Tarsashaz atveteli elismerveny: hogyan írjuk meg és mik a jogi alapok

A fővárosi ügyvédek számára készülő Pesti Ügyvéd című folyóiratban komoly hagyománya van a földhivatali gyakorlat szerkesztett ismertetésének. A korábban megjelent tájékoztatók szerzője, a BÜK szakmai közéletének meghatározó alakja, dr. Balogh Béla évtizedeken keresztül képviselte az ügyvédség szakmai érdekeit, és időt, energiát nem kímélve segített az általános gyakorlati kérdések megválaszolását, a hatósági joggyakorlat ismertetését célzó írások publikálásával. Balogh Béla kartársunk már nincs közöttünk, és bár Őt nem lehet pótolni, a Kamara korábbi, valamint jelenlegi vezetésének szándéka szerint munkáját dr. Jelen szakmai fórum dr. Tóth M. Társasházi konferencia a Kamarában (2021...) keretében továbbvisszük. A földhivatali gyakorlatról szóló ismertetés célja, hogy a társasházak és ingatlan-nyilvántartási eljárások jogkövetkezményeit részletesen érthető módon mutassa be.

A jövőbeli építmények és vevői jog bejegyzése

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy hasznos és gyakori problémát jelent, ha a kivitelezés alatt álló vagy még meg nem létező ingatlanra vonatkozó vevői jog bejegyzése szükséges. A 2021. évi C. törvény (Inytv.) végrehajtására kiadott 179/2023. (V. 15.) Korm. rendelet (Inyvhr.) 45. § (1) bekezdése szerint atulajdonjogfenntartáshoz kapcsolódó vevői jogot az eladás tárgyát képező egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy ezek eszmei hányadára lehet bejegyezni. Az eladás tárgyát képező ingatlan azonban a kérdés szerinti időállapotban nem létezik.

A jogi elrendezés két lényegi jogintézményt érint: a jövőbeli épületre vonatkozó vevői jogot és a későbbi időpontban létrejövő társasházi különlapokra történő bejegyzést. Az Inyvhr. 46. § (3) alapján a jövőbeli épületre vonatkozó vevői jog az épület megépüléséig fennáll, ezt követően kerülhet sor a tulajdonjog-fenntartáshoz kapcsolódó vevői jog bejegyzésére, amely addig áll fenn, ameddig az eladó tulajdonjogát fenntartja. A földrészlet tulajdoni lapjára bejegyzett jövőbeli épületre vonatkozó vevői jogot az ingatlanügyi hatóság a társasháztulajdon bejegyzésével egyidejűleg átjegyzi a megfelelő különlapra, az eredeti bejegyzés ranghelyén.

Ha a jövőbeli épület eszmei hányadára kerül bejegyzés, akkor az ehhez szükséges okirat és a kérelem megfogalmazása alapján lehetőség van a bejegyzés átvezetésére. Lehetőség van tulajdonjog-fenntartáshoz kapcsolódó jog bejegyzésére is, ha a felek a földrészlet egy eszmei hányadának tulajdonjog-átruházását állapítják meg. Ebben az esetben az Inyvhr. 45. § (1) és (3) bekezdései alapján a vevői jog a földrészletre vonatkozóan ekként jön létre, és a bejegyzés a későbbiekben a társasházi különlapokra kerülhet átvezetésre.

Alaki és tartalmi követelmények külföldön kiállított meghatalmazások esetén

Alaki követelmények: a külföldön kiállított meghatalmazás nem kizárólag belföldön élő személy részére érvényes. A Ptk. 6:15. § (2) szerint a meghatalmazáshoz olyan alakszerűségek szükségesek, amelyeket jogszabály a meghatalmazás alapján megtehető jognyilatkozatra előír. Az Inytv. 32. § (1) alapján jogok és tények bejegyzésének közokirat vagy teljes bizonyító erővel rendelkező magánokirat vagy ezek közjegyző által hitelesített másolata alapján van helye, kivéve ha tilos vagy más rendelkezés van.

Az Inytv. 39. § (1)-(3) értelmében a külföldön kiállított magánokiratot diplomáciai hitelesítéssel vagy Apostille-lal kell ellátni. Ugyanakkor az Üttv. 44. § szerint ügyvédi ellenjegyzés szükséges ahhoz, hogy a meghatalmazás elfogadható legyen az ingatlan-nyilvántartási eljárásban. Az ügyvédi ellenjegyzés azonban feleslegessé teszi a diplomáciai hitelesítést, így célszerű, hogy a külföldön kiállított meghatalmazást egy belföldi ügyvéd lássa el ellenjegyzésével.

Az alaki sajátosságok mellett a külföldön kiállított meghatalmazás elfogadható lesz az ingatlan-nyilvántartási eljárásban, ha mindezt megfelelő okiratokkal és ellenjegyzéssel látják el. További részletek alapján a felek közötti megegyezést, a jogalapokat és a kérelmek formáját együttesen kell megfogalmazni.

Közös tulajdon használatára vonatkozó jog bejegyzése

A közös tulajdon használatára vonatkozó jog bejegyzéseinek alapja a Ptk. 5:74. §, amely kimondja, hogy a tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára, de ezt a jogot egyikük sem gyakorolhatja a többiek jogainak sérelme nélkül. Az Inyvhr. 49. § (2) bekezdése szerint a közös tulajdon használatára vonatkozó megosztás azt jelenti, hogy akik a tulajdonjogukat kizárólagos használatra osztják meg térben vagy időben, azok között megosztják a használatot.

Az Inyvhr. 39. § (1) bekezdése szerint a közös tulajdon használatára vonatkozó jog bejegyzése nem jelentheti közvetlen módon az egész ingatlan eszmei hányadára történő bejegyzést. Az Inyvhr. 49. § (1) bekezdése pedig rögzíti, hogy a közös tulajdon használatára vonatkozó jog bejegyzése nem jegyezhető be az egész tulajdoni illetőségre, sem az egész ingatlan eszmei hányadára. A kérelmeknél pontosan meg kell adni, mely személy javára és mekkora terjedelmet jegyeznek be.

Az Inyvhr. 103. § (1) alapján a jogi képviselőnek a változási vázrajz elkészítésével és az ingatlan érintett részét ábrázoló térképpel kell ellátni a bejegyzéshez, ha a használatot természetben meghatározott részre jegyzik be. Ha viszont az egész ingatlan használatáról van szó, vázrajz nem szükséges. A folyamatos és későbbi felosztások során is figyelni kell arra, hogy a bejegyzés mindig két külön sorszám alatt történik, és a harmadik részre történő bejegyzés esetén külön utalásokkal adunk meg jogi jogosultat.

A gyakorlati kérdések és tippek társasházátvételnél

  • Az átadás-átvétel első lépése a közös képviselő választása a közgyűlésen.
  • A második fázis az "hivatalba lépés" és a dokumentációk átvétele, kiemelten a lakónyilvántartás és a jogi dokumentumok.
  • A további lépések közé tartozik a műszaki dokumentáció és banki információk átvétele, hogy a működés jogszerű legyen.
  • A költségvetés és a tervezett munkák fedezete alapos vizsgálata szükséges.
  • A tulajdonostársak elővásárlási jogával kapcsolatos nyilatkozatok összegyűjtése és megfelelő intézkedése a bejegyzések előtt.

Az álláshelyek és teremgarázs bejegyzései különös figyelmet igényelnek: a teremgarázs részét lehet közös tulajdonban tartani, de a bejegyzésekhez részletes vázrajz, használat és időbeli megosztás szükséges. Ha a felek úgy döntenek, hogy a közös tulajdon használatára vonatkozó jogot időben megosztják, akkor a vázrajz elkészítése elkerülhetetlen lehet. A közös tulajdon használatára vonatkozó jog bejegyzése a felek kérelmére történik, és közvetlen érintett személyek közös kérelmét igényli, kivéve ha a törvény másként rendelkezik.

Infografika: A vevői jog bejegyzésének időrendje és kapcsolódó jogintézmények

Az átadás előtt érdemes átnézni a lakónyilvántartást, a jogi dokumentumokat és a költségvetést, mert ezek a tényezők meghatározzák, hogyan és mikor lehet megtenni a bejegyzéseket és a felek jogai közti egyensúlyt.

Összegzésként elmondható, hogy a közös tulajdon használatára vonatkozó jog bejegyzéseinek jogi alapjai és eljárási szabályai összetettek. Pontos okiratokra, megfelelő alaki eljárásokra és a vázrajzok pontos elkészítésére van szükség. A külföldön kiállított meghatalmazások esetén pedig kiemelten fontos az Üttv.-ben meghatározott eljárások betartása és a belső ellenjegyzés biztosítása.

Az eljárás részletei és konkrét válaszok a felmerülő helyzetekre a jogszabályok és a hivatali gyakorlat alapján kerülnek megfogalmazásra, figyelembe véve a társasházak sajátosságait és a földhivatali eljárások aktuális követelményeit.

tags: #tarsashaz #atveteli #elismerveny

Népszerű bejegyzések: