A Társasházi Közgyűlés Időpontjának Módosítása és a Kapcsolódó Szabályok
A társasházak működése során számos olyan kérdés merül fel, amelyek a lakóközösség egységét és a közös döntéshozatal hatékonyságát érintik. Az egyik legfontosabb ilyen szerv a közgyűlés, amely a tulajdonostársak akaratát testesíti meg. A közgyűlésen dőlnek el a társasházat érintő legfőbb kérdések, így az anyagiak, a költségvetés és a beszámoló elfogadása, valamint a közös képviselő megválasztása vagy leváltása is. Ezért nem mindegy, hogy elmegyünk-e egy közgyűlésre, és mit szavazunk meg, hiszen minden döntés súlyát magunk is viseljük a következő hónapokban, esetenként években.
A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Társasházi törvény) rendelkezései szerint a társasház legfőbb szerve a közgyűlés, amelyet a tulajdonostársak közössége alkot. A közgyűlés dönt minden, a társasházat érintő ügyről, leszámítva azokat, amelyeket az SZMSZ (Szervezeti és Működési Szabályzat) a közös képviselő vagy a számvizsgáló bizottság hatáskörébe utal. A Társasházi törvény széles jogkörrel ruházza fel a közgyűlést.
A Közgyűlés Összehívásának Szabályai
A közgyűlést a közös képviselő hívja össze, valamennyi tulajdonostárs írásbeli értesítésével. A meghívók kézbesítésével egyidejűleg annak egy példányát a társasházban, jól látható helyen is ki kell függeszteni. A közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer kell tartani. Az éves elszámolásról, a költségvetés megállapításáról szóló közgyűlést évente a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott időpontig, de legkésőbb május 31-ig meg kell tartani.

Kötelező a közgyűlés összehívása abban az esetben is, ha azt a tulajdonostársak egytizede a napirendet és az okot megjelölve írásban kéri. Ennek teljesítésére a közös képviselőnek tizenöt napja van. A közgyűlések összehívásával kapcsolatos visszásságok elkerülése miatt a törvény jelentősen szigorítja az összehívás szabályait. A törvény szerint a közgyűlés összehívása írásban, a tervezett időpont előtt 8 nappal megküldött, a napirendi pontok tételes felsorolását tartalmazó meghívóval történhet. Ez a szabály nem érvényesül sürgős esetekben, amikor valamilyen súlyos meghibásodás kapcsán a vagyontárgyakat, a társasházat, annak berendezéseit, vagy az épületben lakók biztonságát közvetlenül veszély fenyegeti.
Amennyiben a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a kérés kézhezvételétől számított 30 napon belüli időpontra a közgyűlést nem hívja össze, azt a harmincadik napot követő 15 napon belüli időpontra a számvizsgáló bizottság, ennek elmulasztása esetén az összehívást kérő tulajdonostársak vagy az általuk írásban megbízott bármely tulajdonostárs jogosult összehívni.
A Határozatképesség és a Megismételt Közgyűlés
A közgyűlés akkor tekinthető határozatképesnek, ha azon az összes tulajdoni hányadnak több mint a felével rendelkező tulajdonostársak jelen vannak. A határozatképességet minden egyes napirendről történő szavazás előtt meg kell állapítani. Amennyiben a közgyűlés nem határozatképes, akkor megismételt közgyűlést kell tartani. A megismételt közgyűlést a határozatképtelen társasházi közgyűlést követő 15 napon belüli időpontban, az eredetivel azonos napirenddel kell összehívni. A megismételt közgyűlés a jelenlevők tulajdoni hányadára tekintet nélkül határozatképes.
A megismételt közgyűlést az eredetivel megegyező napirenddel kell összehívni. Amennyiben az SZMSZ eltérően nem rendelkezik, akkor a megismételt közgyűlés az eredeti közgyűléssel megegyező napra is kitűzhető.
Szavazati Jog és Jegyzőkönyvezés
A közgyűlésen a tulajdonostársakat a tulajdoni hányaduk arányában illeti meg a szavazati jog. A közgyűlésen jegyzőkönyvet is kell vezetni. A jegyzőkönyvet a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá, és azt a közgyűlésen erre megválasztott két tulajdonostárs hitelesíti. A határozatképességet a jegyzőkönyvben rögzíteni kell, ezután lehet csak az egyes napirendi pontok tárgyalására áttérni.

Írásbeli Határozathozatal
A közgyűlési határozat írásban is meghozható. Ebben az esetben a Társasházi törvény további előírásokat tartalmaz. A közgyűlési napirendben lévő írásbeli határozati javaslatról a tulajdonostársak írásban is szavazhatnak. Az írásbeli szavazás és az eredmény megállapításának részletes szabályait az SZMSZ-ben kell meghatározni.
A Közgyűlés Hatásköre és Döntéshozatali Joga
A közgyűlés dönt minden, a társasházat érintő ügyről. Ebbe beletartozik az anyagiak, a költségvetés, a beszámoló elfogadása, a közös képviselő megválasztása vagy leváltása. A törvény a közgyűlés hatáskörébe utalja azokat a döntéseket is, melyeket az alapító okirat, illetve a szervezeti és működési szabályzat egyértelműen nem utal más személy vagy szervezet hatáskörébe. A törvény a közgyűlést néhány olyan joggal is felruházza, mely a tulajdonostársak külön tulajdonát, illetve az abból fakadó részjogosultságokat érinti. Ebbe a körbe tartozik a közös költség megfizetésével hátralékba kerülő tulajdonostárs külön tulajdonának jelzáloggal való terhelése is.
A közgyűlésen megvitatott pontok alapján születnek döntések, amelyekhez tartani kell magunkat, kivéve, ha a határozat törvénytelen, vagy a kisebbség jogos sérelmére született. Ilyenkor lehet és kell a jegyzőhöz, bírósághoz fordulni.
Jogvita a társasházban, mik a jogaim? - Dr. Simon Tibor ügyvéd
Közgyűlési Határozatok Elleni Fellebbezés
Amennyiben egy tulajdonostárs nem ért egyet a társasházi közgyűlésen hozott határozattal, többféle lehetősége van. Jogorvoslatért keresetet nyújthat be a bírósághoz, vagy kérheti, hogy a közgyűlés hívja össze újra és ismételten szavazzanak a kérdésről. A megismételt szavazás eredménye felülírhatja a korábbi döntést.
Ha a közgyűlés határozata jogszabályba, az alapító okiratba vagy a szervezeti-működési szabályzatba ütközik, vagy a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, bármely tulajdonostárs keresettel kérheti a bíróságtól a határozat érvénytelenségének megállapítását a határozat meghozatalától számított hatvan napon belül.
A közös képviselőnek vagy az intézőbizottság elnökének a társasházi közgyűlésen meghozott határozatokat a közgyűlés megtartásától számított nyolc napon belül a társasházban jól látható helyen ki kell függesztenie, továbbá ezzel egyidejűleg - ha a szervezeti és működési szabályzat ilyen kötelezettséget előír - azokról valamennyi tulajdonostársat írásban értesítenie kell. A határozatok alapjául szolgáló jegyzőkönyvbe bármely tulajdonostárs betekinthet a közös képviselőhöz intézett kérésével és arról másolatot kérhet.
tags: #tarsashazi #kozgyules #idopontjanak #modositasa
