A társasházi közgyűlési határozatok érvénytelenségének és megtámadásának jogi keretei

A társasházi közgyűlésen meghozott határozatok nem mindig találkoznak minden tulajdonostárs elképzelésével és érdekével. A közgyűlési határozat megtámadására bármely tulajdonostárs jogosult arra hivatkozással, hogy a határozat jogszabály, az alapító okirat vagy a szervezeti-működési szabályzat rendelkezéseit sérti, vagy a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár. A megtámadás célja a határozat érvénytelenségének megállapítása, amelyet peres eljárás vezet.

A közgyűlési határozat érvénytelenségének megállapítására irányuló kereset a határozat meghozatalától számított 60 napon belül nyújtható be a bírósághoz. A jogszabályok szerint nincs akadálya annak, hogy a társasház közösség tulajdonosai a korábbi közgyűlésben hozott határozattól eltérő rendelkezést hozzanak. A határidő elszámolása és az elévülés kérdése azonban szigorú, és a jogalkalmazásban általánosan elterjedt, hogy a határidő elévülési jellegű, kivéve, ha menthető ok adódik. A pertindítás tehát a határozat meghozatalától számított 60 napon belül történik, és a tényalap meghatározása is ebben a keretben történik.

Infografika: A közgyűlési határozat megtámadásának alapelvei

Érvényes jogszabályi előírás, hogy a közgyűlés által hozott határozatot a tulajdonostársak a tulajdoni hányaduk arányában terhelő költségviselésről szóló döntés esetén csak akkor támadható, ha a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmére hivatkozva alapja van. A bíróság hivatalból nem észlel jogszabálysértést, ezért a felperesnek pontosan meg kell jelölnie az érvénytelenségi okokat és ezek tényalapját. A jegyző keresete alapján a határozathozataltól számított 60 napon túl is megsemmisíthető a határozat, ha a jegyző perindítására vonatkozó határidőt tartották be.

A jegyző észrevehető szerepet játszik: 2014-től a jegyző köteles a társasház-közösség működése feletti törvényességi ellenőrzésre. Ha a megsemmisítés érdekében a jegyző keresetét indítják meg, a bíróság a perek egyesítésével bírálja el azokat. A közgyűlési határozat érvénytelenségének megállapítása csak akkor lehetséges, ha a határozatot a bíróság részben vagy egészben megsemmisíti, és az új határozat meghozatalának elrendelését a felperes kéri. A megismételt határozathozatalra kötelezés esetén ajánlott legalább 60 napos határidőt meghatározni, kivéve, ha a körülmények ezt rövidebb határidőre indokolják.

A határozat érvényessége és végrehajtása között részletes összefüggések vannak. Ha a határozatot kifüggesztették és SzMSz-ben rendelve kiküldték, és megfelel az előírásoknak (nem tartalmaz ütközést a Tht.-ban meghatározott érdekekkel), akkor a határozat érvényes és kötelező érvényű minden tulajdonostársra. Ugyanakkor ha a határozat jogszabályba ütközik vagy a kisebbség jogos érdekei lényegesen sérelmesek, akkor a határozat érvénytelenségét a bíróság megállapíthatja.

Infografika: A határozat megsemmisítésének feltételei

A közgyűlési határozatok megtámadásának jogi eszközei közé tartozik a bírósági felülvizsgálat, amelyet a Tht. 42. §-a szabályoz. Ha a határozat jogszabályba, alapító Okiratba vagy SzMSz-be ütközik vagy a kisebbség jogos érdekeit lényegesen sérti, bármely tulajdonostárs keresettel kérheti a határozat érvénytelenségének megállapítását a határozat meghozatalától számított 60 napon belül. A jegyző keresetét a határozat felülvizsgálatára a bíróság egyesítheti, és az eljárás során a közgyűlés összehívásának és az új határozat meghozatalának körülményeit is megvizsgálják.

A közgyűlési határozat után a jegyző köteles a közgyűlés határozatait a közösség számára jól látható helyen kifüggeszteni, és szükség esetén írásban értesíteni minden tulajdonostársat nyolc napon belül. Ha a SzMSz előírja az írásbeli értesítést, ugyanígy kötelezően kell ezt megtenni. A mulasztás jogszabályi következményekkel járhat, és a határozatok megismeréséhez való jog sérülhet. A közös képviseletet ellátó személyek esetében is kötelező a határozatokról való tájékoztatás és a megfelelő értesítés.

Infografika: Kötelező értesítési határidők a közgyűlés határozatairól

Ha a közgyűlésen hozott határozatokkal kapcsolatban jogsértő körülmények merülnének fel, a jegyzőhöz vagy a bírósághoz lehet fordulni jogorvoslatért. Bármely tulajdonostárs élhet e jogával. A Kúria legújabb esetei rámutatnak arra, hogy a puszta formai hiba nem elég az érvénytelenséghez; a jogi érvek és bizonyítékok alapos vizsgálata szükséges a határozat érvénytelenségének megállapításához.

A jegyző vagy a bíróság által kiadott döntések után a közgyűlés új határozatot hozhat, vagy az ítélet alapján össze kell hívni a közgyűlést. Ha az ítélet nem írja elő azonnali végrehajtást, a végrehajtási eljárás a Vht.-ben foglaltak szerint indulhat meg. A jegyző részéről előfordulhat, hogy a végrehajtási feladatokat is ellátja a közgyűlés érdekében, és a határozat végrehajtásának biztosítása érdekében szükség esetén elrendelheti a jogerős ítélet egyes tulajdonostársakhoz történő kézbesítését vagy kifüggesztését.

A jogi gyakorlat gazdag és összetett: a Kúria és a bíróságok egyaránt igazolják, hogy a közgyűlési határozat megtámadása során a formai technikai hibák önmagukban nem elégségesek az érvénytelenséghez; az érdemi jogszabály-ellenőrzés és bizonyítékok alapos értékelése szükséges. Az oldott és átlátható eljárás érdekében fontos az írásbeli dokumentáció: a meghívó, a jelenléti ív, a szavazati arányok és a jegyzőkönyv tartalmi helyessége egyaránt alapvető.

Végül emlékeztetünk rá: a közgyűlést követő teendők nem a közös képviselet egyéni döntései, hanem törvény által előírt kötelezettségek. Ha a jegyző és a számvizsgáló bizottság értesítése megfelelő módon megtörtént, a határozatok hatályosak és kötelező érvényűek minden tulajdonostársra, függetlenül attól, hogy részt vett-e a közgyűlésen, vagy sem.

Gyakorlati kérdések és válaszok a gyakorlatból

  1. Megfelelő meghívás és napirend: A meghívón konkrétan és egyértelműen fel kell tüntetni azokat az ügyeket, amelyeket a közgyűlés megtárgyal majd.
  2. Kisebbségi érdekek és érvénytelenség: Nem minden kisebbségi érdekérdelem vezet automatikusan érvénytelenséghez; a jelenlévő tulajdoni hányad és a jogszabályok szerinti többség kérdése a mérvadó.
  3. Jegyző és perindítás: A jegyző keresete alapján a határozat megsemmisíthető akár a határozat meghozatalától számított 60 napon túl is, ha a perindításra vonatkozó határidőt betartották.
  4. Közzététel és értesítés: A közgyűlési határozatokról a nyolc napon belüli kifüggesztés és írásbeli értesítés kötelező, ha ezt a SzMSz vagy a törvény előírja.
  5. Új határozat meghozatalának rendje: Ha az ítélet megsemmisíti a határozatot, vagy a jogszerűségről van szó, az új határozat meghozatalát a bíróság elrendelheti, és annak helyes lebonyolításához meghatározható határidő szükséges.
Infografika: Könyebb értelmezés - határozatok érvényességének feltételei

Az aktuális kérdésben felvetett példák: a jegyző által benyújtott kereset alapján megsemmisíthető határozatok, amelyeket a közgyűlés az adott határidőn belül hozott, és a végrehajtás kérdései a törvényes végrehajtási eljárások szerint bonyolódnak. Ha a jegyző keresete alapján a határozat érvénytelenségét megállapítják, a bíróság az új határozat meghozatalát is elrendelheti, figyelembe véve a Tht. és a vonatkozó polgári perrendtartás előírásait.

A cikk célja, hogy bemutassa: a közgyűlési határozatok megtámadásának jogi keretei összetettek, és a jogszabályok pontos alkalmazása nélkül nem lehet egyértelmű következtetéseket levonni. A törvényi előírásoknak megfelelő eljárás és a gondos jegyzőkönyv-készítés, valamint a határozatok közgyűlés utáni gyors és pontos értesítése kulcsfontosságú a jogi biztonság szempontjából. A bírósági gyakorlat folyamatosan formálódik, és a formális hibák mellett az érdemi jogalkalmazásra is hangsúlyt fektetnek.

Ha a közgyűlésben meghozott határozatokkal összefüggő problémák merülnek fel, a jegyzőhöz vagy a bírósághoz lehet fordulni jogorvoslatért. Minden tulajdonostársnak joga van a jogellenesnek tartott határozat elleni védekezésre és a jogszerűség érvényesítésére. A közgyűlés legfőbb döntéshozó szerve, és a benne hozott határozatok kötelezőek minden érintett számára, feltéve, ha jogszerűek és a törvényi előírásokkal összhangban vannak.

tags: #tarsashazi #kozgyulesi #hatarozat #nem #teljesitese

Népszerű bejegyzések: