Osztatlan tanárképzés Magyarországon: kreditrendszer és képzési struktúra
A pedagógusképzés átalakítása régóta napirenden van Magyarországon, a bolognai rendszer bevezetése óta folyamatosan zajlik a vita a képzési struktúráról. Az elmúlt években több elképzelés is felmerült a tanárképzés minőségének javítása és a végzett pedagógusok felkészültségének növelése érdekében. A jelenlegi tervek szerint a kormány szétválasztaná az általános és középiskolai tanárképzést, és újra nagy szerepet szánna a vidéki és fővárosi pedagógusképző főiskoláknak. Emellett visszaállítanák az osztatlan, egyciklusú, kétszakos tanárképzést.
Az osztatlan tanárképzés lényege, hogy a hallgatók egyetlen, összefüggő képzési ciklusban szereznek tanári szakképzettséget. A korábbi kétciklusú rendszer (alapképzés és mesterképzés) helyett egy hosszabb, egységesebb képzési folyamat valósul meg. Ez a modell azt célozza, hogy a végzett tanárok mélyebb és átfogóbb tudással rendelkezzenek mind a szaktárgyi, mind a pedagógiai ismeretek terén.
A 2013 szeptemberétől bevezetett új tanárképzési forma, az osztatlan tanárképzés, lehetővé teszi, hogy az érettségi megszerzését követően a hallgatók közvetlenül a tanári pályára készülhessenek. A képzési struktúra két fő formában valósul meg: a 4+1 éves és az 5+1 éves képzés. A plusz egy év minden esetben a szakmai gyakorlatot jelenti.
A képzési formák és struktúra
A közismereti tanárképzésben mesterfokozat és tanári szakképzettség osztatlan, kétszakos képzésben szerezhető meg. A képzési idő a választott szakpárostól és képzési formától függően 10, 11 vagy 12 félév lehet. Az általános iskolai tanárképzés általában 10 féléves (4+1 év), míg a középiskolai tanárképzés 12 féléves (5+1 év). Ha csak az egyik szak középiskolai, a képzési idő 11 félév.
A tanárszakok egy része mindkét képzési formában indulhat. A képzés egy hároméves, 180 kredites közös képzési szakasszal kezdődik. Ezt követően választható ki az általános iskolai vagy a középiskolai tanári szakképzettség megszerzésére irányuló képzési szakasz.
Kreditrendszer és elosztás
A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény, valamint a tanárképzés rendszeréről, szakosodási rendjéről és a tanárszakok jegyzékéről szóló rendeletek szabályozzák a kreditrendszert. Az osztatlan tanárképzésben a képzési idő és a kreditek elosztása a következőképpen alakul:
- Általános iskolai tanárképzés (4+1): 10 félév, legalább 300 kredit.
- Középiskolai tanárképzés (5+1): 12 félév, 360 kredit.
- Vegyes képzés (egyik szak általános, másik középiskolai): 11 félév, 330 kredit.
A képzés elemei közé tartozik a közös képzési szakasz (180 kredit, 6 félév), az összefüggő iskolai gyakorlat (2 félév, 50 kredit), valamint a tanári felkészítés (100 kredit). A tanári felkészítésen belül az összefüggő gyakorlat 40 kredit, melyhez 8 kredit kapcsolódik a kísérő szemináriumokról (4 kredit pedagógia, 4 kredit szakmódszertan). A pedagógia-pszichológia modul 28 kreditet, a szakmódszertan modul pedig 2x8 kreditet foglal magában. A tanítási gyakorlat 2x2 kreditet ér.
A képzés során minden félévben 30 kredit teljesítése kötelező. A korai félévekben a diszciplináris tárgyak dominálnak, míg az 5. félévtől kezdődően elindul a szakmódszertani képzés is. A képzés része a portfólió (2 kredit) és a közösségi gyakorlat (2 kredit), amely az összefüggő iskolai gyakorlat előfeltétele.
| Félév | Pedagógia-Pszichológia | Szakmódszertan (1. szak) | Szakmódszertan (2. szak) | Tanítási gyakorlat | Szakmai kreditek (1. szak) | Szakmai kreditek (2. szak) | Összesen |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1. | 2 | 2 | 2 | 2 | 14 | 14 | 30 |
| 2. | 4 | 2 | 2 | 2 | 13 | 13 | 30 |
| 3. | 4 | 2 | 2 | 2 | 13 | 13 | 30 |
| 4. | 6 | 2 | 2 | 2 | 12 | 12 | 30 |
| 5. | 4 | 2 | 2 | - | 10 | 10 | 30 |
| 6. | 2 | 0 | 2 | - | 11 | 11 | 30 |
| 7. | 4 | 2 | 2 | 20 | 9 | 9 | 30 |
| 8. | 2 | 2 | 2 | 20 | 9 | 9 | 30 |
| 9. | - | - | - | - | 14 | 14 | 30 |
| 10. | - | - | - | - | 13 | 13 | 30 |
A képzés részeként a hallgatóknak anyanyelvi ismeretekből is fel kell készülniük, amihez ugyan kreditet nem kapnak, de a teljesítést igazolni kell.
A szakképzett tanár kompetenciái
A szakképzett tanárnak széleskörű kompetenciákkal kell rendelkeznie, hogy hatékonyan tudja végezni hivatását. Ezek a kompetenciák magukban foglalják a pedagógiai, pszichológiai, módszertani és szaktárgyi ismereteket, valamint a gyakorlati készségeket.
A tanár ismeri a tanulók pedagógiai megismerésének módszereit, figyelembe véve az életkori sajátosságokat. Képes a szaktárgy fogalmainak kialakulásának folyamatát értelmezni és fejleszteni a tanulók fogalomrendszerét. Tisztában van a szaktárgy tanítása-tanulása során fejlesztendő speciális kompetenciákkal, azok mérésével és diagnosztizálásával.
A tanár képes a különböző adottságokkal, képességekkel és előzetes tudással rendelkező tanulók tanulásának, fejlesztésének megfelelő módszerek kiválasztására, tervezésére és alkalmazására. Döntéseiben szakmai önreflexióra és önkorrekcióra képes, folyamatosan értékeli és elemzi a pedagógiai folyamatokat és a tanulók személyiségfejlődését.
A szakképzett tanár megalapozott tudással rendelkezik a társadalmi és csoportközi folyamatokról, a demokrácia működéséről. Ismeri a különböző tanulási környezetben megvalósuló szocializációs folyamatokat és azok kezelésének lehetőségeit. Képes a rá bízott tanulókból közösséget formálni, erősíteni helyi, regionális, nemzeti és európai identitásukat.
Szaktárgya tudományos ismeretrendszerén túl rendelkezik az információszerzéshez, feldolgozáshoz és értelmezéshez szükséges alapvető (szövegértési, logikai, informatikai) felkészültséggel. Ismeri a szakmódszertan hazai és nemzetközi eredményeit, szakirodalmát és aktuális kérdéseit. Képes átlátni a tudáshoz és információkhoz való hozzáférés hagyományos és digitális lehetőségeit az alkotó információhasználatra.
A tanárképzés története és jövője
A pedagógusképzés átalakítása nem új keletű. Már 2005-ben felmerült az igény a képzés átalakítására a minőségfejlesztés érdekében. Akkoriban a Fidesz oktatáspolitikai műhelye úgy nyilatkozott, hogy semmi szükség a tanárképzés kétciklusúvá alakítására, mivel a bolognai rendszer a mobilitás miatt szükséges, de nem túl valószínű, hogy egy pedagógus külföldön akarna tanítani.
Később, 2010 júniusában Pokorni Zoltán, az Országgyűlés oktatási bizottságának elnöke javasolta, hogy a pedagógusképzést vegyék ki a bolognai rendszerben kettéosztott képzésrendből. Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi 12 ezer helyett évente csak 4 ezer helyet kellene meghirdetni a tanárképző szakokon.
Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke tavaly novemberben támogatta azt a tervet, hogy a tanárok a képzés után gyakornoki szakaszban kezdjék meg munkájukat. Szerinte az egyciklusú képzést néhány jól meghatározott, összeillő tanárszakon kellene lehetővé tenni, például matematika-fizika, kémia-biológia és magyar-történelem szakon.
A jelenlegi tervek szerint a nagy közismereti tárgyak tanárait csak osztatlan, kétszakos formában képezik majd. A kisebb szakok, mint a környezettan vagy kommunikáció, csak harmadik szakként lesznek felvehetők. A tanári szakosoknak a képzés elején két szakot kell választaniuk, amelyekből egyforma kreditszámot kell elvégezniük.
A Pannon Egyetem Tanárképző Központja is kínál osztatlan tanárképzést, együttműködve a Veszprémi Érseki Főiskolával. A képzés során lehetőség van közismereti - hittanár-nevelőtanár szakpár elvégzésére is. A képzési idő a választott formától függően 10, 11 vagy 12 félév lehet.
tags: #szte #osztatlan #tanarkepzes #kredit