfelvételről - kivéve a befektető tagot - az alapszabályban meghatározott testület dönt; a felvételi kérelmet a legközelebbi ülésen kell elbírálni, és a belépőt értesíteni kell. A belépési feltételek teljesítésével visszamenőleges hatály keletkezik a tagsági jogviszonyra, és a részjegy névértéke vagyoni hozzájárulásként szolgál. A választható részjegyek és a hozzájárulások részletezése mellett a tagok közötti vagyonmegosztás és a vállalt feladatok aránya is meghatározó lehet. A 57. és 58. §-t érintő mechanizmusok szerint a tagok közötti jogi és gazdasági kapcsolatok és kötelezettségek részletesen rendezve vannak.
A tagok közvetett vagy közvetlen vagyonjuttatásai között az oktatási intézmény részére végzett munka és a szakképzési hozzájárulás keretében kapott fejlesztési támogatások adminisztrációja is fontos, és ezek eseményei a megállapodásokban kerülnek rögzítésre. Ha a tag a részjegy névértékének megfelelő vagyoni hozzájárulását belépéskor nem teljesíti teljes mértékben, a fennmaradó részt a közgyűlés által meghatározott időpontig, de legkésőbb egy éven belül köteles teljesíteni.
Részjegy, jogutódlás és megtérítés
A részjegy névértéke csak azonos összegű lehet. A tagsági jogviszony megszűnése vagy megszüntetése esetén a részjegy és a tagsági jogviszony alatt keletkezett saját tőke lekötött tartaléka illeti meg a tagot vagy örökösét. A jogutódlásra és belépésre vonatkozó előírások szerint a jogutód kérheti a felvételt a meghatározott feltételek szerint.
Végrehajtási és büntetőjogi korlátozások
A vezető tisztségviselők megbízatása és visszahívása szigorú feltételekhez kötött. A vezető tisztségviselő nem lehet olyan személy, aki saját jogi személyként vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság képviselője, és bizonyos kizáró okok fennállása esetén helyettese sem. A közgyűlés azonnali hatállyal visszahívhatja a tisztségviselőt abban az esetben, ha súlyos mulasztás vagy egyéb kizáró ok áll fenn. A vezető tisztségviselők kötelesek a szövetkezet érdekeit előtérbe helyezni, és szükség esetén a hitelezői érdekek elsőbbségét figyelembe venni.
Számvitel, könyvvizsgálat és a közgyűlés hatásköre a vagyon vonatkozásában
A szövetkezet könyvvizsgálója feladatát a Magyarországon hatályos jogszabályok szerint látja el, és a közgyűlés a könyvvizsgálót meghallgatva hozza meg döntéseit. A könyvvizsgáló köteles értesíteni a közgyűlést, ha a vagyon várható csökkenését vagy olyan tényt észlel, amely a vezető tisztségviselők felelősségét érintheti. A könyvvizsgálóval kötött megállapodást a megválasztását követő 30 napon belül kell megkötni, és a könyvvizsgálói feladatok ellátására vonatkozó felelősség kérdését egyértelműen rögzíteni kell.
tags: #szovetkezet #vagyonaban #valtozas #illeteke