Osztatlan közös tulajdon és annak védelme a társasházakban: elbirtoklás és jogi keretek

A társasházi közös tulajdonban álló földrészlet részben sem tartozhat társasházi külön tulajdonba; az osztatlan közös tulajdon önállóan forgalomképtelen, ezért elbirtoklás tárgya sem lehet. A felperes olyan kérdésekkel fordult a bírósághoz, amelyek a közös tulajdon és a külön tulajdon közti viszonyt, az alapító okirat és a földrészlet feletti jogokat érintik.

A tényállás és a jogi kérdéskör

  • A perbeli háromlakásos társasházban a felperes 2012. július 4-én vásárolta meg egy lakást, amelyhez terasz és körbevevő füves terület is tartozik az alapító okirat szerint.
  • A terasz és a füves rész egy részben magasabban fekvő kerthez kapcsolódik, amelyet támfal és sövény határol. A felperes a területet körbefedte és a füves részen medencét helyezett el, amelyet a közös csatornába kapcsolt, illetve a közös áramhálózatra csatlakoztatott.
  • A közgyűlés 2022-ben döntött a felperes által kezelt terület eredeti állapotba történő visszaállításáról.
  1. A felperes a közös tulajdoni hányad módosítását és az alapító okirat kijavítását kérte, hogy a terasz a saját külön tulajdonaként nagyobb legyen, mint az alapító okirat szerint. Ezen túl az Inytv. és a Ptk. alapján az elbirtoklás szükséges feltételeinek teljesülését is felvetette.
  2. A vagyoni oldalról az alperesek szerint a terasz L alakú, és a füves terület nem tartozik a külön tulajdonba; a helyzetet 2016-ban a felperes megváltoztatta, medencét épített be a közös területbe a többi tulajdonos hozzájárulása nélkül, ami a közös terület használatát korlátozza és elbirtokláshoz nem vezet.

A bírósági határozatok alapelvei

A bíróságok megállapították, hogy a társasházi osztatlan közös tulajdonban lévő telek része önállóan forgalomképtelen, ezért elbirtoklás tárgya sem lehet. A Pfv.I.21.160/2016/5. számú Kúria-határozat és a hasonló precedensek szerint a közös tulajdon részei nem nyilvántarthatók önálló ingatlanként, így nem lehet őket elbirtokolni.

A Kúria rámutatott, hogy a Tht. 10. §-a kivételt biztosíthat abban az esetben, ha a közös tulajdonral bővíthető vagy önálló ingatlanként kialakítható a külön tulajdon tárgya. Ebben az ügyben azonban a terület jogi jellege világosan meg van határozva az alapító okiratban: a füves terület a közös tulajdon része, nem pedig a külön tulajdon tárgya. Így elbirtoklás útján sem lehet a területet a felperes külön tulajdonának részévé tenni.

A bíróság indokolta: az alapító okirat egy állapotot rögzít, amely szerint a terasz és a füves terület közös tulajdonban áll. A felperes által előadott „geodéziai felmérés” és egy későbbi állapot nem alkalmas a 2004-es alapító okirat szerinti jogi jogállás megváltoztatására. A 2005-ös korábbi felvételek sem képesek megváltoztatni a terület jogi besorolását: telekrész, nem pedig lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiségcsoport, tehát nem lehet külön tulajdon tárgya.

A Kúria álláspontja a felülvizsgálatról

A Kúria leszögezte, hogy a közös tulajdonban álló telek részben sem kerülhet a tulajdonostársak külön tulajdonába, mert a törvény szerint társasházi külön tulajdon tárgya csak lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség lehet. A felperes által hivatkozott „használati megosztás” ezen túl is kizárja az elbirtoklás központi tényállását: a sajátkénti birtoklás megvalósulását.

Az alapító okirat megjelöléseinek kiigazítása csak akkor lehetséges, ha a tévedés valamilyen releváns adathoz viszonyítva bizonyítható, és releváns bizonyítékokkal alátámasztható. Az előzőekben a felperes által csatolt geodéziai felmérés és a régi felvételek alapján a felperesi álláspont nem fogadható el változtatás nélkül.

Végül a Kúria rögzítette: a közös tulajdon részének elbirtoklása nem lehetséges, és a terasz jogi jellegét az alapító okiratban rögzített módon kell értelmezni - az pedig világosan közös tulajdonként van nyilvántartva.

A kapcsolódó jogi keretek és eljárási lehetőségek

  • A Társasházi törvény (Tht.) 23. §-a a közös tulajdon használatának jogait és kötelezettségeit részletezi, és kimondja, hogy minden tulajdonostárs jogosult a közös tulajdon használatára, amelyet a jogszabályok és az alapító okirat határoz meg.
  • Az alapító okirat a társasház státusát és a közös tulajdon részleteit határozza meg; az SZMSZ pedig a közös tulajdonhasználat belső szabályait rögzíti.
  • A közös tulajdonban álló területek használatára vonatkozó megállapodások és a tulajdonosok közti megállapodások jelentik a gyakorlati keretet, amelyet a jegyző vagy bíróság előtt érdemes tisztázni.

Gyakorlati szemlélet a közös tulajdon használatáról

A tulajdonosok használhatják a közös tulajdonban álló dolgokat (kert, lépcsőház, lift, hólapát) úgy, hogy mások jogait és érdekét nem sértik. Nem sajátíthatják ki a közös területeket, nem kizárólagosan egy tulajdonos használhatja azokat, és a szükséges korlátozásokkal élniük kell a közös használat érdekében.

A terület mérete és a közös tulajdon arányai a tulajdonostársak közötti megállapodások és az alapító okirat szerint módosíthatók, és ha szükséges, az alapító okirat módosítására is sor kerülhet az előírt eljárások megtartásával. A közös költségek viselése mindenkinek a tulajdoni hányad szerint történik, és hátralék esetén a közös képviselő vagy intézőbizottság által kezdeményezhető követelésbehajtás gyorsabb, nem peres eljárásban is.

A birtokvédelem biztosítja, hogy senki ne használhassa jogtalanul a közös területeket vagy a saját lakását feleslegesen kizárólagossá tegye a közös használatból, és lehetőséget ad a jegyzőnél vagy bíróság előtt a jogszerű rendezésre.

Infografika: Társasházi közös tulajdon és külön tulajdon viszonya

#09 Osztatlan közös tulajdon - "Közös lónak túros a háta?" 🏠🎙️

Összefoglalva, a tarsasházi közös tulajdonban álló telekrész nem lehet önállóan forgalomképes vagy elbirtoklás tárgya. Az alapító okirat és a jogszabályok egyértelműen meghatározzák a külön és a közös tulajdon határait, és a közös használatra vonatkozó követelmények teljesítéséhez a tulajdonostársak közötti egyeztetés, a SzMSz betartása és a jogszabályoknak megfelelő eljárások szükségesek.

Ha konkrét helyzetről van szó, a pontos tényállás leírása segít meghatározni a jogérvényesítés legmegfelelőbb módját. A cikk célja, hogy tájékoztassa a közös tulajdonú területek jogi kereteit és a birtokvédelem alapelveit a társasházakban.

tags: #tarsashaz #kozos #tulajdon #vedelme

Népszerű bejegyzések: