Társasház reklámbevétel adója és adózási szabályok

A társasházközösségnek a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja. tv.) és az általános forgalmi adóról szóló módosított 1992. évi LXXIV. törvény (Áfa. tv.) alapján a társasház minden jövedelme külön rendezéseket tesz szükségessé. Az Szja. tv. szerint érvényesülő szabályozás lényege, hogy a társasháznál keletkező minden jövedelemre kiterjedő külön rendezéseket tartalmaz a törvény. Az változatlan, hogy a társasházak kizárólag az Szja. tv. alapján adóznak. Az Szja. tv. E bevételek közül az ún. „Külön adózó jövedelmek” körébe tartozók esetében a törvényi rendelkezés előírja a jövedelemszámítás, az adómegállapítás és -megfizetés kötelezettségét, mintha a bevétel megszerzője magánszemély lenne, kimondva, hogy ez esetben a társasház tekintendő magánszemélynek.

Kivételt képez a közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrész bérbeadásából származó bevétel, amelyet a törvény nevesítetten átsorol a társasház más bevételei közé. Ezeket - a közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrész átruházásából származó bevételt kivéve - a vonatkozó szja-szabályok szerint kell kezelni, vagyis a jövedelmet, az adót úgy kell a kifizetőnek vagy a társasháznak megállapítania és megfizetnie, mintha a jövedelem megszerzője magánszemély lenne.

Minthogy ezen jövedelmek után általában ún. forrásadót kell fizetni (amely egyes esetekben nulla, de például a természetbeni juttatások után akár 44 százalék is lehet!), az adóztatás - miként a magánszemélyeknél - egyszerű, mert legtöbb esetben a kifizető szintjén rendeződik. Ennek eredményeképp a társasházat a ilyen adóztatott jövedelmek miatt már nem terheli további adókötelezettség, és azt a tulajdonostársak közös döntéssel akár fel is oszthatják.

A törvény rendelkezése szerint ilyenkor a magánszemély tulajdonostársnak nincs már további adókötelezettsége. Természetesen a nem magánszemély tulajdonostársakra ez nem vonatkozik; például a közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrész átruházása esetén a társasház magánszemély tulajdonostársait (de csak őket) választási lehetőség illeti meg. Ha a közgyűlés határozata alapján ebből a bevételből a tulajdoni hányaduk arányában megkapják, egyénileg kell eleget tenniük adózási kötelezettségüknek, ami azzal is jár, hogy lehetőségük van a lakásszerzési kedvezmény egyéni érvényesítésére.

Ha nem így döntenek, akkor - mint a nem magánszemély tulajdonostársak esetében - az átruházásból származó bevétel 25 százalékát kell jövedelemként figyelembe venni, és ez független az időtartamtól. A társasházat akkor is megilleti a lakásszerzési kedvezmény, ha ezt a jövedelmet olyan lakáscélú felhasználásra fordítja, amelynek eredménye a közös tulajdon bővülése.

A társasház adóztatása a bevételek vonatkozásában az adóévben könyvelt bevételek alapján történik. A korábbiakban ismertetett külön adózó jövedelmeket figyelmen kívül hagyva a többi bevételből - ideértve a közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrész bérbeadásából származó bevételeket is - le kell vonni a tulajdonostársak által közös költségre vagy felújításra az adóévben befizetett összegeket, valamint minden olyan tételt, amelyet az Szja. törvény szerint lehet levonni. A levonások után fennmaradó bevétel teljes egészében jövedelemnek számít, amely után az adó mértéke 20 százalék, ha az adó levonása után fennmaradó jövedelmet a társasház nem osztja fel a tulajdonostársak között, hanem működésére vagy felújítására használja. Ekkor a tulajdonostársaknak semmilyen adókötelezettségük nem keletkezik, még akkor sem, ha korábban befizetett (adózott) pénzt visszakapnak vagy nem fizetnek be semmit közös költségre vagy felújításra.

Ha (akár részben is) felosztják a magánszemély tulajdonostársaknak a bevételt, a tulajdoni hányaduk arányában kifizetett teljes összeg jövedelemnek számít, amely után 35 százalék adót kell fizetni. Ezt a társasháznak kell levonnia, befizetnie és bevallania. A nem kifizetőtől származó adóköteles bevételből a 20 százalék adót negyedévenként kell a társasháznak befizetnie az adózás rendjéről szóló törvény szerint a negyedévet követő hónap 12-éig.

A társasház adójogi helyzete sajátos abból a szempontból is, hogy a kifizetéseit illetően kifizetőnek is minősül, tehát az ebből eredő kötelezettségeit az Art. és a Szja. törvény rendelkezései szerint ugyancsak teljesítenie kell. Ezt a társasháznak kell a keresetből levonni, az adóhatósághoz befizetnie és bevallania.

Az egészségügyi hozzájárulás adónak minősül. A társasházat az Eüh. tv. 3. §-ában meghatározott belföldi illetőségű magánszemélynek juttatott jövedelem után százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás megfizetése, s a 6. §-ban előírtaknak megfelelően tételes egészségügyi hozzájárulás megfizetése terheli.

Az adómegfizetés, az adóbevallás módjára és esedékességének időpontjaira az adózás rendjéről szóló módosított 1990. évi XCI. törvény vonatkozik.

Infografika: Szja. tv. szerinti adózási lefutás a társasházban

Gyakorlati példák és kirívó pontok

  • A közös tulajdon ingatlanrész bérbeadásából származó bevételek általában nem esnek a „külön adózó jövedelmek” körébe, hanem a társasház többi bevételeként adóziknak tekintendők.
  • Ha a bevételt a tulajdoni hányad arányában osztják ki, a kifizetett összeg után 35 százalék adó fizetendő a magánszemélyek után.
  • Ha a bevételt a társasház felhasználja, és nem osztja fel a tulajdonostársak között, akkor 20 százalék adó kerül megállapításra.
  • A közös költségben vagy felújításban befizetett összegek levonásra kerülnek, és ezek után a fennmaradó bevétel adózik.

tags: #tarsashaz #reklambevetel #adoja

Népszerű bejegyzések: