A használati melegvíz előírt hőmérséklete és szabályozása
A használati melegvíz (Hmv) hőmérsékletének beállítása kulcsfontosságú a komfortérzet, az energiahatékonyság és a költséghatékonyság szempontjából. A megfelelő hőmérséklet biztosítása nemcsak a kényelmet szolgálja, hanem a legionella baktériumok elszaporodásának megelőzésében is szerepet játszik.
A melegvíz-hőmérséklet és a melegvíz-program beállítása
A hőszivattyúk esetében a használati melegvíz komfort hőmérsékletét gyorsan és egyszerűen beállíthatja a vezérlőn. Az energiatakarékosság érdekében javasolt az egyéni melegvízprogram használata, amely lehetővé teszi, hogy a magas hőmérsékletű vizet csak akkor állítsa elő, amikor valóban szükség van rá. Az ECO üzemmódban alacsonyabb használati melegvíz-hőmérsékletet állíthat be, mint a komfort üzemmódban.
Fontos megjegyzés: A melegvíz-ellátás szabálytalansága esetén szükség lehet a legionella elleni kezelésre. Erről a kezelési és telepítési útmutatóban talál információkat.
A kívánt melegvíz-hőmérséklet beállításához válassza a 4. pontot a vezérlőn. Most állítsa be a komfort hőmérsékletet és az ECO hőmérsékletet a melegvíz-készítéshez. Az aktuális melegvíz-hőmérséklet a kezdő nézetben a "Melegvíz aktuális hőmérséklete" alatt jelenik meg.
Költség- és energiatakarékosság az egyéni melegvízprogrammal
A "Melegvíz-programban" meghatározhatja azokat az időpontokat, amikor a melegvizet a komfort beállítási hőmérsékletre melegíti fel. A többi időpontban a melegvíz az ECO-beállítási hőmérséklet alapján készül. Az ECO üzemmódban alacsonyabb melegvíz-hőmérséklet van meghatározva, mint a komfort üzemmódban, ezért mindig akkor használható, amikor nincs szükség melegvízre.
Mindegyik opcióhoz naponta három kapcsolási időpárt állíthat be. Válassza ki a hét egyes napjait, vagy használja az előre megadott beállításokat. Előre meghatározott beállítások eléréséhez forgassa a vezérlőtárcsát, amíg a hét összes napjának egyéni kiválasztásán túl nem jut.
Megjegyzések az időzítéssel kapcsolatban:
- Az időpárokat úgy kell kiválasztani, hogy a víztároló tartály a bekapcsolás és kikapcsolás között teljesen fel tudjon melegedni (legalább 3 óra).
- Éjfél (00:00) utáni beállítás sajnos nem lehetséges - ehhez az alkalmazáshoz két kapcsolási időt kell beállítani.
A melegvíz helyes beállítása: 4 gyakorlati tipp
A melegvíz hőmérséklete egyrészt a kényelmet jelenti, másrészt felveti az energiahatékonyság és a költségek kérdését. Ezen okok miatt a melegvíz beállításait gondosan kell megválasztani.
- Találja meg a megfelelő hőmérséklet-tartományt: A 45 és 50 fok közötti melegvíz-hőmérséklet az ideális.
- Vegye figyelembe az igényeit: Mennyi meleg vízre van szüksége, és milyen csúcsidőben?
- Használja takarékosan a meleg vizet: Néhány egyszerű lépéssel megelőzheti a vízpazarlást.
- Fontolja meg a recirkulációs rendszert: A hidraulikailag méretezett recirkulációs rendszer célja, hogy az egész elosztó rendszerben egyenletes hőmérsékletű vizet biztosítson, ami víztakarékossági és komfortérzeti célokat is szolgál.
Lehet-e a használati meleg vizet 50 fokra állítani?
Igen, ez minden probléma nélkül lehetséges. A recirkulációs rendszerekben nem tud kialakulni pangó víz, így gátoljuk a legionella baktérium elszaporodását, illetve elősegítjük az elpusztulásukat.
A gazdaságos recirkulációs rendszer kialakításához hozzátartozik, hogy a fogyasztási viszonyokhoz, a használati melegvíz előállítási módjához igazodva, a hidraulikai helyzettől független beavatkozással, segédenergia nélkül működő termosztatikus átfolyás szabályozó szeleppel szabályozzuk a keringtetett víz áramlását. Ez különösen fontos olyan rendszerekben, ahol a melegvíz előállítása nem kellően szabályozható, például fatüzelésű bojlerek esetében.
A termosztatikus keverőszelepek mind a meleg, mind pedig a hidegvíz mennyiség szabályozásával működnek, így nem lehet a belépő melegvíz hőmérsékletével megegyező hőfokú melegvizet a kevert oldalon biztosítani. A recirkulációs vezetéket a keverőszelepbe, és a melegvíz előállító berendezésbe is vissza kell vezetni.
A térfogatáramok beszabályozása az ágakba épített fojtószelepekkel lehetséges. A hideg és a melegvíz oldali nyomáskülönbségből adódó vízkeveredést visszacsapó szelepek beépítésével kell megakadályozni!
A keverőszelepeket gyárilag 40°C-os kevertvíz hőmérsékletre állítják be, de beépítéskor az állító kulcs segítségével a gyárilag megadott határok között igény szerint beállítható a kevertvíz hőmérséklete. Fontos tudni, hogy a hőmérséklet beállítás során a cirkulációs rendszer ne üzemeljen!
Az optimális fürdési, kézmosási hőmérséklet a csaptelepnél 38°C fok, ugyanez óvodákban, bölcsődékben 35°C fok.
A recirkulációs rendszer kiépítésével a keringető szivattyú és a termosztatikus szelep biztosítja, hogy a vízlehűlés mértéke a rendszerben nulla fogyasztás mellett is 5 ºC alatt legyen.
A szükségesnek tartott kevertvíz mennyiségéhez tartozó csőméretezés (csődimenzió) során kapott érték megfelel a JRGUMAT termosztatikus keverőszelep névleges méretének.
A termosztatikus szelepek helye és biztonságos működése érdekében a hidegvíz keménysége az optimális értéknek kell lennie, ez jellemzően 15-16 nk.
A jól bevált JRGUMAT termosztatikus keverőszelepek olyan termosztatikusan szabályozott keverő szelepek, amelyeket ott használnak, ahol folyamatosan pontosan szabályozott kevert vízhőmérsékletre van szükség. Ilyenek például családi házak, társasházak, kórházak, idős otthonok, ápolási központok, szállodák, laktanyák, sportlétesítmények zuhanyzói, ipari és kereskedelmi épületek központi keverőszelepjeként való beépítés.
JRGUMAT termikus szelepek továbbá magas hőmérséklet elleni védelemként is szolgálnak alternatív energia rendszerek, például napenergia egységek, fafűtési rendszerek, faapríték kemencék, pellet kályhák, stb. esetében. Különleges módon is alkalmazható, például magas hőmérsékletű rendszerek szabályozó tagjaként.
Társasházi fűtési és melegvíz-szolgáltatási szabályok
A társasházakban a hőmérséklet meghatározása igen fontos feladat. Fontos a hőmérséklet még a társasházi meleg víz hőfoka is.
Az egyik kérdés, milyen legyen a meleg víz minimum hőfoka a lakásokban? A meleg víz hőfokára a fűtésrendszertől függően talál mindenki információkat. Ha valaki egyedi fűtéssel rendelkezik (pl. cirkó, konvektor, villanybojler), a hőfok szabadon meghatározható. Házközponti fűtés (pl. saját kazánja van a háznak) esetén a hőfokról a 189/1998. (XI. 23.) Korm. rendelet a központi fűtésről és melegvíz-szolgáltatásról rendelkezik.
Érdemes néha ellenőrizni is, hogy megvan-e a megfelelő hőmérséklet. Általában a meleg víz hőmérsékletével nem szokott gond lenni, de nem csak a langyos víz, hanem a forró víz is okozhat gondot a társasházban. Ha nagyon magas a meleg víz hőmérséklete, akkor is érdemes jelezni a közös képviselőnek, hiszen valami műszaki problémára is utalhat. A túl fűtést is a lakók fizetik.
A társasházak fűtési rendszere hamarosan új korszakba lép: a központi fűtést és a távhőszolgáltatást érintő szabályozások átalakulnak, ami minden tulajdonost és közös képviselőt érint. A 676/2023. és 677/2023. kormányrendeletek célja, hogy átláthatóbbá és igazságosabbá tegyék a költségelosztást, miközben elősegítik az energiahatékonyságot és a fogyasztás pontos mérését. Ebben az útmutatóban lépésről lépésre végigvesszük, hogy milyen új szabályok lépnek életbe a társasházak fűtésére vonatkozóan. Szó lesz a fűtési idényről, a mérők és költségmegosztók kötelező beépítéséről, a 2027-es határidőre való felkészülésről, valamint a központi fűtés és távhő költségelosztási elveiről.
A távhőszolgáltató nem az egyedi Fogyasztókkal, hanem a társasházakkal áll szerződéses jogviszonyban. Ezekben a közszolgáltatási (közüzemi) szerződésekben kerültek rögzítésre a szolgáltatással kapcsolatos legfontosabb adatok (fűtött légtérfogat, éves várható hőmennyiség, fűtési hőfok, használati melegvíz hőfok), melyek között szerepel többek között a társasház hőközpontjában, illetve hőfogadó állomásán a lakóközösség által kért épület-átlag hőmérséklet hőfoka is.
A hőközpont szabályzó rendszere a külső hőmérséklet figyelembe vételével automatikusan végzi működését a hőközpontokban, illetve hőfogadó állomásokon beállított, a felhasználói közösségek által kért épület átlag hőmérsékleteknek, illetve a használati melegvíz hőmérsékletnek megfelelően. A hőközpontok működését a helyszínen és a távfelügyeleti rendszeren keresztül is ellenőrzi a távhőszolgáltató.
A felhasználói, azaz a társasházon belüli fűtési és melegvíz hálózat karbantartása, javítása, beszabályozása, korszerűsítése a társasház lakóközösségének a feladata. A lakóközösségnek továbbá lehetősége van a költségek mérséklése érdekében a normál hőfoktól eltérő, napszakhoz igazodó megbízásra, például az éjszakai fűtési hőmérséklet csökkentésére is, melyhez szintén a társasház lakóközösségének többségi határozata alapján, a közös képviselő által a távhőszolgáltatóhoz írásban benyújtott kérelem szükséges.
A használati melegvíz-készítés gazdaságossága és hatékonysága
A vízmelegítő berendezések gazdaságossága az energiafogyasztás mellett a szükséges melegvíz-mennyiségtől, a vízelvétel időtartamától, illetve annak hőmérsékletétől is függ. Egy ember napi melegvíz-szükséglete átlagosan 40 és 60 liter között van, 45 °C-os vízhőmérséklet mellett, ahol a leggyakrabban kézmosáshoz, mosogatáshoz és (zuhanyozás nélküli) testápoláshoz nyitják ki a vízcsapokat.
Ez a mennyiség az összes melegvíz-fogyasztásnak azonban csak kb. 30-40%-át teszi ki, mert a rövid idejű vízelvételeknél viszonylag csekély, 6 liter/perc vízmennyiségre van szükség. Naponta a legtöbb meleg víz (50-70%) fürdéshez és zuhanyozáshoz kell. Természetesen a különböző fogyasztási helyek követelményeihez eltérő hőmérsékletű vízre van szükség, amelyhez még hozzájön, hogy a fogyasztási helyekkel szembeni igény nagyon eltérő: vagy gyakran, de kis mennyiséget, vagy ritkán, de nagy mennyiséget kell szolgáltatni.
Központi melegvíz-készítés társasházakban
A saját központi fűtéssel rendelkező többlakásos társasházakban gyakran a használati melegvíz-készítés is központilag történik, megfelelő űrtartalmú melegvíztárolóval. Az indirekt fűtésű melegvíztárolók nagyobb űrtartalmú változatokból is léteznek, de ezekkel már jelentősebb méretekkel, illetve összsúllyal, valamint nagyobb tárolófűtő-teljesítménnyel, de emellett is hosszabb felfűtési idővel kell számolni.
Tökéletes alternatívát kínálnak a rétegtöltésű használati melegvíztárolók, amelyek kisebb űrtartalommal, takarékosabb üzemeltetéssel képesek a magasabb melegvíz-komfort igényeit is kiszolgálni. A rétegtöltési elv miatt az ilyen típusú melegvíztároló már rövid idő után rendelkezésre bocsátja a kívánt hőmérsékletű használati meleg vizet, mert a tároló felfűtése fentről lefelé halad.
Ennek köszönhetően a rétegtöltésű melegvíz-tárolóból a hagyományos tárolókhoz képest kb. feleakkora tároló-űrtartalom szükséges azonos teljesítményadatok eléréséhez. A rétegtárolók esetén a töltés alacsonyabb visszatérő hőmérséklettel valósul meg, ami a kondenzációs készülékek működési feltételeit a tárolótöltés során is jó feltételekkel és magas hatásfokkal biztosítja.
A nagyobb űrtartalmú rétegtároló előnye még, hogy a belső csőkígyó nem von el hasznos térfogatot a tárolón belül, és nincsen alul holttér sem, így a tényleges űrtartalom 100%-ban kihasználható.
Hogyan működik egy puffertartály
Korróziós problémák és megelőzésük HMV rendszerekben
Az ivóvíz- és HMV-rendszerekben a nem kellő körültekintéssel megválasztott szerkezeti anyagok gyakran okoznak súlyos korróziót, aminek megszüntetése általában csak igen nagy költségek és kényelmetlenségek árán lehetséges.
A horganyzott acélcsöves hálózatokban a korróziós problémák oka lehet a horganyzott és a rézcső együttes jelenléte és az ebből eredő elektrokémiai korrózió. A cink elektrokémiai standard potenciálja és a sárgaréz potenciálkülönbsége lehetőséget ad az elektrokémiai korrózióra, ha elektrolit is jelen van a rendszerben. Az ivóvíz minőségű víz pedig kitűnő elektrolit.
Az elektrokémiai korrózió jelensége a víz áramlásával összefüggésben következik be. A horganyzott acélcsövek korróziójának sebességét a hőmérséklet nagymértékben befolyásolja: „… a meleg vízben 2/3-ával nő a hideg vízben kialakuló értékhez képest. Ezenkívül a nagyobb hőmérséklet elősegíti a helyi korróziós jelenségeket és a bemaródások képződését. … A horganyzott acélcsövek korróziójának különlegessége az ún. potenciálváltás. 60 °C fölötti hőmérsékleten az ötvözetlen acéllal szemben kevésbé nemes horgany nemesebbé válik az acélnál, és így elveszti védőhatását.
A horganyzott csővezetékek korróziójával kapcsolatban, még a lyukadás megjelenése előtt sokszor tapasztalják a melegvíz elszíneződését. Ennek egyik oka lehet, hogy a cső belső felületén létrejött, laza lerakódást.
A HMV rendszerek üzemeltetésének - az igényelt melegvíz fogyasztókhoz való eljuttatásának - veszteségeit a hőveszteség és a szivattyúzási munka határozzák meg. A cirkulációs rendszerek hőntartása folyamatos hőveszteséget okoz, amit a vezetékrendszer hőszigetelésének javításával lehet csökkenteni. A szivattyúzási költség a hőntartást végző cirkulációs tömegáram keringetéséből származik.
A hőszigetelés javításával a hőveszteség mellett a szivattyúzási költség is csökkenthető. Új rendszer kiépítésekor, vagy egy régi rendszer felújításakor a jobb hőszigetelés a kisebb szükséges cirkulációs tömegáram miatt kisebb vezetékméreteket eredményez.
A hazai gyakorlat a fűtési és HMV vezetékeken viszonylag gyenge, jellemzően 9-13-18 mm vastag, max. 0,04 W/m,K hővezetési tényezőjű hőszigetelést alkalmaz, szemben például a német előírásokkal, ahol a hasonló minőségű hőszigetelés előírt vastagsága DN100 méretig lényegében a csőmérettel megegyező.
A rendszerben keringtetendő cirkulációs tömegáram és a szükséges vezetékméret meghatározására nem létezik hazai szabvány vagy előírás. A tervezésben a német DVGW W553 vagy a DIN1988 előírásokat célszerű mértékadónak tekinteni.
A felújított rendszer hidraulikai beszabályozása elengedhetetlenül szükséges. Ez biztosítja a cirkulációs tömegáram megfelelő elosztását, garantálja a kifolyóknál a szükséges hőmérsékletet és egyidejűleg jelentősen csökkenti a szivattyúzás költségeit a beszabályozatlan állapothoz képest.
A beszabályozatlan rendszerben ugyanis a valójában szükséges térfogatáram sokszorosát kell keringetni ahhoz, hogy a legtávolabbi kifolyókon is biztosítani lehessen a szükséges hőmérsékletet.
A beszabályozószelepekkel végzett hidraulikai beszabályozás kiváltható megfelelő előbeállítással rendelkező termosztatikus cirkulációs szelepek alkalmazásával. Ezek lezárnak akkor, ha az adott felszállón van fogyasztás, és a kifolyási hőmérséklet a cirkulációs keringés nélkül is biztosítható, és kinyitnak, ha a víz a felszállóban lehűlt.
A műanyagcső előnye a horganyzott acélcsővel szemben, hogy a jobb felületi minőség miatt kisebb a csősúrlódási tényező, ezért azonos feltételek mellett a súrlódási nyomásveszteség is. Ez lehetővé teheti a vezetékméretek, és így a beruházási költségek a csökkentését.
További költségcsökkentési lehetőség, hogy az iránytöréseket a csőrendszer költséges idomai helyett ahol csak lehet, a cső hajlításával alakítják ki.
tags: #tarsashazak #hasznalati #melegviz #eloirt #homerseklete