Társasházak biztonsági kameráinak jogi szabályozása és telepítési útmutató

A kamerával való megfigyelés napjainkban egyre inkább terjed. Nincs ez másképpen a társasházak esetén sem. Sok társasházban alkalmaznak térfigyelő kamera rendszert vagyonvédelmi vagy más jogsértések megelőzésének céljából. Hiába a jó lakóközösség, a lelkiismeretes házmester és a megfelelő védelmű bejárati ajtó, sajnos még mindig nagyon sok betörésről hallunk társasházakban is. Sokszor nem is a társasházi lakások, sokkal inkább a folyosón hagyott tárgyak, esetleg biciklik, rollerek válnak a bűnözők célpontjává. Nem csoda, ha egyre több lakóközösség dönt úgy, hogy a közös helyiségeket kamerával kívánják megfigyelni. Valójában azonban ez nem olyan egyszerű, mint elsőre gondolnánk, ugyanis adatvédelmi szempontból sok szabálynak, előírásnak kell megfelelni.

Jogszabályi keret és hatósági ellenőrzés

Idevonatkozó hatályos törvény a 2005. évi CXXXIII. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról a 2011. évi CXII. Az 1992. XXII. Munka Törvénykönyve 2012-ben jelentős mértékben megújult, így a 2012. évi I. A vonatkozó törvények értelmezését segíti és a betartását ellenőrzi a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH). A személyes adatok védelméről az Alaptörvény VI. A GDPR bevezetése óta az általános adatvédelmi rendelet szigorú szabályokat alkalmaz a személyes adatok kezelésére. A NAIH, mint hatóság nem csupán regisztrálja a bejelentett kamerarendszereket, hanem a tapasztalt jogsértéseket szankcionálja is. Elrendelheti a valóságnak nem megfelelő adatok helyesbítését, zárolását vagy törlését, illetve meg is tilthatja a személyes adatok jogellenes kezelését vagy feldolgozását. Súlyosabb esetben elrendelheti a kamerarendszer leszerelését. Büntetőjogi kategóriába tartoznak a személyes adattal való visszaélések (Btk. 219. §, 422 §).

Ki dönt a kamera telepítéséről a társasházban?

Amennyiben egy társasházban felmerül az igény a közös tulajdonú épületrészek, helyiségek és területek megfigyelését szolgáló elektronikus megfigyelő rendszer létesítésére és üzemeltetésére, akkor arról a jelenleg hatályos Társasházi törvény alapján a társasházi közgyűlés az összes tulajdoni hányad szerinti legalább kétharmados többségével rendelkező tulajdonostársak igenlő szavazatával dönthet. A telepítés első feltétele a kétharmados közgyűlési határozat. A tapasztalat szerint ez már egy elég kemény feltétel, mert sokszor van ellenszavazat, bizalmatlanság.

Ki lehet a rendszert üzemeltető?

Fontos, hogy a törvény alapján a kamerarendszer üzemeltetője csak a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvényben meghatározott személy lehet. A törvény alapján személy-és vagyonvédelmi tevékenységet személyesen az végezhet, aki rendelkezik biztonsági őr, testőr, vagyonőr vagy biztonságszervező szakképesítéssel.

Adatvédelmi minősítés: mikor minősül személyes adatnak a felvétel?

A GDPR fogalom meghatározásai szerint egy ember arca, képmása személyes adatnak, a képfelvétel készítése, valamint az adatokon elvégzett bármely művelet pedig adatkezelésnek minősül. A Hatóság álláspontja alapján adatvédelmi szempontból a társasház - mint önálló jogalany - adatkezelőnek minősül, a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke pedig az adatkezelő képviseletét látja el (adatfeldolgozóként vagy önálló adatkezelőként). Tehát amennyiben egy társasház, mint a kamerarendszernek az adatkezelője kezel olyan adatokat, amelyeknek a felhasználásával természetes személyek azonosíthatóvá válnak, azon felismerhetőek, úgy a felvételek személyes adatnak minősülnek és a társasház adatkezelése a GDPR hatálya alá tartozik.

Adatkezelési szabályzat és tájékoztatás

A társasháznak a szervezeti és működési szabályzatában kell meghatároznia a kamerás megfigyelésre vonatkozó belső működési szabályokat, alapelveket, eljárási szabályokat. Az adatkezelési szabályoknak összhangban kell lenniük a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályi előírásokkal. Éppen ezért társasházi kamerás megfigyelőrendszer esetében feltétlenül szükség lesz adatvédelmi szabályzatra, amelyben mindenképp szerepeltetni kell az adatkezelési célokat és eljárásokat, továbbá az szabályozhatja a szervezet belső működését, a személyes adatkezelés főbb jellemzőit, meghatározhat követendő alapelveket is, például a kamerák üzemeltetésének rendjét, az érintettek általi kikéréshez kötődő feladatokat, az adatkezelési tájékoztatók közzétételének a rendjét stb.

Az adatkezelési szabályzaton kívül adatkezelési tájékoztatóra is mindenképp szükség van, ez az érintettek számára kötelezően elkészítendő és rendelkezésükre bocsátandó dokumentum, amely biztosítja az adatkezelés átláthatóságát. Az érintetteket mindenféleképpen tájékoztatni kell a személyes adatok védelmére vonatkozó előírásoknak megfelelően a szükséges információkról, mint például a kamerarendszer használatának tényéről, az őket megillető jogokról, az üzemeltető személyéről és az ő elérhetőségeiről. Az adatkezelő köteles továbbá az Európai Adatvédelmi Testület 3/2019-es Iránymutatásában meghatározottak szerinti figyelemfelhívó jelzést elhelyezni arról a tényről (például egy piktogram formájában), hogy az adott területen elektronikus megfigyelőrendszert alkalmaz. A GDPR 13. cikke ad részletes információkat arról, hogy mi a tájékoztatás minimális tartalma.

Hozzájárulás vagy jogos érdek? A jogalap kérdése

Az érintettek hozzájárulása, mint jogalap ebben az esetben rendszerint nem alkalmazható. Az adatkezelés jogalapjául megfelelőbb lehet a társasházközösség jogos érdeke. A kamerás megfigyelésre alkalmazandó jogalap jellemzően a GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pont szerint az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdeke. Lényeges, hogy amennyiben a társasház jogos érdeke képezi az adatkezelés jogalapját, akkor az e jogalapra hivatkozáshoz érdekmérlegelést kell végeznie. Jogos érdeken alapuló adatkezelés esetén a társasháznak érdekmérlegelési tesztet kell végeznie. Ezt az adatkezelés megkezdése előtt írásban kell rögzítenie. Az érdekmérlegelés elvégzése egy többlépcsős folyamat, melynek során azonosítani kell az adatkezelő, vagyis a társasház jogos érdekét, valamint a súlyozás ellenpontját képező harmadik személyek érdekeit, az érintett alapjogot, végül a súlyozás elvégzése alapján meg kell állapítani, hogy kezelhető-e személyes adat.

Megengedett célok és a célhoz kötöttség elve

A kamerák használata és a kamerák használatára vonatkozó képi- és hanganyag kezelése csak előre meghatározott célra törtéhet. Ilyen adatkezelési cél lehet például a közös tulajdonban lévő vagyontárgyak védelme, a jogsértések megelőzése és bizonyítása, a lakók személyi szabadságának védelme. Nagyon fontos, hogy a felvételeket nem lehet a megengedett céloktól eltérően más célra felhasználni. Az Iránymutatás kimondja, hogy a használat előtt részletesen meg kell határozni az adatkezelés célját, és ezeket írásban kell rögzíteni. Ha csak annyi kerül rögzítésre, hogy az adatkezelés célja a „biztonság”, akkor az nem lesz kellően konkrét.

Tilos helyek, emberi méltóság védelme és látómező korlátozása

A Társasházi Törvény kimondja, hogy a térfigyelő kamera rendszer nem irányulhat a külön tulajdonban álló lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség bejáratára vagy más nyílászárójára. Így van ez abban az esetben is, ha az a közös tulajdonban álló épületen, épületrészen vagy területen van elhelyezve. Nem helyezhető el kamera a közös tulajdonú, ill. a tulajdonostársak közös használatában álló olyan helyiségben sem, amelyben a megfigyelés a helyiség rendeltetéséből adódóan az emberi méltóságot sértheti. A kamerarendszer nem helyezhető el olyan közös tulajdonban, vagy közös használatban álló helyiségben, ahol a megfigyelés sértheti az emberi méltóságot (pl. illemhely, öltöző). Továbbá a kamerák főszabály szerint nem figyelhetnek meg közterületet, ugyanakkor előfordul, hogy máshogy ezt nem lehet megoldani, ilyenkor a látómezőnek ezt a részét szükséges kitakarni, vagy a felvételt maszkolni. A magánépületekre és azok megfigyelésére telepített kamerák látószögébe nem kerülhet más tulajdonában álló ingatlan vagy annak részlete sem, valamint nyilvános közterület. Ha kamerát nem lehet úgy beállítani, hogy ezt a feltételt teljesítse, akkor maszkolással kell leszűkíteni a látómezejét.

Felvételek megismerése, jegyzőkönyvezés és megőrzési idők

A kamera által készített felvételek megismeréséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A kamerarendszer felvételeit pedig nem lehet csak úgy megtekinteni, hanem azok megismeréséről jegyzőkönyvet kell készíteni, aminek tartalmaznia kell a rögzített felvétel azonosításához szükséges adatokat, a megismerésére jogosult személynek a nevét, az adatok megismerésének okát és annak idejét is. A kamerahasználat során felmerülő eseményekről jegyzőkönyvet kell készíteni minden olyan esetben, amikor a kamerafelvételekhez valaki hozzáférést kapott, akár egy társasházi lopás vagy rongálás felderítésekor.

A vagyonvédelmi megfigyelés esetén háromféle határidőt határoz meg az Szvmt, a felvételek élet-és vagyonvédelemhez valamint közérdekhez kapcsolódó súlyától függően: általános esetben 3 munkanap, kiemelt esetekben 30, illetve 60 nap. Ezek a határnapok a felvétel rögzítési idejétől számolandók, de nem érvényesek abban az esetben, ha a felvétel felhasználásra kerül. Az alapesetben érvényes 3 nap utáni törlési kötelezettség terhe alól alapos indokkal lehet csak ‘kibújni’. Az adatkezelési idő nemzeti jogszabályokban már nincsen konkrétan rögzítve, az adatkezelőnek kell meghatároznia azt, hogy az adatkezelési cél eléréséhez milyen adatkezelési idő szükséges.

Bejelentési és tájékoztatási kötelezettségek

Bejelentési kötelezettség: a kamerás megfigyelőrendszerekhez kapcsolódó adatkezelést abban az esetben kell bejelenteni az NAIH nyilvántartásába, amennyiben a megfigyelt területen látogatók, ügyfelek is tartózkodhatnak. A kamerarendszerrel felszerelt épületbe, épületrészbe és a kamerák által megfigyelt területre belépni, ott tartózkodni szándékozó személyeket tájékoztatni kell a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások alapján szükséges információkról, így különösen a kamerarendszer alkalmazásának tényéről, az érintetteket megillető jogokról, az üzemeltető személyéről és elérhetőségeiről. Tehát szükséges, de nem elégséges a figyelemfelhívó szöveg, piktogram elhelyezése. Az adatkezelési tájékoztatót is az érintettek számára könnyen hozzáférhető helyen kell rendelkezésre bocsátani, erre megfelelő lehet például a társasházi faliújságra, hirdetőtáblára kihelyezett tájékoztató. A kamerás megfigyelésre vonatkozó legfontosabb információkat figyelmeztető táblán is el kell helyezni, ez legegyszerűbben egy kamera ikont és alatta rövid tájékoztató szöveget tartalmazó táblával oldható meg.

Technikai és biztonsági követelmények

A mai biztonságtechnikai rendszerek minden olyan biztonsági megoldást tartalmazhatnak, amely ma korszerűnek mondható az informatikában. Például: fizikailag is elkülönített hálózat, titkosított kapcsolat a kamera és a szerver közt, IP-cím szűrés, MAC-cím szűrés, titkosított jelszóval védett adminisztrációs felület, testre szabható jogosultságok a felhasználók részére, fizikailag vagy logikailag különválasztott kamera-szerver, illetve szerver-kliens kapcsolat. A rendszerek szabotálása nem elképzelhetetlen, de olyan erőforrásokat igényelnének, aminek a megtérülése nem valószínű, főként olyan rendszerek esetében, amelyeket folyamatosan felügyelnek. A műszaki távfelügyelet bevezetésével ez a probléma orvosolható.

Munkavállalók megfigyelése társasházi kontextusban

Elöljáróban szögezzük le: a munkáltatónak joga van ellenőrizni a munkavállalót munkaidőben, munkaköri kötelességeinek ellátására vonatkozóan. Ennek megfelelően jogszerűen - az alábbi törvényi feltételek betartásával - alkalmazhat kamerás megfigyelőrendszert, illetve ezzel összefüggésben kezelhet személyes adatokat, és ehhez nem szükséges a munkavállaló hozzájárulása. Az ellenőrzés azonban nem járhat az emberi méltóság vagy a személyiségi jogok megsértésével, és nem ellenőrizhető a munkavállaló magánélete sem. Nem lehet a megfigyelés célja a munkavállaló magatartásának, szokásainak megfigyelése; a munkavégzés és a munkaintenzitás ellenőrzése. Arányosság: a megfigyelés során szerzett személyes adatok az adatkezelő jogszerű érdekének érvényesítéséhez szükségesek. Nem lehet egyes munkavállalókat munkavégzés közben folyamatosan megfigyelni. Tájékoztatási kötelezettségnek is meg kell felelni, amelyet természetesen bizonyítani kell egy hatósági ellenőrzés esetén.

Bírósági és hatósági gyakorlat, tapasztalatok

A NAIH jogsértést megállapító határozatait áttekintve elmondható, hogy a Hatóság a legtöbb esetben az általános adatvédelmi rendelet megsértését a nem megfelelő jogalap, a közterületeket is figyelő kamerák és a nem megfelelő tájékoztatás miatt állapítja meg. Az adatvédelmi követelmények megsértése esetén jelentős szankciók vannak, a Hatóság akár adatvédelmi bírságot is kiszabhat. A bűnfelderítésben mégis nagy segítséget nyújtanak a magán megfigyelő rendszerek felvételei. Ügyfeleink közül többen is beszámoltak arról, hogy a nyomozás alapját az általuk átadott felvétel biztosította, máskor pedig továbblendítette az ügyet. A rendőrség nyomozói is örömmel fogadják ezt a lakossági segítséget.

Gyakori hibák és figyelmeztetések

  • Gyakori hiba társasházi kamerahasználat esetén, hogy a kamera üzemeltetését a gondnok, vagy valamelyik tulajdonostárs végzi, ő fér hozzá a felvételekhez, és nem a jogszabályoknak megfelelően kezeli azokat.
  • Gyakran előfordul, hogy rendkívüli esemény során (betörés, lopás) a felvétel megtekintése során nem működött a biztonsági kamera műszaki meghibásodás miatt. Így sajnos nem lehet beazonosítani az elkövetőket.
  • A felvételek kinyerésének (szakember munkabére, technikai költség) árát ilyenkor ki állja? Fontos ezt is előre tisztázni a házirendben vagy szerződésben.

Telepítési és üzemeltetési ellenőrző lista (összefoglaló)

  1. Közgyűlési határozat: legalább kétharmados többség.
  2. Adatkezelési szabályzat és írásos érdekmérlegelés (ha jogos érdek a jogalap).
  3. Adatkezelési tájékoztató és jól látható figyelmeztető tábla (piktogram).
  4. Műszaki megoldások: látómező maszkolása, titkosított kapcsolat, jogosultságkezelés, távfelügyelet.
  5. Jegyzőkönyv-készítés minden felvétel-megismeréskor.
  6. Felvételek megőrzési idejének meghatározása és automatikus törlés vagy szabályozott archívum.
  7. NAIH bejelentés, ha a megfigyelt területen látogatók is tartózkodnak.
  8. Üzemeltető szakmai jogosultságának igazolása (vagyonvédelmi személyzet).
társasházi folyosó biztonsági kamera

Hasznos megfontolások a gyakorlatban

A társasházakat üzemeltető közös képviselők a jogi szabályozás mellett a biztonsági kamerák helyes felszerelése miatt kérnek útmutatót. A válasz, IGEN, de nagyon komoly törvényi szabályozásnak kell megfelelnie. A kamerarendszer kizárólag a közös tulajdonban álló épületrészek, helyiségek és területek megfigyelését szolgáló, zárt műszaki megoldással kiépített megfigyelőrendszer lehet. Mindenkinek kötelező az adatkezelési tájékoztató, ahol személyes adatokat kezelnek! Az adatvédelmi jogszabályok mindenkire azonos módon érvényesek. Kell -e tájékoztatni az embereket arról, hogy a társasházban biztonsági kamera működik? A válasz, IGEN! Bármilyen műveletet végzünk (pl: tárolás, rögzítés, felvétel stb.) az adatkezelésnek minősül! Pontosan ezért az embereket tájékoztatnunk kell! Ennek a legjobb módja, ha egy jól látható helyre kihelyezünk egy táblát, amin jelöljük, hogy kamerarendszer működik a társasházban.

10 dolog, amit minden háztulajdonosnak tudnia kell a biztonsági kamerákról

Gyakorlati példa: mi történik, ha a felvételre szükség van?

Képzeljünk el egy vállalati telephelyet, ahol nincs élőerős védelem, csak a biztonsági kamera, amelynek a rögzített felvételeit kizárólag az ügyvezető nézheti meg (személyes adatok kezelésének védelme). Péntek késő délután már senki sincs a helyszínen, és ezt tudja az is, akinek szándékában áll elvinni, ami mozdítható. Megtörténik a betörés, eltűnnek ritkán használt szerszámok, kisgépek, de ennek nyoma nem látszik első pillantásra az utcafrontról. Eltelik a szombat (1. nap), a vasárnap (2. nap). Ha hétfőn (3. nap, éjfélkor törölni kellene a pénteki felvételeket) észre is veszik a hiányt és jeleznek a rendőrségnek, a nyomozók vagy ki tudnak menni aznap vagy nem. Ha nem, akkor senki nem rendelheti el a felvételek bizonyítékként való felhasználásának céljából való megőrzését. Az ügyvezető nem tudja a felvételeket megnézni, mert vidéken vagy szabadságon vagy kórházban van, másnak pedig nincs joga hozzá. Így hiába alkalmaznak megfigyelő rendszert, a bizonyíték sajnos elszáll.

Összegzett teendők telepítés előtt

  1. Hozzáférési jogosultságok szabályozása és technikai védelmi intézkedések beállítása.
  2. Érdekmérlegelés és írásos dokumentáció elkészítése jogalap igazolásához.
  3. Szervezeti-működési szabályzat és adatkezelési szabályzat módosítása/beillesztése.
  4. Adatkezelési tájékoztató és figyelemfelhívó tábla biztosítása.
  5. Megfelelő üzemeltető kiválasztása és szerződéses rendezés.
  6. NAIH bejelentés, ha szükséges.

A cikk a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

tags: #tarsashaz #biztonsagi #kamera

Népszerű bejegyzések: