Elővásárlási jog társasházi alapító okiratban: működés, bejegyzés és jogi hatások

A társasházi alapító okiratban kikötött elővásárlási jog lehetővé teszi a tulajdonostársak számára, hogy egy ingatlan eladása esetén előnyben részesítsék magukat a harmadik személy ajánlatával szemben. A cikk bemutatja az elővásárlási jog lényegét, a jogszabályi hátteret, annak földhivatali bejegyzés utáni és elővételi jog megsértése esetén alkalmazható jogkövetkezményeit, valamint gyakorlati lépéseket az érvényesítéshez.

Elővásárlási jog társasházi alapító okiratban

A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (Tht.) lehetőséget ad arra, hogy az alapító okiratban a külön tulajdonban álló lakásokra a tulajdonostársak javára elővásárlási jogot kikössenek. Ez annyit jelent, hogy ha egy tulajdonos az ingatlant külső vevőnek szeretné értékesíteni, a többi tulajdonostárs elsőbbséget élvez a megvételben a meghatározott feltételek mellett.

Az elővásárlási jog célja többek között a közösség védelme és a szomszédsági viszonyok kedvező alakítása. Fontos: bár a Ptk. és a társasházi jog alapján más harmadik személyek is rendelkezhetnek elővásárlási joggal, az SZMSZ-ben (szabályzat) nem lehet elővásárlási jogot kikötni.

Mi a különbség dologi és kötelmi hatályú elővásárlási jog között?

A földhivatali bejegyzés kérdése alapvető különbséget jelent: ha az alapító okiratban létrejött elővásárlási jog be van jegyezve a földhivatalnál, akkor dologi hatályú, és mindenki köteles azt betartani. Ennek hiányában a jog kötelmi hatályú lesz, és csak az alapító okiratot aláíró felek között érvényesül.

Ki minősül jóhiszeműnek?

Jóhiszeműnek az minősül, aki az ingatlan-nyilvántartás tartalmát úgy fogadja el, hogy ellenérték fejében szerzett jogot, és nem tud vagy nem kellett tudnia arról, hogy az ott feltüntetett állapot nem felel meg a valóságnak. A be nem jegyzett elővásárlási jog esetén is érvényes lehet ez a feltételek szerinti védelmi mechanizmus, ha azokat nem lehetett vagy nem lehetett az adott körülmények között észlelni.

Budapesti földhivatali joggyakorlat

A földhivatali gyakorlat szerint a tárgyi ingatlan vonatkozásában vizsgálni kell, van-e az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett elővásárlási jog. Ezt a vizsgálatot a társasházi törzslap és az alapító okirat figyelembevételével végzik. Abban az esetben sem követelhető meg a jogosult nyilatkozata, ha a földhivatal észleli, hogy az elővásárlási jogot az alapító okiratban biztosítják, és ezt a tényállást körültekintően kezelik.

Vételi ajánlat közlése - kivételek?

A Ptk. 6:222. § szerint a közlés kötelezettsége nem terheli az eladót, ha a jogosult tartózkodási helye vagy egyéb rendkívüli körülmények miatt rendkívüli nehézség vagy számottevő késedelem merülne fel. Először meg kell próbálni a közlést: a címre történő küldés kötelezettsége fennáll. Ha ez sikertelen, akkor a kivétel alkalmazható.

Értesítés költségei és számítás

Példaképpen: egy 125 lakásos társasház esetében a tulajdoni lapok lekérése és a közvetlen értesítés költségei jelentősek lehetnek. A valós költségek a jogosultak számától, a címek elérhetőségétől és a közlés módjától függnek. Kúriai gyakorlat szerint a közlési költségek aránytalanul magasak lehetnek, ezért a közlés megtörténtének és a költségek mérlegelése adhat felmentést az eladó számára.

Honnan tudhatom, kik a tulajdonostársak?

A földhivatal társasházi információi alapján le lehet kérni a tulajdonostársak adatait. A Hemsth megoldások között a Takarnet és a Helyrajziszám kereső használata javasolt, amelyek friss információkat szolgáltatnak a helyrajzi számokról és a társasház albetéteiről.

Az elővásárlási jog megsértésével kötött adásvételi szerződés

Az elővásárlási jog megsértése esetén a jogosult a szerződéskötésről tudomására jutástól számított három évig érvényesítheti követeléseit (objektív határidő). A 30 napos szubjektív határidő pedig a szerződéskötésről tudomást szerezés után kezdődik. A jogosultnak nyilatkoznia kell az elfogadásról, és az igazolhatóságot is be kell tartani.

Mi történik, ha bejegyzés hiányzik?

Ha az elővásárlási jog dologi hatályú, a földhivatal kikényszeríti az elővásárlási jog betartását. Ha nincs bejegyzés, a jog kötelmi hatályú, és csak az alapító okiratban meghatározott módon érvényesíthető a felek között.

Gyakorlati ajánlások

1) A jogi státusz tisztázása érdekében érdemes a társasház alapító okiratát és minden módosítását alaposan átvizsgálni, különös tekintettel az elővásárlási jogra vonatkozó rendelkezésekre.

2) A közlés dokumentálása kötelező és fontos, ezért legyen mindig gondosan megőrizve a tértivevényes küldemények és igazolások példánya.

3) Nagyszámú jogosult esetén érdemes megfontolni a közlés hatékonyabb és költséghatékonyabb módjait, figyelembe véve a közlési költségek és a végső érintett szám közötti arányokat.

4) Amennyiben az elővásárlási jog bejegyzését elfelejtik, az jogorvoslat lehetőségei korlátozottak lehetnek, és a jogvédelmet csak akkor lehet hatékonyan érvényesíteni, ha a teljes körű bizonyítékok rendelkezésre állnak.

Összefoglaló lépések az érvényesítéshez

  1. Vizsgálja meg az alapító okiratot és a társasházi törzslapot az elővásárlási jog vonatkozásában.
  2. Értesítse a jogosultakat a vételi ajánlatról a hatályos közlési módokkal és dokumentálja ezt az egész folyamatot.
  3. Gondoskodjon az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésről (dologi hatály), ha ez lehetséges, és legyen végigkísérve a jogi folyamat minden lépése.
  4. Ha a közlési kötelezettség megsértésére kerül sor, készüljön fel az elévülési és relatív hatálytalanság megállapítására, az illetékes bírósági eljárásokra.
Infografika: Elővásárlási jog folyamata társasházi alapító okiratban

Válás és vagyonmegosztás: Gyakorlati útmutató és jogi tudnivalók

tags: #tarsashaz #hirdetmeny #elovasarlasi #jog

Népszerű bejegyzések: