Közbeszerzések tarsashazak beszerzései a közbeszerzési törvény alkalmazható relevanciája
A közbeszerzési törvényben pontosításra került az eddig sokat vitatott támogatás fogalma. Eszerint támogatásnak minősül a közbeszerzésre irányuló szerződés teljesítéséhez pénzeszköz vagy egyéb anyagi előny juttatása az ajánlatkérő részére. 2017. január 1-től ugyanakkor az 1 millió forintot, de a nemzeti értékhatárokat el nem érő értékű eljárásoknál előírás, hogy a szerződések megkötését megelőzően is kötelesek - a Kbt. végrehajtási rendeletében foglaltak szerint, az ott meghatározott kivételekkel - legalább 3 ajánlatot bekérni az ajánlatkérők. Ezzel több gazdasági szereplő is versenyhez juthat, ugyanis eddig ilyen szabályozás nem volt rögzítve főszabály szerint.
Támogatásból megvalósuló beszerzés esetén egyértelműsítették, hogy nemcsak szervezet, hanem személy is közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett, amennyiben adott esetben egy szervezet vagy személy támogatja. Módosították továbbá a korábbi 25 millió forintos értékhatárt is 40 millió forintra. Ennek alapján főszabály szerint vissza nem térítendő támogatásból (ide nem értve a pénzügyi eszközzel kombinált vissza nem térítendő támogatásokat) megvalósuló beszerzés esetében közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett az adott szervezet vagy személy, amelynek szolgáltatásmegrendelését, árubeszerzését vagy építési beruházását az adott egy vagy több szervezet vagy személy legalább 40 millió forint összegben közvetlenül támogatja.
Fontos azonban, hogy a kormány - a közbeszerzésekért felelős miniszter előterjesztése alapján hozott - egyedi határozatában felmentést adhat ezen közbeszerzési kötelezettség alól, valamint a közbeszerzési törvény is előír kivételeket (pl. ha a beszerzés kutatás-fejlesztési és innovációs célú támogatásból vagy bármely, 2015. A gazdasági szereplőkre előírt kizáró okok körét is bővítették). Ezek után, ha az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező egy korábbi közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárásban hamis adatot szolgáltatott, ezért az eljárásból kizárták, és a kizárás tekintetében jogorvoslatra nem került sor, az érintett közbeszerzési eljárás lezárulásától számított három évig nem vehet részt közbeszerzésben. Ez a kitétel akkor érvényes, ha a kizárás tekintetében sor került jogorvoslatra, és a döntést a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatának bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság 3 évnél nem régebben meghozott határozata jogerősen jogszerűnek mondta ki.
A gazdasági szereplők az árbevétel tekintetében számolhatnak változással. Ugyanis az ajánlattevőktől megkövetelt árbevételi adatokra vonatkozó minimumkövetelményt az ajánlatkérőnek már az új szabály szerint kell meghatároznia. Pontosították a kapacitást nyújtó szervezet bevonásáról szól rendelkezést is, amennyiben egy ajánlattevő vagy részvételre jelentkező nem rendelkezik önállóan megfelelő referenciával avagy szakemberrel. Eszerint ugyanis szakemberek, illetve azok végzettségére, képzettségére, rendelkezésre állására vonatkozó követelmény, valamint a releváns szakmai tapasztalatot igazoló referenciákra vonatkozó követelmény teljesítésének igazolására a gazdasági szereplő csak egy esetben veheti igénybe más szervezet kapacitásait. Akkor, ha az adott szervezet olyan mértékben részt vesz a szerződés teljesítésében, amelyhez e kapacitásokra elengedhetetlenül szükség van, és az ajánlattevő saját kapacitása csak a hozzájárulással együtt biztosítja az alkalmassági követelményben elvárt szaktudást, illetve szakmai tapasztalatot a teljesítésben. A kapacitást nyújtó szervezet igénybevételére vonatkozó kötelezettségvállalásnak azt kell alátámasztania, hogy a bevont szervezet ténylegesen részt vesz a szerződés teljesítésében. Az ajánlatkérő a szerződés teljesítése során ellenőrzi, hogy a bevonás mértéke a jogszabályban foglaltaknak megfelel.
A gyakorlatból átvették és iktatták a törvénybe azt az esetet, amikor az ajánlattevők vagy a részvételre jelentkezők már az ajánlattételi vagy részvételi határidő lejártáig nyújtották be az alkalmassági követelmény tekintetében, valamint a kizáró okokra az igazolásokat, megelőzve az ajánlatkérő külön felhívását. Az új szabály szerint a korábban benyújtott igazolásokat az ajánlatkérő figyelmen kívül hagyhatja az eljárást lezáró döntést megelőzően, és elég kizárólag azon ajánlattevők tekintetében bevonni a bírálatba az említett igazolásokat, amely ajánlattevőket ajánlatkérő az igazolások benyújtására kívánt felhívni.
Továbbá számos esetben előfordult korábban, hogy amennyiben az ajánlatkérő értékelési résszempontként határozta meg például az alkalmassági követelményként előírt szakember szakmai gyakorlati idejét, és így az erre vonatkozó adatot a felolvasólapon is feltüntették a gazdasági szereplők, azonban ez adminisztratív hiba miatt nem minden esetben egyezett meg például a becsatolt szakmai önéletrajzzal, így ellentmondás volt az ajánlatban. Erre az esetre nyújt megoldást egy új jogszabályi rendelkezés.
A szerződés teljesítésében részt vevők körében már csak szintén az építési beruházások körében ír elő korlátozásokat (vagyis a szolgáltatásmegrendelés esetét itt is kivették), mely alapján kimondja, hogy építési beruházás esetén az alvállalkozói teljesítés összesített aránya nem haladhatja meg a szerződés értékének 65 százalékát. Az alvállalkozóknak a szerződés teljesítésében való részvétele arányát az határozza meg, hogy milyen arányban részesülnek a szerződés általános forgalmi adó nélkül számított ellenértékéből. Releváns jogszabályi változás a közbeszerzésekkel kapcsolatos polgári perek kapcsán, hogy uniós forrásból nyújtott támogatás esetén a támogatási jogviszony alapján, közbeszerzési jogsértéssel összefüggően felmerült vagyoni igény érvényesítésének nem feltétele, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság, illetve a bíróság a közbeszerzési jogsértést jogerősen megállapítsa. Ez alól csak akkor van kivétel, ha a közbeszerzéshez támogatást nyújtó vagy a közbeszerzések jogszabályban előírt ellenőrzését végző szerv az eljárás ellenőrzését elvégezte, és annak szabályosságát megállapította. A szerződés közbeszerzési jogsértés miatti érvénytelensége megállapítása vagy az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt az érintett közbeszerzési eljárásban részt vett ajánlattevő akkor indíthat pert, ha a szerződés érvénytelenségére vonatkozóan közvetlen jogi érdekét igazolja. A közvetlen jogi érket nem alapozza meg önmagában az a tény, hogy az ajánlattevő a közbeszerzési eljárásban érvényes ajánlatot tett.
A Kbt. Dr. A Kbt. alanyi hatálya alá tartozó ajánlatkérő (önkormányzat) társasházban többségi tulajdonosként üzlethelyiségeket birtokol. A társasház az egész épület fűtés-korszerűsítéséről határozott. Az indikatív ajánlatok szerint a felújítás becsült nettó értéke meghaladja a 25 millió forint összeget. Az önkormányzatra eső felújítási költség, amit a tulajdoni hányad arányában kell megfizetnie, cca. 20 millió forint. A felújítást a közös képviseletet ellátó - nem a Kbt. alanyi hatálya alá tartozó - gazdasági szereplő rendelte meg. Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2017. szeptember 6-án a hatálya miatt közbeszerzési eljárás keretében van lehetőség. A megítélés független a Kbt. 5. § (2) bekezdése szerinti, támogatásból megvalósuló jellegtől, mivel az ajánlatkérő ebben az esetben eleve a Kbt. 5. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozik.
Egy közterület-tervezési közbeszerzés műszaki leírása megadja egy lakóutca hosszát. Három évre szóló keretmegállapodást kötöttünk a Kbt. 105. § (2) bekezdés c) pontja alapján négy ajánlattevővel. Jelenleg a második szerződési évben tartunk. Az egyik közbeszerzési eljárásunk eredményével szemben előzetes vitarendezési kérelmet nyújtottak be. Közbeszerzési ajánlatkérőnek minősülünk. Az éves költségvetésünk felülvizsgálat alatt áll, és a nettó 5 millió Ft feletti kifizetéseket engedélyeztetnünk is kell.
Egy közterület-tervezési közbeszerzés műszaki leírása megadja egy lakóutca hosszát. Önkormányzatunk a közvilágítás korszerűsítését szeretné megvalósítani a településen, két részre osztva. Közbeszerzésben keretszerződést kötöttünk, amelyben meghatároztuk, hogy a szerződés kétéves határozott időtartamra jön létre. Az ajánlatkérőnek kötelező lesz árazatlan költségvetést csatolnia az ajánlati dokumentációhoz, amelyet az ajánlattevőnek ki kell töltenie. A tervezet az ebben található hibák korrigálását is szabályozza. Továbbra is csak olyan kivitelező indulhat tenderen, amelynek van felelősségbiztosítása. Ennek összegét a közbeszerzési felhívás tartalmazza, vagyis az ajánlatkérő dönti el.
Az alvállalkozói lánc nem lehet korlátlan. A fővállalkozó egy alvállalkozót, az pedig további egy szub-alvállalkozót alkalmazhat. Az ajánlattevő által megjelölt, első helyen álló alvállalkozó a munka legfeljebb 25 százalékát végezheti el. A második lépcsőn álló - egy vagy több - szub-alvállalkozó sem teljesíthet többet, mint a felette álló alvállalkozó által vállalt munka 25 százaléka. A szub-alvállalkozói szerződésekbe bele kell foglalni azt, hogy az ilyen cégek további alvállalkozókat nem foglalkoztathatnak.
A nettó 1 milliárd forint alatti szerződéseknél legalább 4 rész-számla állítható ki, míg afelett legalább 6 rész-számlát nyújthat be a vállalkozó. 2015. 424/2017. (XII. 19.) Korm. 40/2017. (XII. 321/2015. (X.30.) Korm. 322/2015. (X.30.) Korm. 707/2021. (XII. 15.) Korm. 13/2023. (I. 24.) Korm. 4/2023. (II. 307/2015. (X.27.) Korm. 310/2015. (X.28.) Korm. 16/2012. (II. 16.) Korm. 676/2020. (XII. 28.) Korm. 397/2022. (X. 20.) Korm. 168/2004. (V. 25.) Korm. 301/2018. (XII. 27.) Korm. 162/2020. (IV. 30.) Korm. 769/2021. (XII. 23.) Korm. 44/2015. 308/2015. (X. 27.) Korm. 478/2023. (X. 31.) Korm. 479/2023. (X. 31.) Korm. 4/2023. (XI. 257/2018. (XII. 18.) Korm. 63/2022. (II. 28.) Korm. 492/2015. (XII. 30.) Korm. 225/2016. (VII. 29.) Korm.
Olyan egyéb, a közbeszerzéshez kapcsolódó jogszabályok, amelyek nem a Kbt. 2013. évi V. törvény, 2023. évi LXIX. 2023. évi C. 191/2009. (IX. 15.) Korm. 299/2018. (XII. 27.) Korm. 2013. évi XXXIV. törvény, 2016. évi XXX. 226/2016. (VII. 29.) Korm. 19/2016. (IX. 250/2014. (X. 2.) Korm. 256/2021. (V. 18.) Korm. 2022. évi XXVII. 1281/2022. (VI. 4.) Korm. 2015. évi CCXXII. 451/2016. (XII. 19.) Korm. 2016. évi CL.
A Kbt. tárgyi hatálya alatt azokat a beszerzési tárgyakat értjük, amelyek megrendelése, megvásárlása, beszerzése esetén az ajánlatkérőnek le kell folytatnia a közbeszerzési eljárást. Elöljáróban azonban rögzíteni kell, hogy nem mindegyik fajta közbeszerzési tárgy közbeszerzés-köteles minden eljárástípusban. Ezért, ha valaki pontosan tudni akarja, hogy az adott árubeszerzés, szolgáltatásmegrendelés, építési beruházás stb. közbeszerzésköteles-e (és milyen eljárásrendben), meg kell néznie, hogy az értékhatárt figyelembe véve melyik eljárási rezsimhez tartozik a beszerzés, és abban az adott áru, az adott szolgáltatás a törvény hatálya alá tartozik-e.
Kontextus és gyakorlati következmények
A jogszabályi változások célja a verseny fokozása és a közbeszerzési eljárások átláthatóságának növelése. A támogatásból megvalósuló beszerzések esetében világosodott meg, hogy a közbeszerzési kötelezettség időtartama és a kapacitások bevonása a résztvevők között pontosabban kerül meghatározásra. Az alkalmassági követelmények igazolásának új rendje, az ESPD kötelező használata és a későbbi igazolások benyújtására vonatkozó határidők mind a hatékony és tisztességes verseny biztosítását szolgálják.
- A 40 millió forintos értékhatár növelése közvetlen hatással van az alacsony értékű közbeszerzések menetére.
- A kapacitások bevonásának szabályai pontosításra kerültek, hogy a teljesítésben részt vevő szervezetek ténylegesen közreműködjenek.
- A kizáró okok alkalmazása és az igazolások racionalizálása egyszerűsíti az eljárásokat, miközben megőrzi a tisztességes versenyt.
Az Integritás Hatóság költségvetési szervként a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény alapján ajánlatkérőnek minősül. Ez azt jelenti, hogy a közbeszerzési értékhatárt elérő értékű visszterhes szerződései megkötésére - a Kbt. eljárásrendjét követve - a jogszabályi előírások betartása szükséges. A közbeszerzési eljárásokra vonatkozó részletes szabályokat a Kbt. és kapcsolódó rendeletek határozzák meg, és a becsült érték meghatározása kulcsfontosságú az alkalmazandó eljárásrend eldöntéséhez.
Egységes Európai Közbeszerzési Dokumentum (ESPD) kitöltése, hiánypótlás lépésről-lépésre
Gyakorlati példák és értelmezés
Három évre szóló keretszerződést kötöttünk közterület-tervezési közbeszerzésre négy ajánlattevővel; jelenleg a második szerződési évben tartunk, és az első ajánlat kötelezően tartalmazza az árazatlan költségvetést. Az alvállalkozói lánc korlátai szerint a fővállalkozó egy alvállalkozót, az pedig további egy szub-alvállalkozót alkalmazhat; az első helyen álló alvállalkozó maximum 25 százalékot végezhet el, a követők pedig hasonló arányokat. A szerződés megkötésekor az adózási szempontokat is figyelembe kell venni, hiszen a nettó összeg alapján oszlanak meg a kifizetések az alvállalkozók között.
Ha egy közbeszerzési eljárásban a feldolgozás során kizáró ok áll fenn vagy igazolások hiányoznak, az eljárás lezárása után jogorvoslatra kerülhet sor. A jogintézmények célja, hogy a közbeszerzések tisztán, versenyképesen és átláthatóan valósuljanak meg, miközben a gazdasági szereplők jogai és kötelezettségei egyértelműek legyenek.
tags: #tarsashazak #beszerzeseire #a #kozbeszerzesi #torveny #alkalmazhato