A társasház clip art és a jogi keretek összefüggései a magyar gyakorlatban
A társasház, mint speciális közös tulajdonOktató: Fónyiné dr. Kazareczki Andrea, ny. bíró, Pesti Központi Kerületi Bíróság
A társasház a mindennapjainkat átszövő jogi „képződmény”.
Törvény szabályozza szigorú kógens szabályokkal a szervezetét, a működését, mégsem önálló jogi személy.
Perelhető és perbeli jogképessége csak bizonyos ügyekben van.
Alapító okirata a tulajdonosok szerződése, magán hordozza a közös tulajdon és a kizárólagos tulajdon jegyeit, sajátosságait.
A működése nem lenne bonyolult, de minél nagyobb létszámú, annál nagyobb az esély, hogy van legalább egy tulajdonos, amelyik belezavar.
Ebből aztán tényleges napi és jogi viták, perek is keletkeznek.
A közös költség követeléssel kapcsolatos beszámítási szabályok változtak az új Ptk-ban, ami jelentősen elnehezíti a pereket.
Vannak érdekcsoportokra „szétszakadt” társasházak, melyeknél az igényérvényesítés, a pereskedés majdnem lehetetlen.
A bírói gyakorlat is keresi a megoldásokat.
Az új ingatlan-nyilvántartási törvény által felajánlott lehetőségek nem biztos, hogy a gyakorlatban megoldást is hoznak.
A Budapest főváros XIV. kerület Zugló közigazgatási területén található legalább 3 lakásos társasházak és szövetkezeti házak felújításának pénzügyi támogatására.
(A társasházi pályázati felhívás nem teljes körű, csupán tájékoztató jellegű. Pontos információkért keressen bennünket bizalommal.)
Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének 558 - 559 /2014. (VI. 19.) határozata alapján Budapest Főváros XIV. Kerület Zugló Önkormányzata Képviselő-testületének Tulajdonosi Bizottsága pályázatot ír ki Budapest XIV. kerület területén épült legalább 3 lakásos társasházak és lakásszövetkezeti épületek részére vissza nem térítendő támogatásra az alábbi körben:
A társasházi pályázat benyújtási határideje: 2014. A támogatás mértéke társasházak és lakásszövetkezeti épületenként 50 lakásig maximum 5 000 000 Ft, 50-nél több lakás esetén maximum 10 000 000 Ft.
A pályázatok benyújtásának határideje: 2014. A pályázatok elbírálásának határideje: 2014.
A támogatást elnyerő pályázók értesítése írásban: 2014.
A pályázatokat jelentkezési adatlappal és mellékletekkel együtt 1 példányban 2014. július 01. 09.00- 2014. szeptember 10. 16.00 között személyesen, vagy postai úton lehet benyújtani.
h) szakvéleményt és/vagy fényképeket a felújítandó szerkezetekről, melyek a munka elvégzésének szükségességét igazolják.
A pályázó társasház a pályázatához nyilatkozatot csatolhat, miszerint a pályázatát később, ugyanabban a témában kiírt pályázatra is benyújtottának tekintse a pályázat kiírója.
A pályázati felhívás nem teljes körű, csupán tájékoztató jellegű.
Miért hoztuk létre? Azért, hogy minden tulajdonos könnyebben eligazodjon a társasházi élet mindennapjaiban.
Mit találsz a Kisokosban? Kinek szól?
A társasházi élet egyik legnagyobb kihívása, hogy idegen embereknek kell közös döntéseket hozniuk.
A társasház legfontosabb sajátossága a közös tulajdon: tető, homlokzat, lépcsőház, gépészet, udvar, parkoló, vezetékek.
A közös költség a társasházi élet egyik legérzékenyebb pontja.
Egy jól működő társasház nem feltétlenül konfliktusmentes, hanem kezelni tudja a konfliktusokat.
A társasházi élet kompromisszumok sorozata, de megfelelő szemlélettel élhető, kiszámítható és értékteremtő közeggé válhat.
A kérdés jelenleg nem aktuális, ugyanis a kormány honlapjára felkerült egy az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló tervezet, amely kimondja, hogy nem lép hatályba 2023. július 1. napján az egységes jogi személy törvény. Ez később, 2026.
A szakma eddig is elképzelhetetlennek tartotta, hogy az eredetileg megjelölt időpontban hatályba lépjen a törvény, mivel túl sok a változás, nem kevesebb, mint húsz különböző törvényt érint a módosítás, melyek mindegyikében át kell vezetni.
A módosítás a társasházakra vonatkozóan is technikai jellegű, és kizárólag az egységes nyilvántartást, adatkezelést, a döntési mechanizmusok átláthatóságát és a jogbiztonságot szolgálja.
A társasházakban élők valójában semmit nem fognak érezni belőle, ha hatályba lép.
Az eredeti cél, hogy egyetlen egységes törvényben szabályozzák a teljes vagy korlátozott jogalanyisággal rendelkező jogalanyok, konkrétan a cégek, egyesületek, társasházak, ügyvédi irodák és még számos egyéb szervezet és társaság nyilvántartását, azok nyilvántartásba történő bejegyzését és az ezzel összefüggő pereket.
A hivatkozott törvény valójában összevonja a cégeljárásról és a jogi személyek nyilvántartásáról szóló jogszabályokat, és egységesen fogja kezelni a gazdasági társaságok, civil szervezetek, ügyvédi irodák és többek között a társasházak nyilvántartásba vételével kapcsolatos eljárást.
Módosul tehát a társasházak nyilvántartásba vételének rendszere, melyet eddig kizárólag az "Ingatlan-nyilvántartás" végzett.
A társasházak bekerülnek a jogi személyek nyilvántartási rendszerébe másokkal együtt, ezáltal nyilvános adattá, bárki számára elérhető információvá válik, hogy ki képviseli a társasházat, vagyis ki a társasház kezelője vagy közös képviselője.
A lakásszövetkezeteket már eddig is jogi személyként regisztrálta a cégnyilvántartás.
így a jelenlegi törvényi szabályokkal közelítik a két lakhatási-társulási forma nyilvántartásba vételét és működési lehetőségeit.

A válás jogi lépései
| Elem | Leírás | Példa |
|---|---|---|
| Közös tulajdon | Tető, homlokzat, lépcsőház, gépészet, udvar | Tető felújítás |
| Közös költség | Viták alapja, beszámítási szabályok | Pénzügyi konfliktus minimalizálása |
| Bevallási és nyilvántartási rendszer | Egységes nyilvántartás, nyilvános adat | Képviselet megállapítása |
Az új jogi keretek célja a jogbiztonság és a döntési mechanizmusok átláthatóságának növelése a társasházakban, miközben a gyakorlati hatásuk a lakók szintjén mérsékelt lehet, hiszen a tartalmi változások nagy részben technikai jellegűek.
