Társasház reklámbevétel adója és adózási szabályok
A társasházközösségnek a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja. tv.) és az általános forgalmi adóról szóló módosított 1992. évi LXXIV. törvény (Áfa. tv.) alapján a társasház minden jövedelme külön rendezéseket tesz szükségessé. Az Szja. tv. szerint érvényesülő szabályozás lényege, hogy a társasháznál keletkező minden jövedelemre kiterjedő külön rendezéseket tartalmaz a törvény. Az változatlan, hogy a társasházak kizárólag az Szja. tv. alapján adóznak. Az Szja. tv. E bevételek közül az ún. „Külön adózó jövedelmek” körébe tartozók esetében a törvényi rendelkezés előírja a jövedelemszámítás, az adómegállapítás és -megfizetés kötelezettségét, mintha a bevétel megszerzője magánszemély lenne, kimondva, hogy ez esetben a társasház tekintendő magánszemélynek.
Kivételt képez a közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrész bérbeadásából származó bevétel, amelyet a törvény nevesítetten átsorol a társasház más bevételei közé. Ezeket - a közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrész átruházásából származó bevételt kivéve - a vonatkozó szja-szabályok szerint kell kezelni, vagyis a jövedelmet, az adót úgy kell a kifizetőnek vagy a társasháznak megállapítania és megfizetnie, mintha a jövedelem megszerzője magánszemély lenne.
Minthogy ezen jövedelmek után általában ún. forrásadót kell fizetni (amely egyes esetekben nulla, de például a természetbeni juttatások után akár 44 százalék is lehet!), az adóztatás - miként a magánszemélyeknél - egyszerű, mert legtöbb esetben a kifizető szintjén rendeződik. Ennek eredményeképp a társasházat a ilyen adóztatott jövedelmek miatt már nem terheli további adókötelezettség, és azt a tulajdonostársak közös döntéssel akár fel is oszthatják.
A törvény rendelkezése szerint ilyenkor a magánszemély tulajdonostársnak nincs már további adókötelezettsége. Természetesen a nem magánszemély tulajdonostársakra ez nem vonatkozik; például a közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrész átruházása esetén a társasház magánszemély tulajdonostársait (de csak őket) választási lehetőség illeti meg. Ha a közgyűlés határozata alapján ebből a bevételből a tulajdoni hányaduk arányában megkapják, egyénileg kell eleget tenniük adózási kötelezettségüknek, ami azzal is jár, hogy lehetőségük van a lakásszerzési kedvezmény egyéni érvényesítésére.
Ha nem így döntenek, akkor - mint a nem magánszemély tulajdonostársak esetében - az átruházásból származó bevétel 25 százalékát kell jövedelemként figyelembe venni, és ez független az időtartamtól. A társasházat akkor is megilleti a lakásszerzési kedvezmény, ha ezt a jövedelmet olyan lakáscélú felhasználásra fordítja, amelynek eredménye a közös tulajdon bővülése.
A társasház adóztatása a bevételek vonatkozásában az adóévben könyvelt bevételek alapján történik. A korábbiakban ismertetett külön adózó jövedelmeket figyelmen kívül hagyva a többi bevételből - ideértve a közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrész bérbeadásából származó bevételeket is - le kell vonni a tulajdonostársak által közös költségre vagy felújításra az adóévben befizetett összegeket, valamint minden olyan tételt, amelyet az Szja. törvény szerint lehet levonni. A levonások után fennmaradó bevétel teljes egészében jövedelemnek számít, amely után az adó mértéke 20 százalék, ha az adó levonása után fennmaradó jövedelmet a társasház nem osztja fel a tulajdonostársak között, hanem működésére vagy felújítására használja. Ekkor a tulajdonostársaknak semmilyen adókötelezettségük nem keletkezik, még akkor sem, ha korábban befizetett (adózott) pénzt visszakapnak vagy nem fizetnek be semmit közös költségre vagy felújításra.
Ha (akár részben is) felosztják a magánszemély tulajdonostársaknak a bevételt, a tulajdoni hányaduk arányában kifizetett teljes összeg jövedelemnek számít, amely után 35 százalék adót kell fizetni. Ezt a társasháznak kell levonnia, befizetnie és bevallania. A nem kifizetőtől származó adóköteles bevételből a 20 százalék adót negyedévenként kell a társasháznak befizetnie az adózás rendjéről szóló törvény szerint a negyedévet követő hónap 12-éig.
A társasház adójogi helyzete sajátos abból a szempontból is, hogy a kifizetéseit illetően kifizetőnek is minősül, tehát az ebből eredő kötelezettségeit az Art. és a Szja. törvény rendelkezései szerint ugyancsak teljesítenie kell. Ezt a társasháznak kell a keresetből levonni, az adóhatósághoz befizetnie és bevallania.
Az egészségügyi hozzájárulás adónak minősül. A társasházat az Eüh. tv. 3. §-ában meghatározott belföldi illetőségű magánszemélynek juttatott jövedelem után százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás megfizetése, s a 6. §-ban előírtaknak megfelelően tételes egészségügyi hozzájárulás megfizetése terheli.
Az adómegfizetés, az adóbevallás módjára és esedékességének időpontjaira az adózás rendjéről szóló módosított 1990. évi XCI. törvény vonatkozik.

Gyakorlati példák és kirívó pontok
- A közös tulajdon ingatlanrész bérbeadásából származó bevételek általában nem esnek a „külön adózó jövedelmek” körébe, hanem a társasház többi bevételeként adóziknak tekintendők.
- Ha a bevételt a tulajdoni hányad arányában osztják ki, a kifizetett összeg után 35 százalék adó fizetendő a magánszemélyek után.
- Ha a bevételt a társasház felhasználja, és nem osztja fel a tulajdonostársak között, akkor 20 százalék adó kerül megállapításra.
- A közös költségben vagy felújításban befizetett összegek levonásra kerülnek, és ezek után a fennmaradó bevétel adózik.
tags: #tarsashaz #reklambevetel #adoja
